Szöszmókjaim....

 Ma szoknyában mentem dolgozni….
Jó, tudom…. Ebből  azért nem lesz vezércikk a napilapokban…. Ámdeviszont érdekes, mert  nagyon-nagyon nadrágpárti vagyok…. Régen sokat jártam szoknyában…még télen is…. de eccercsak putty, vége lett….és azóta télen-nyáron nadrág….
Mostanában úúúgy nézegetem a szoknyáimat….
Meg a nyakláncok…. Régen, a világba lehetett volna kergetni egy nyaklánccal…. Mostmeg kilóra veszem…na jó, ez túlzás,….de nemrég vettem pl. egy nagyon szép, lila, virágmedálos bikflancot…. utána meg még egy pirosat is…. és hordom is…J
Mostakkor lehet, hogy kiteljesedik a nőiségem?!… J
(Jó! Tudom! Ne kínlódjak már ezen!)
*
Nemtom miért éppen ezzel kezdtem, mikor pl. dühönghetnék is….. merthogy tegnap megkaptam a vízművektől a féléves elszámolószámlát….
Hát tudtam én, hogy folyik az a k*va WCtartály…. Tudtam! Csak nem sejtettem….hogy ennyire…. Basszus! Éppenhogy egy incifincit csorbolyázott. Úgyhogy csak halogattam a szerelőhívást! Na!  Tegnap, ahogy kinyitottam a számlát, rögtön a második cifra magyaros után elszaladtam elzárni a csapját…. Ésakkor mi volt? Kb. 2-2,5 óra alatt kifogyott a tartály…. Csak lestem mint a vett malac…. Hát basszus, sikerült elúsztatnom a Rablóhivataltól éppen visszakunyerált szja-mat…. Igaz, szavam se lehet, mert legalább egy napja volt szerencsétlennek, hogy megmelegedjen a számlámon… 
Na de legalább ma jön a vizesember….vagy vasárnap…..vagy valamikor…. K
*
Nem akarok most iderittyenteni egy bosszankodós listát de speciel Esterellának sincs túl jó kedve,  mióta Rodrigó elvágtatott a vadiúj kakukkjával… Csessze meg!
Azóta még annyi se, hogy „ledobott a ló, eltörött a mutatóm…” vagy mittomén…..
Mondjuk, legalább új színek jelennek meg Esterella palettáján…(hogy a teljes képzavarral éljek), úgymint a „húúúdetököntudnámrugni” …meg ilyenek…. Lehetnek ilyen gondolatai szegénykémnek. A nevelőnők azóta is a füstön lógnak.
Megjegyzem: Esterella úgy gondolja, hogy igennagyon közel jár ahhoz az állapothoz, mikormár nem is érdekli, hogy…….

Na megyek!
Skizo szólt, hogy sok vagyok…..  K

Úgy látom a blogom egyre zagyvább lesz, tehát belefér az alant leírt kis szösszenet…
ami  2003-ból való, mikoris két kocsival páran nekivágtunk Velencének…
Mikor hazaértünk szinte mindenki leírta az élményeit…
Hát láccik, hogy már akkor se’ voltam egészen 100as…. és valszleg akkor is angol tanfolyásra jártam…. J
Meg kell mondjam a többiek beszámolója sokkal jobban sikerült, én egy „kicsit” elnagyoltam…

Velence

Szóval: hajnali 2.50-kor vígan ácsorogtunk Ágotával a Piactéri Spár bejáratánál, összes csomagjainkkal….és vártunk….és vártunk….. de  csak nem akart megérkezni értünk  LL….
Már az összes taxis tutta a városban, hogy 2 nőt kidobtak otthonról és most bőröndökkel  várják a jószerencsét a spárajtóban……
Mondtam is Ágotának….. –Nemgond! Lecuccolunk, bele a hálózsákba, asztán majd fölkeltenek ha ideérnek-  de nem ! Megjöttek !   (Valami after shave volt a dologban…)

Benzinkút – találkozás – átszállás ………stb ……… benzinkút – pisi – kapucsinó -meggyes pite – valamint érintőlegesen megemlítve a 70-es évek coca cola mámorban fetrengő amerikai ifjúságának elsivatagosodott (vagy milyen ?) szexuális élete…..

Magyar-osztrák határ, osztrák-olasz határtalan…..közben Micimackó, Roy&Ádám, P.P és a vajakondiosz énekelt. Utóbbi kazettáját majdnem sikerült kölcsönkapnom – de nem !

Közben esik az eső vagy nem….vagy igen….

Bibione ld. by Nori, P.P és Robi

Velence előtt valami fura nevű helyen parkoltunk, ill. majdnem nem, mert először nem fért be a P.P. kocsija a dizájnos parkolóboxba, nadeasztán jött a parkolósember és egy másik helyen mégis….

Navégre hajóra szálltunk és pár foto után megérkeztünk Velencébe, de előbb megkértük P.P-t, hogy ne nyoszorgassa szét a hajót míg ki nem szálltunk…..

Velence…..
Háát… elször asszittük, hogy itt minden 6 euró (hajó, lift a toronyba, pizza…) – de nem ! voltak ennél expensivebb dolgok is….

Fölmentünk a Robi tornyába és mindösszesen kétmillió fotót csináltunk a velencei háztetőkről…+hármat a Robiról a haranggal.

Ezután nyakunkba vettük a sikátorokat….. némelyikben büdös volt, némelyikben muskátli….. néha aggódtunk, hogy P.P beszorul a hátizsákjával….  – de nem !

Büdös halpiac melletti téren pizzáztunk és röpke 5 perc alatt megdőlt a tény, miszerint Velencét az olaszok lakják. Hát nem !  Kínaiak és japánok !  Az előbbiek dolgoznak, az utóbbiak turisták ! Sőt láttunk 1 tök fekete kínait is aki szintén nem volt olasz.

Ezután mentünk…sokat……meg még többet…láttunk zöccségpiacot,  aholis szöget ütött a fejünkbe néhány zöccség…pld. amik úgy fehér karikákként úszkáltak  a víz tetején…..meg valamihez a P.P. hozzápiszkált és a néni majdnem……   -de nem !

Asztán eccercsak egy téren leültünk és vártuk, hogy Velence by night legyen, hogy majd mi by vaporetto….. Próbáltunk forgatókönyvet írni de csak a címig jutottunk… közben erősödött bennünk a gyanú, hogy Velencében sosenincsen night.
 Eccercsak P.P. föltámadt és aszonta, hogy keressük meg a lépcsőt amit ő a toronyból figyelt ki magának…

Mentünk…mentünk… és tisztán láccott, hogy összejön a lépcső by night project….

Szerencsére Nori megfordította a térképet, irányba álltunk és találkoztunk egy fekete drogdílerrel – ő nem volt kínai- aki megmondta, hogy hol a lépcső, de ez ekkor már nem volt nagy cucc mivel ott álltunk mellette.. Visszafele pöttyet bizonytalanul meneteltünk a szentmárk tér felé……aládúcolt piroslámpás sikátorokon keresztül….és eccercsak… hoppá!…ott volt…. 
A galambok már lefeküttek, a kínaiak és a japánok is…..csak pilácsok voltak…és zene… Egyszerűen gyönyörű volt….!

Utána rájöttünk, hogy ha by vaporettó akkor nem lesz by hajó és az azér lesz kellemetlen mert nem tud mindenki úszni és annyira meg mégse kéne Velence by night…

Kicsit ültünk még a Canal Grande partján és azon méláztunk, hogy van-e olyan kockaköve Velencének amire ma nem léptünk rá???

Bibi felé P.P félálomban mi háromnegyed álomban múlattuk a zidőt…..míg P. elmesélte, hogy mit álmodott, próbáltuk értelmezni miszerint az igen az nemigen nem ….vagy mi.

Másnap reggel a bótba föllocsoltuk a péket, mert N. ragaszkodott ékes olasz tudásához, a pék pedig ahhoz, hogy nincsen 200 zsömléje….. J
Miután dülőre jutottunk vele és azé’ adott pár zsömlét,  elmentünk a tengerpartra, amiről először nem látszódott, hogy ez a tengernek a partja, inkább a napernyők partjának tűnt – de nem ! közelebb kellett menni és így…… Mindenesetre jól megjegyeztük a hely nevét, nehogy véletlenül idekavarjunk nyaralni…..

Asztán újra elcsodálkoztunk a vicces kedvű olaszokon akik teletüzdelik a körforgalmat elsőbbségadáskötelező táblákkal meg muskátlival..-de csak az előbbi volt zavaró!

Közben rájöttünk, hogy P.P a fél országot ismeri, mert hol Gézának kiabált, hol Pistának hol meg Jenőnek magyarázta el a vezetés mikéntjét…..

Asztán go haza…de előbb minden helyre ami zárva volt….meg 1-2 re ami nyitva…

Chianti-pizza-rosenberger-kapitális méretű fagyi, amihez akkoris adnak tejszinhabot ha nem kérsz-miköze a határőrnek ahhoz, hogy honnan jövünk….. és mér’

 A hétvégém  -Füles farkának eltűnésén való aggódáson kívűl J –  jórészt folyamatos agyalással telt.  No persze azért csináltam közben ezt-azt de az ezaz közben is agyaltam….
Pld., a zárt ajtóimon, a zárba tört kulcsokon, a falaimon, a változtatások szükségességén, a félelmeim leküzdésén….. Tele vagyok kételyekkel, kérdésekkel…
Mi van ha nem sikerül „női önmagamra” találni ? Mi van ha nem veszem észre az esélyt a “nőiség fejlődésére”? Ha nem sikerül elengednem ami bénít?
Mi van ha pont azt engedem el amiért harcolnom kéne?
Hogyan szeressem magam? És honnan veszem észre ha sikerült?
Azt mondják, hogy aki nem szereti magát az ne várja el, hogy a körülötte levő emberek szeressék…
Ha a körülöttem levők szeretnek, akkor én is szeretem magam?
Szeretnek engem a körülöttem levők?
Van olyan, hogy valakit mindenki szeret?
Ki az aki számít?
Hagyjam és megoldódik?
Fontos ez az egész?

 „ A farkam legszebb napja volt… és nem voltam ott, hogy lássam…… „

Na ki mondta ezt?
Aki kapásból rávágja, hogy fajunk egyik hímnemű, benarkózott díszpéldánya egy ötcsillagos bordélyban töltött nap után….. azt el kell, hogy keserítsem…. Nagyon földhözragadt a fantáziája!
Neeem…!!!
A válasz ennél sokkal eccerűbb… és izgibb….
Füles mondta a 7holdas pagonyban….
Az úgy vót, hogy elveszítette a farkát….. és ettől az amúgy is folyton depis csacsi, ha lehet még sötétebben látta a világot….
Csak lógatta, lógatta a fülét…. (a farkát momentán nem tudta…) Meg is lehet érteni szomorúságát szegénynek. Egy farok elvesztése nem fáklyás menet a mi világunkban sem, tudjuk jól… hát még a 7holdasban….
(Bár ahogy így belegondolok, ez  nálunk keményen, észvesztéssel is járna)
Szóval egy ilyen eset rendesen kiüti az ominózus kegytárgy tulajdonosát, sőt annak haszonélvezőjét is…. bárhol is éljen.
Így aztán egy pillanatig sem lehet csodálkozni, hogy összegyűltek a haverok… röhögni   oppárdon …. sörözni….
Jajjjjmár!!!
Szóval összegyűltek a barátok, hogy megkeressék Füles farkát….
Keresték Malackánál….
Megjegyzem Ő volt a leggyanúsabb… Főleg, mert amikor bementek a kuckójába, jól láthatóan dugdosott valamit…. Joggal feltételezte róla mindenki, hogy éppen egy farokkal malackodik….
De neeeem…!
Egy naagy csupor mézet dugdosott, amit Micimackó születésnapjára szánt…. Torkos bocsunkat nem zavarta, hogy a születésnapja még a kanyarban sem láccik, rögtön „elfogadta” az ajándékot… és a méz után legjobban a gyönyörű rózsaszín szalagból kötött masninak örült, amit Malacka úgy talált egy erdei ösvényen….
Továbbkeresgélve, Kangáéknál Zsebibaba és Tigrincs, jórészt az út közben elfogyasztott sör ööö nektárszörpnek köszönhetően, FARKUK SEGÍTSÉGÉVEL eszeveszett ugrálásba kezdtek ééééss MAJDNEM beleugráltak egy rajzszögbe…. De szerencsére idejében észrevették!
Aztánmárcsak az idegbeteg Nyuszi volt hátra, akinek a farkával szemmel láthatólag nem volt semmi baj, ámdeviszont veszettül hadonászott maga körül egy remekbe szabott, farok alakú légycsapóval, amit állítása szerint nemrég talált….
Ebben az álapottyában leltek rá a díszes farokvadászok! Csak ültek és nézték Nyuszit, néha böffentettek egy  embereset és sajnálkoztak, hogy Füles farka bizony örökre elveszett….
De azért örültek is mert ez egy olyan nap volt, hogy mindenki talált valamit….
Egy rózsaszín masnit, egy rajzszöget,  egy légycsapót, AMI PONT OLYAN mint Füles farka….
Hát persze!
Mert ez így együtt volt a Füles farka!
Vitték boldogan és fölrajzszögezték a hátsójára…. Igaz Füles tett egy bátortalan kísérletet…miszerint az Ő FARKA ENNÉL sokkal nagyobb vót…de aztán belátta, hogy jobb ha nem vitázik, mert kis farok is jobb mint a semmi….
Innentől assztán mindenki naaagyon örült, csak Füles jegyezte meg kicsit bántosan a  fent idézett mondatot….
Tanulság: Vigyázzon mindenki a farkára nagyon míg megvan. Az elővigyázatosabbak, jó ha kötnek rá egy gyönyörű rózsaszín masnit is, hiszen ha elveszik a farok, a szalag nyomra vezethet…. (mézescsupron, vagy valakinek a hajában…sose lehet aztat tudni)
Ha nem kötsz rá masnit, soha többé nem találod meg!
Aaaa rajzszögtől sztem el lehet tekinteni J
De ahogy gondoljátok!
Opcionális……
Mint a körtelé… J

 Nyeeerteeemmmm!
Nyehhheeeerrrrtttteeeheeemmmm… J J
Hoppá, mi?
Az úgy vót, hogy reggel elmentem tankolni, mer’ Borisz már napok óta villogtatott nekem, hogy fogy belőle a vodka…. No, gondoltam, reggel arra veszem az irányt és telerakjuk a poharát. És mentem, és kutaspasi lemosta a züvegjeit……és amikor fizettem, mondja a pénztáros, hogy húzzak…. (Mármint nem el…hanem  egyilyen üvegbödönből és már mondta is, hogy ha nem nyertem, akkor ki kell tölteni és akkor kisorsolnak köztem valami izgiset…)
Émmeg pillogtam, hogy : – Nyertem! Egy frissítő italt!
Ésakkor választhattam, hogy inkább körtelét kérek vagy gépfruit lét….
Khm…
Jóvanna….
Ahhoz képest, hogy én nem szoktam nyerni….. A lejtőn el kell indulni….és ez egy szép kezdet…. J
A következőkben arra fogok gyúrni, hogy ne nyerjek, mert akkor kitölthetem a kupont és akkor azzal majd jól megnyerem a 3 db Seat Leon (hogy miért jut erről egy liba az eszembe?!) egyikét….
Tadammm! Tadammm!
ÉS!
ÉS!
Most kapaszkodj!
A megnyert üdítő cimkéjével is nyerhetek…. Nem fagolyó, mi? J
Ha leszedem és a kódot meg beküldöm, akkor mehetek bulizni Londonba….(na nem a SeatLeonommal, hanem röpcsivel…)
Szavad elállt, mi?
Szóval, nyomás tankolni !!
Egyik kútnál táskát kapsz nyugdíjas korodra…. (öööö…illetve már nem is leszünk nyugdíjasok…. Szóval ebbe a táskába teheted a zösszes ingóságodat, mikor majd a szép kort megérvén, az utcákat járod….)
A másik kútnál meg körtelét….
Vagy grépfruitlét…
(opcionális)
 Egyébként tudommár mé’ jut eszembe a Leonról a liba…. Hát  Liba Leontin !!!
A Futrinka utcában lakott….
Nem?
De!

 Drukk….drukk….. Kisdinnyének!!!!

Mindenki, aki olvassa, gondoljon erősen kisdinnyére, aki holnap (csütörtökön)  államvizsgázik…..
Minden Ok. lesz meglátod…..
Pitty-putty…eccercsak majd Nagydinnye lesz belőled… :)))

(Bocsi… )

Puszi!

Ha végztél, azért majd tudasd milyen volt.  Meg, hogy mi lesz belőled ha majd lekerülsz a nagy dinnyeföldről….

 A zelőbb fölsikkantottam, hogy „tökjó ez a hétfői kedd” J   Erre G. meg felírta! Mert írja a szólás-mondásaimat…. (Közben meg rájöttem, hogy nem is hétfői kedd hanem keddi hétfő)
mind1. A lényegen nem változtat. Tök jó! Ráadásul tegnap látványosan visszaköltözött belém az energia is… Én nemtom hogy ez mitől függ de úgy dél körül éreztem, hogy húúúúhaaa…
jókedvem van…. Valaki tán feltöltött…. (Tényleg, ha valaki gondol rád pld. azzal is feltölt…
sőt ha mérges rád és éppen elkeríti a le és felmenőidet, azzal is kapsz az energiájából –feltéve, hogy nem hallod…  vagy ha hallod,  akkor meg tudod őrizni a nyugalmad közben, mert rögtön ahogy kizökkensz, már viszi is…J)
Szóval nemtom mimódon…de sikerült jóval a nulla fölé emelkednem… és ez még ma is megvan. Ilyenkor legtöbbször rám jön a mehetnék….Képtelen vagyok a seggemen ülni mert úgy érzem, hogy valahonnan lemaradok…. Úgyhogy délben beültem Boriszba és hazamentem ebédelni…
(Úri passzió… de jóvót…) 
A tegnapi napot eléggé elcsesztem. Illetve nem is biztos, hogy ez a legjobb szó rá… Inkább úgy mondanám, hogy nem csináltam semmi hasznosat… dee nem volt lelkiismeretfurdalásom emiatt… Mert egy csomó „érdekes” gondolatom volt…
Pld., hogy Julika néni azt mondta, hogy az idei évem nagyon jó lesz és minden sikerül, amibe belekezdek …. Háát… tán  ideje lenne belekezdenem valamibe végre, hiszen lassan itt a félév…legalább kitalál6nám, hogy mi…meg merre…és hogy’….
Azért persze ezen már régóta agyalok….
Na meg a másik….
Még áprilisban elküldtem a születési időmet egy horoszkópusnak….
Hogy az mitírt…?!?!!
Ideteszem:

Hanincs párod, akkor örömmel írom Neked, hogy júniustól decemberig életóra Vénusz kvinkunxod lesz. Ez nem ajándék, hanem a nőiség fejlődésére, kiteljesedésére egy hatalmas esély. Egyúttal a 8. házban a felszálló holdcsomóval is együttáll majd az életórád, tehát a női léted jobbá tétele érdekében valamit el kell engedned. Valamit, ami nem a Tied, mégis Téged, és a kapcsolati képességedet látszik bénítani. A legnagyobb sérülés az anya-gyermek kapcsolatban van. Úgy értem, Te, mint gyermek szeretetvesztést éltél meg (szubjektív megélés), ami meg nem gyógyult meg. Szeresd Magad, hogy mások is szerethessenek!

Ha sikerül női önmagadra tálalni, akkor a legközelebbi Hold életóra (együttállás: 2010. végétől) nagyon mély és szép érzelmi megéléseket hozhat Neked.

No, hát nekem ez nagyon nem volt elég…. Rágódtam rajta hetekig….. Oszt gondoltam világosítson már meg…lécci…  Írtam neki megint… J

Még mindig a válaszodon rágódok, pedig elég régen kérdeztem tőled…
Azt írtad, hogy „ha nincs párod, akkor örömmel írom Neked, hogy júniustól decemberig életóra Vénusz kvinkunxod lesz. Ez nem ajándék, hanem a nőiség fejlődésére, kiteljesedésére egy hatalmas esély. Egyúttal a 8. házban a felszálló holdcsomóval is együttáll majd az életórád, tehát a női léted jobbá tétele érdekében valamit el kell engedned…..”
Nem igazán vagyok otthon az asztrológiában csak érdekel és szeretem az ilyen témájú írásokat így egy kicsit utána néztem mi is az a kvinkunx…. Hát! Én nem is tudom…. Nekem inkább valamiféle fejbekólintásnak tűnik… Sőt, azt olvastam, hogy a hatása inkább diszharmónikus….
Te viszont azt írod, hogy „örömmel írom neked…” tehát szerinted ez mégsem olyan nagy gond?
A másik pedig az elengedés…. Azt írtad, hogy el kell engednem valamit…. Én annyit töröm az agyam de egyszerűen nem tudom mit kell elengednem. Hogy tudat alatt mihez ragaszkodom, azt honnan lehet kideríteni….? Hogyan tudnék valamit elengedni, ha nem tudom mi az…?

Lényegretörő voltam…asszem…. J
Válasz:

sejtem, miket olvastál a kvinkunxról! De azt felejtsd el! A kvinkunx nem ajándék, hanem fejlődési lehetőség, és ezért fókuszba kerül az a személyes energia, amelyiknek fejlődnie akkor éppen kell. Ha a fejlődés megtörténik, nagyon szép dolgokat lehet alatta megélni. Aki azonban elzárkózik, annak számára megmutatkozhat a hiba, ami benne, saját magában van, és ami az életminőségét rontja.
Ne hidd, hogy egy trigon mindig jó eseményekkel jár! Nem lehet jónak vagy rossznak minősíteni egy fényszöget, és legfőképpen nem az asztrológiai pszichológia gyakorlataban.
Ne kételkedj, hanem bízz abban, hogy ez a kvinkunx Neked majd jót hoz! De ha kételkedsz, akkor gondolj vissza arra, hogy milyen Vénusz megéléseid voltak 1983-ban (félszextil), 1990-ben (szextil), 1996-ban (kvadrát) és 2003-ban (trigon).

Nna?!  Nem fagolyó, mi?
Tegnap elkezdődött a kvinkuxom…. Azóta még a levegőt is óvatosabban veszem esküszöm  éss óvatosan nézdegélek körbe-körbe….. J
DE még mindig nem tudom, mit kell elengednem…. A szubjektív szeretetvesztésemet anyámmal kapcsolatban? Ez is olyan izéé… Annyit filóztam, hogy mikor éreztem úgy, hogy anyám nem szeret de eccerűen nem jut ilyen eszembe… Én mindig biztos voltam anyuska feltétel nélküli szeretetében… Apám már más kérdés… Azért mindig úgy éreztem, hogy harcolnom kell…. Rá is kenem szegényre az összes pasikkal kapcsolatos defektemet…
És akkor most tessék. Nem is Ő a ludas, hanem anyci…. (Ááá ….. hülyeség)
Vagy M. ?  De hát nem valakit kell elengednem, hanem valamit… (J J figyu, hogy’ mentem ami menthető?! J J )
Szóval ki kéne bányásztatni a tudatalattimból, hogy mit kell elengednem…. Most menjek megint kineziológushoz?
Tudom! JódóGomba!! De nekem ez igenis probléma!
És miközben meg ilyeneken töröm az agyam…. rájöttem az eddig olvasottak igazságtartalmára… miszerint, ha nem érzed jól magad a bőrödben,  cseszheted az egészet…
ha valaki szarul van és azt hiszi, hogy ha XY vele lenne akkor boldog lenne és minden ok lenne, hát az nagyot téved… Lehet, hogy egy ideig menne a lamur …..de beüt a ménkü tuti…
Mer’ aki defektes az defekteset vonz… 
Igenis kell lenni életnek a pasi előtt…és a pasi után is…. J 
Valahogy úgy, hogy élsz..élsz…élsz…és eccercsak van pasi…eccermeg nincs pasi…. de ettől függetlenül éled meg az életed jó és rossz dolgokkal együtt….. és ne ez határozza meg a jó és rossz dolgokat…..
(Áááá nemtom jól leírni… K)
Szóltam…. J

Ezt nem akartam az előző bejegyzéshez hozzácsapni….
Gondolkodtam, hol kezdjem…. hogy egyáltalán elkezdjem-e…. Aztán úgy döntöttem, hogy ki kell írjam magamból a tegnapi napot (is)…
Szóval: szombaton hajnali egykor jöttünk el Judittal az osztálytalálkozóról, aztán itthon még 3ig beszélgettünk…. A pezsgőt nem bontottuk fel, mert valahogy egyikünk se kívánta. Mondtam, hogy majd az lesz, hogy vasárnap elvisszük hozzájuk és ebéd után megisszuk.
Nnna! Sikerült olyan 10 óra magasságában felkelni, kajáltunk, elmosogattam, bepakoltam a cuccaim meg a pezsit 4 hosszú talpas pezsgőspohárral, (hogy megadjuk a módját….meg gondoltam egy nyalintást a gyerekek is ihatnak belőle). Szóval így elindultunk nagy vigalommal. Mikor már majdnem odaértünk, Judit kapott egy smst a lányától, hogy hol a búbánatban vagyunk, mert az apja már nagyon bolond. És jó lenne, ha már hazaérnénk!
No ez asztán megcsappantotta a hangulatunkat eléggé…. Hazaértünk, nagykapu becsukva… Mindig tárva nyitva van ha tudják, hogy megyek, hogy be tudjak állni az udvarra….
Mondja Judit, hogy kiszáll és kinyitja. Mondtam, hogy hagyja a francba, majd beállok később…. Bementünk, gyerekek örültek….mondták, hogy apjuk alszik….
Persze nem aludt, hanem dúlva-fúlva kirontott a hálóból, hogy hol voltunk és hol aludt a Judit és miért nem mentünk éjszaka haza (hozzájuk) és biztos, hogy nem is nálam volt hanem valami pasinál…..
Na… Valami végtelen nyugalom volt bennem, mondtam neki szép halkan, hogy ne kiabáljon, üljünk le oszt mesélek…. Leültünk az asztalhoz és elmeséltem neki töviről hegyire, hogy hogy volt az egész délutánunk, esténk, reggelünk, vasárnapunk…. És hogy valóban előbb terveztük, hogy hazaérünk de csak 3 kor feküdtünk le így elaludtunk…
Úgytűnt felfogta…lehiggadt…. Beszélgettünk tovább….ebédeltünk…. A pezsgőt nem vettem elő…egyrészt láttam, hogy Ő már többet ivott mint kellene én meg nem akartam inni, mondván nulltolerancia van és mi van ha ma még vezetek… K
Ebéd után megint elkezdte, hogy de miért nem mentünk haza…ésss hol aludt a Judit….
Még mindig nagyon nyugodtan megint elmeséltem neki, hogy nyugodjon meg nálam aludt…
Hát akkormeg az volt a baja, hogy miért nem hívta fel…
Erre Judit:  – Azért mert már nem vagy nekem olyan fontos…
Na, vazze!
Kész….
Kezdődött előről….
Aztán megint lehiggadt… bement tvt nézni…. Én olvastam az ebédlőben, Judit meg mosogatott… Eccercsak kirontott a nappaliból..:
– Csak azt mondjátok meg nekem, hogy miért nem lehetett hajnali 3kor hazajönni?
Hát úgy néztem rá mint egy ufóra…. Mondom…ilyen nincs, vazze….
– Már 3szor elmeséltem…. Mondd meg, miért baj neked, hogy J. nálam aludt? Nem esik meg olyan sűrűn, hogy emiatt dühöngened kéne… Egyébként meg tudtad, hogy nálam fog aludni és együtt jövünk délelőtt…
– De biztos nem is nálad aludt!
– Most nem hiszel nekem? Máskor ha kételkedsz benne, hogy velem van amikor azt mondja, akkor nyugodtan hívjál föl a telefonomon …..
Na, abbahagyta kb. egy fél órára…. majd teljesen váratlanul újrakezdte…. Mondtam neki, hogy beszélgessünk egy kicsit….(bár egy porcikám se kívánta a dolgot dehát arra gondoltam, hogy valahogy véget kell ennek vetni)
– Én csak négyszemközt vagyok hajlandó veled beszélgetni!
Nna Judit kihúzott…gyerekek eleve az emeleten voltak…..
Ez a drága ember meg rámzúdította az össze vélt és valós sérelmét amin én abszolút nem tudok segíteni…. És sajnos az ő házasságuk már teljesen menthetetlen… Mindegyiknek akkora és annyi sérelme van, hogy nem tudják egymásnak megbocsátani a dolgokat ill. elfelejteni…. Mondtam neki, hogy a jelen heylzetben neki felül kell dolgokon emelkedni és máshonnan nézni, mert különben meg fog bolondulni…
Miután Judit kijelentette, hogy neki már csak papíron van férje…igazából nem sok mindent lehet tenni…. Rengeteg esélyt eljátszott mert nem hitte el, hogy ez bekövetkezhet, mostmeg már a feje tetejére is állhat, ha a másik ember már nem érez iránta az ég világon semmit…
Vagy elválnak, vagy felülemelkedik és elkerülgetik egymást vagy még „végigbuliznak” néhány évet…..
Végülis ahogy beszélgettünk, egyszer mind a ketten majdnem elbőgtük magunkat…
Eccer azt mondja, hogy ő csak velem tud ezekről beszélni….éshogy milyen jó…és én egy szinten vagyok nála az anyjával…..
Öööö….hátezmárazé’ nekem is sok volt azért…..
Szerencsére bejött a kisebbik gyermek és elkezdtünk csokit enni…. Úgy tünt megintcsak helyre került a háborgó lélek…. Közben lejött Judit is….
Néztük a TV-t….eccercsak megszólal ez a drága ember …
– Remélem neked meg megkarcolják a kocsid! Vagy befújják valami graffitivel….
– Örülnél?    -kérdeztem mosolyogva…. Komolyan mondom szórakoztam a dolgon…
– Igen!
– Hát köszönöm! Ez kedves tőled!
Na erre már Judit se bírta tovább:
– Komolyan mondom nem vagy normális!
– Megmondanád miért nem álltatok be? Nem volt annyi eszed, hogy kinyisd a kaput?
Gondoltam, ezért én vagyok a bűnös….
– Én mondtam neki, hogy hagyja, majd később beállok!
Őszintén megmondva, ekkormár éreztem, hogy nyerésre áll és kezdi vinni az energiámat… Kiültem a teraszra a hintaágyba és megfordult a fejemben, hogy el kéne jönnöm haza, csak
tudtam, hogy ha eljövök kitör az égiháború….
Meg egyszer kimentem a táskámért a kocsiba és a gyermek az erkélyről kiabált le, hogy „ugye nem mész haza?”   Szóval dilemmáztam, mert éreztem, hogy kezdek ideges lenni…olyan volt mintha egy puskaporos hordón ülnék és ha leszállok… bummm…
Aztán kijött mellém Judit is meg a gyermek aki egy bűvös kockát tekergetett bőszen és hetvenedszer magyarázta el, hogy’ kell kirakni, miközben Ő sem tudta mind a 6 oldalt….
Megbeszéltem vele is kb. négyszer, hogy én csak 1 oldalt tudok kirakni és ha majd neki sikerül mind a hat, utána mesélje el…. De hát csak nem hagyta abba…Magyarázta, hogy hogyan kéne szerinte…. És akkor értem energiáim végére…. Legszívesebben ráförmedtem volna, hogy hagyja már abba de visszafogtam magam. Szegénykém abszolút nem éredemelte volna meg….és ő is roppant feszült volt, mint mindenki….
De itt voltam úgy, hogy hazajövök…. Mentem befele, a zember meg jött ki a nappaliból és szerintem megérezte, hogy el akarok jönni…
– Ugye nem mész el?
– Hát eléggé leamortizálódtam, a helyzet meg nem javul….
– Ne menj el! Komolyan mondom nagyon megharagszom ha elmész! Úgy volt, hogy itt alszol.   -megfogta a kezem és még egy puszit is adott.
– Jó. OK. Nem megyek!
– De akkor álljál be az udvarra!
– Ok. Beállok.
És lőn. Beálltam….
Vacsiztunk, beszélgettünk…. de az a valami ottmaradt a levegőben…..
Nekiálltunk Tv-t nézni…. mintha úgy közénk szállt volna a nyugalom….
Ésss…eccercsak felordított újra!
– Csak azt mondjátok meg, miért nem lehetett hazajönni mikor vége lett? Hol aludt a Judit?
Na és ekkor már én is pár decibellel a suttogás kategóriája fölött mondtam, hogy:
– N Á L A M !! Mint már mondtam!!
Teljesen elképedtem és eszembe jutott amit M. szokott mondani: „Nem érzed jól magad? Miért nem teszel ellene?”
Úgyhogy csendesen felálltam, átöltöztem és eljöttem….
Szépen csendesen megbeszéltük, hogy nem haragszom és nem miatta jövök el, hanem  magam miatt…. Nekem sem 100as éppen a lelkem, fáradt is vagyok…. Nem szeretném ezt tovább hallgatni….
Ekkor már este 9 óra volt és kb. dél óta viaskodtunk…. Komolyan mondom, ahogy jöttem hazafelé szinte éreztem, hogy költözik belém vissza az élet….
Húú…. Kemény nap volt de ma akklimatizálódtam itthon…..
Jajj pasik!
Ilyenkor úgy örül az ember, hogy itthon  nincs belőle… J
Tiszta gyagyák, valami rejtélyes oknál fogva mégis kellenek…

Háááát….
Megvót….
Hmmm…
Jóvót….
Naagyon klassz volt az étterem, ahol voltunk…. 29en jöttünk össze a 36ból ésss tök jó volt..
Hajnali egykor jöttünk el de akkor is csak azért mert már szépen megkértek minket, hogy nemelehetne-e, hogy menjünk mert zárnának…demimeg nagyon nem tudtuk abbahagyni a beszélgetést…. Szerencsére nagyon jó és összetartó osztály voltunk és ott tudtuk folytatni, ahol anno abbahagytuk…. Az egyik sráccal jót nevettünk… nosztalgiáztunk…és mondtam neki, hogy milyen tök jó dolgom volt mikor mellette ültem harmadikban. Nálunk abszolút nem volt pld. liberalizáció és nem oda ült mindenki ahova akart, hanem az ofő minden évben ültetést rendezett. Nagyon nem tiltakoz(hat)tunk ellene, mert a nyelvórákon, matekon, pl. kétfelé volt szedve az osztály és akkor oda ültünk ahova akartunk….aztán fakultáción (merthogy nekünk az is volt) is máshova ültünk… kémia óra a kémiateremben 3fős padokkal…. így nem sok óra maradt ahol a kijelölt helyünkön kellett ülni… Szóval mikor ez mellet a srác mellet ültem, nagyon jó dolgom volt, mert gyakorlatilag 4-5 füzetnél és egy tollnál soha nem volt több nálam…. ugyanis Ő olyan kis rendeske, precízke volt és tudtam, hogy úgyis hoz mindenféle atlaszt, meg szöveggyűjteményt meg feladatgyűjteményt..
Néha úgy pikírten megjegyezte, hogy: „-Természetesen nem hoztál töri atlaszt…”
émmeg meggyőztem, hogy elég a zeggy… mer’ nem férnénk el kettővel kényelmesen a padon…. J Szóval ezen vigyorogtunk
Aztán volt egy srác aki ilyen művészlélek lett és elhozta az egyik verseskötetét… (ez a harmadik) és mindenkinek ajándékozott egyet….  
Mindegyikbe belenyomta a pecsétjét amin a neve alá az volt írva, hogy „költő és faszobrász”
Na ezen jót derültünk az egyik csajjal….Ő meg azon vigyorgott, hogy mi mit össze szórakozunk eme tényen…
Hozott egy albumot a szobrairól is, nagyon szépek és érdekesek… némelyik eléggé elgondolkoztató…

És az egyik verse… (Itt nyílott ki a könyv J )

Veled

Veled minden egész más:
Oszlik a felháborodás,
Jön inkább bátorodás.
Jó veled!

Veled röpít az öröm,
Átlátok sűrű ködön,
Mosolyod gyömöszölöm.
Jó veled!

Veled a bú elmúlik
– Bár kicsit ragad, nyúlik -,
De jókedveden múlik.
Jó veled!

Veled a rész is teljes,
Veled emberré lettem,
Ezért vagyok szerelmes.
Jó veled!
                 /Sz. G./