Én is megyek……valamerre…..
Egyre nehezebben tartom magam az elveimhez, miszerint nem gondolok semmi rosszra, pozitív a jövőképem, mert minden hepi lesz… Juszt is! J
Lassan vége az évnek. Igazából egy szavam sem lehet de azért a bőrömből se ugrottam ki még fél pillanatra sem… Valamit tán nem jól csinálok. Igaz, hogy megállapodtam magammal, hogy az én új évem -teljesen függetlenül a szilvesztertől-, március 1-én van…és az még …
Nemtom. Tavaly év elején azt mondtam, hogy adok magamnak egy évet, mert ha pozitív gondolkodással be lehet vonzani a jó dolgokat, akkor ezt ki kell próbálni…. Most pedig talán kénytelen leszek adni magamnak még egy évet…. (Hogy legyen ideje kibontakozni a jónak J)
Ha nem teszem meg, akkor bele fogok süppedni a búbánatba meg az önmarcangba, ahogy az idén is néha előjött, de mivel az ígéret szép szó, sikerült tudatosan elűznöm…
Nem vesztek vele semmit…. Csak nem tudom jó-e, ha nem búbánatolom ki magam…mert lehet, hogy valahogy bennem marad, elfolytódik…és az sem jó…
Na ezen még törpölök…
Aztán még azon is elmélkedtem, hogy csinálni kéne a télen valami kézzelfogható eredményű dolgot… Pl. letehetném a középfokú angol nyelvvizsgát… Ha a sötét hónapokban ráfeküdnék, talán össze is jönne tavasszal… (és akkor az én angolom is annál folyékonyabb lenne, minél felháborodottabb vagyok J Ugye Szami?)
Vagy kiélhetném a mostanában előtörő kreativításomat… pl. varrhatnék…
Na!
Terveknek nem rosszak…
Aztán (ahogy Anna mondta) elmegyünk eccer-kéccer színházba és vége is a télnek… Ja és még felfedeztünk Judittal egy ilyen bulis helyet is, ahol nem csak 18 év alattiak dizsiznek…
Hmmm…
Hökk…
Ez már majdnem egy jódógomba lista lett… J