Ma volt az ominózius dokihozvisszamenős napom…. Háát…. Rögtön jól kezdődött, ugyanis nem találta meg a recepciós csaj a kartonom, úgyhogy egy töküres kartonnal mentem be hozzá és kezdhettem mondani október 30-tól az egész háború és békét….
Megint megnézett ultrahanggal ééééssss…..tadammmm….. Azt mondta, hogy minden rendben van, minden teljesen normális és nincs meg a ciszta sem….
Aztán megvizsgált és megcsinálta a rákszűrést is. Basszus…. Most nem azért… Tényleg nem mostanában voltam, viszont azért már jópárszor csinálták…. Szóval tudtam, hogy nem egy fáklyás menet, de hogy ez ennyire fáj..!?!. Majd’ leugrottam arról az asztalról…. Közben meg a doki mondta a magáét, hogy tudja, hogy kellemetlen de ezt alaposan kell…ésha nem a megfelelő helyről veszi
akkor ……..blablabla….. Hát én örültem, hogy nem haraptam el a nyelvem, nemhogy még diskurzáljak vele……
Szerencsére fél óra várakozás után meglett az eredmény is, úgyhogy nem kell még napokig idegeskedni miatta (P2 lett)…
A kétségeimre meg azt mondta, hogy vigyázzak magamra és ő is vigyázni fog rám, és higgyem el, hogy semmi nem fogja elkerülni a figyelmét…..
Nnna… Hát ez vót!
Ja! A legfontosabbat meg majd’ elfelejtettem…. Nagyon szép a méhszájam! J
Hoppá, mi?!