ritka szar hetem volt… hétvége, hétfő, kedd…. a 10es skálán -10…. aztán némi fölfele evickélés….és voltam már a -3as szinten is…
haragszom magamra és akire még egyáltalán lehet… jórészt jogtalanul…
Tudom én… Mindenkinek megvan a saját élete, csak vannak olyan napok mikor éppen hiányzik egy mondat… és ha nem jön meg, akkor szar az egész… És amikor szar az egész, akkor vannak olyan pillanataim, amikor még direktbe gondolkodom is rajta, hogy még miért is szar nekem… Ha nem lenne elég, ami éppen van… És akkor mindig találok még valamit, amivel normális ésszel nem foglalkoznék… Vagy nem úgy…
Éppen akkor, éppen ott, éppen sokáig…, NEM VOLT SENKI !
*
egyik nap átmentem a piroson… khm.. kocsival…
gyér forgalomnál ugyan… késő délután…
balra kanyarodtam de jöttek szembe… azt azért elengedtem, de magamban hüledeztem, hogy na ez biztos a piroson jött át… és már bekanyarodtam, mikor leesett, hogy nem ő marha, hanem én… Bakker… láttam, hogy piros… Olyan ideges lettem, hogy meg kellett állnom..
Nem tudom… ezer éve vezetek, de ilyet még soha… soha….
Mondjuk volt már hogy este 10 kor a kihalt városban, erős narancssárga … de ilyen…
*
tegnap reggel, már majdnem elindultam itthonról, mikor visszaléptem, mert megláttam, hogy a nappali asztala tele van mindenféle kacattal, és gondoltam legalább a teásbögrét bedobnám a mosogatóba… Vállamon a táskám, kezemben egy másik táska + egy teásdoboz … ésakkor megállapítottam, hogy ezen az asztalon tképpen tényleg csak cigánygyerek nincs… A jobb kezemmel meg akartam fogni a bögrét, de beleakadt a kezem a benne levő kanálba és felborítottam, minek következtében a fél bögrényi tea elterült az asztalon… és mire mindent ledobáltam a kezemből, addigra nagyon gyorsan el kellett döntenem, hogy mit mentek ki elsőnek a léből… a tollaimat, a CD-t, a dobozban levő nylon harisnyát, a laptopomat, a szemüvegemet, a radírt, a celluxot, némi aprót…. megmég f*om tudja mi volt ott…
Felkaptam a laptopot, az egér csattanással leesett, utána sodortam ami még nem volt teás….
Á…. mind1! Letörölgettem…
Még jó, hogy nem busszal és időre….
*
A vezér tegnap délután….
telefonon kérdezett valamit. Semmi komoly. Nem kérte, hogy pontosan mondjam meg, hány nap alatt tudnám megváltani a világot, vagy, hogy egy láb az hány incs…. Nem… Egy tök eccerű kérdése volt….
kb.
– Eliana! Milyen nap van ma?
– Csütörtök!
– Csüütöörtöök???!
– Igen!
– Az nem lehet, mert az tegnap volt !!!!!
– Ja!!! Bocsánat! Péntek !!
– Szia!
– Szia!
Nem nagyon tudom érzékeltetni… de kb. ilyen eccerű kérdés volt és ennyire nagy nyilvánvaló baromságot mondtam…
És ezt így enyhén szólva is egyre emelkedőbb hangon… Pedig velem nem szokott… De igaza volt ! Én is fölkaptam volna a vizet…..
*