KI dönti el, hogy ki a normális…

És kihez

képest? 

És mikor?

Mert van aki normális…normális…..eccercsak putty…megzizzen….. aztán

visszanormálisodik majd megint megzizzzen…. 





Mert pl. Nooormális az a  $Łß¤ , aki a

kedvenc győri(madeinPoland -hökk)édes zabfalatjaimat bebüdösíti zöldalma

illattal ?

Miért gondolja, hogy jó az, ha:

 – kibontom a zirodában és simán

helyettesíti a légfrissítőt…

 – a zöldalmább az íze mint az almának

amelyik ződ….

 – miután megettem belőle egyet (pffff…)

még 10 perc múlva is érzem az ízét a számban…

 – miért kell, hogy az almalén kívül

bármi másnak is alma íze legyen??

No és, hogy miért vettem meg?

Mert én vagyok a hülye vásárló! Tuuudod, aki bemegy a boltba, lekapkodja a pócról

a szokásos zöldet, sárgát, kéket oszt megy fizetni…. Hát…gondolták móresre

tanítanak…

Mert tudták, hogy magamtól a zistennek se kóstolnám meg az almaízű zabot.

Így betették a csokis mellé… és akkor látom, hogy az ott a csokis…abból NEM

(mondom, hogy NEM!!) veszünk, mert zsírosít….akkor mellette van a sima….

Ja! Vót régen ! Míg meg nem újultak …. Mer’ azóta van ződalmás és kókuszos is…

Az ára meg a tanulópénz volt… miszerint ne úgy vásároljak mint a vakló.

Basszus…majd kirakom a Vaterára… hátha…. Csak már hiányzik belőle egy !!

Mondjuk ennél sokkal katartikusabb élmény volt anno, mikor először megláttam a

sajtos párizsit… Emléxem, kollegám reggelizett ilyet… Kibontotta a

csomagolásból és így húúúúúúzta konkrétan a parizert, a sajt meg ragaszkodott a

papírhoz…. Merthogy az állaga lágyabb volt mint a mit a helyzet (meg az éhes

ember) megkívánt… Akkor úgy elgondolkoztam, hogy mekkora bátorsága volt a

kreatív managernek aki ezt megálmodta… Mer’ én azt mondtam volna, hogy „Ember,

nem lesz aki ezt megeszi….”  És de !

Ebből is láccik, hogy de !

Mondjuk az legalább gazdaságos vót, mert aznap azzal a 10 dkg parizerrel az én

ebédem is megoldódott… Konkrétan úgy felfordult a gyomrom, hogy az evés

gondolatára is sajtosparizer szeletek 

nyúlottak a szemem előtt…

Ésakkormég nem írtam a zöldborsós, répás felvágottról, ami tutira akkor

keletkezett, mikor a húsgyári kreatív team,  csapatépítést tréningelt  egy házibuliban… Mellesleg 5letelniük

kellett  valamin, ami übereli a

téliszalámit….

Gondolkodtak, ittak, gondolkodtak, ittak, ittak, ittak…… reggel kiették a

házigazda hűtőjét, oszt hánytak egy jót….. Miután imígyen távozott belőlük az

alkohol (is) széépen hazamentek, viszont a másnapi „new product presentation”

alkalmából csak álltak mint az a bizonyos a lakodalomban. Deaztán  Nagyivó /legbátrabb/ Béla előkapta a buliról

készült képeket… éééésss ott volt premier planban a zalahús-zöldborsóleves

mix…  Innen már csak bátorság kérdése

volt…

Éss bejött!

Ésss veszik !

Éssss eszik!

 

Öööö…. Mellébeszélek??

Nemtom… Azt hittem megtalálom önmagam de nem találtam semmit…. (ergo, lehet,

hogy megvagyok…vagy el sem vesztem)….

Eléggé kevésnek érzem magam…

Nem írtam volna még, mert elhatároztam, hogy majd ha valami irányt találok….

majd akkor….  de Sicc (az a drága J) már emailben is

lecseszett, hogy mi vaannn… ésakkor arra jutottam, hogy tényleg milyenezmár…

Milyen rossz ha az ember nem hall azok felől semmit akik fontosak a számára…. legyen

az virtuális ismerős vagy igazi…

Híztam pár kilót, dupla karikák vannak a szemem alatt és per pillanat zsíros a

hajam…

Szóval nem állok éppen nyerésre….

DE kedden kezdődik az új év, ééésakkormajd …..







Tovább a blogra »