régről….

Úgy látom a blogom egyre zagyvább lesz, tehát belefér az alant leírt kis szösszenet…
ami  2003-ból való, mikoris két kocsival páran nekivágtunk Velencének…
Mikor hazaértünk szinte mindenki leírta az élményeit…
Hát láccik, hogy már akkor se’ voltam egészen 100as…. és valszleg akkor is angol tanfolyásra jártam…. J
Meg kell mondjam a többiek beszámolója sokkal jobban sikerült, én egy „kicsit” elnagyoltam…

Velence

Szóval: hajnali 2.50-kor vígan ácsorogtunk Ágotával a Piactéri Spár bejáratánál, összes csomagjainkkal….és vártunk….és vártunk….. de  csak nem akart megérkezni értünk  LL….
Már az összes taxis tutta a városban, hogy 2 nőt kidobtak otthonról és most bőröndökkel  várják a jószerencsét a spárajtóban……
Mondtam is Ágotának….. –Nemgond! Lecuccolunk, bele a hálózsákba, asztán majd fölkeltenek ha ideérnek-  de nem ! Megjöttek !   (Valami after shave volt a dologban…)

Benzinkút – találkozás – átszállás ………stb ……… benzinkút – pisi – kapucsinó -meggyes pite – valamint érintőlegesen megemlítve a 70-es évek coca cola mámorban fetrengő amerikai ifjúságának elsivatagosodott (vagy milyen ?) szexuális élete…..

Magyar-osztrák határ, osztrák-olasz határtalan…..közben Micimackó, Roy&Ádám, P.P és a vajakondiosz énekelt. Utóbbi kazettáját majdnem sikerült kölcsönkapnom – de nem !

Közben esik az eső vagy nem….vagy igen….

Bibione ld. by Nori, P.P és Robi

Velence előtt valami fura nevű helyen parkoltunk, ill. majdnem nem, mert először nem fért be a P.P. kocsija a dizájnos parkolóboxba, nadeasztán jött a parkolósember és egy másik helyen mégis….

Navégre hajóra szálltunk és pár foto után megérkeztünk Velencébe, de előbb megkértük P.P-t, hogy ne nyoszorgassa szét a hajót míg ki nem szálltunk…..

Velence…..
Háát… elször asszittük, hogy itt minden 6 euró (hajó, lift a toronyba, pizza…) – de nem ! voltak ennél expensivebb dolgok is….

Fölmentünk a Robi tornyába és mindösszesen kétmillió fotót csináltunk a velencei háztetőkről…+hármat a Robiról a haranggal.

Ezután nyakunkba vettük a sikátorokat….. némelyikben büdös volt, némelyikben muskátli….. néha aggódtunk, hogy P.P beszorul a hátizsákjával….  – de nem !

Büdös halpiac melletti téren pizzáztunk és röpke 5 perc alatt megdőlt a tény, miszerint Velencét az olaszok lakják. Hát nem !  Kínaiak és japánok !  Az előbbiek dolgoznak, az utóbbiak turisták ! Sőt láttunk 1 tök fekete kínait is aki szintén nem volt olasz.

Ezután mentünk…sokat……meg még többet…láttunk zöccségpiacot,  aholis szöget ütött a fejünkbe néhány zöccség…pld. amik úgy fehér karikákként úszkáltak  a víz tetején…..meg valamihez a P.P. hozzápiszkált és a néni majdnem……   -de nem !

Asztán eccercsak egy téren leültünk és vártuk, hogy Velence by night legyen, hogy majd mi by vaporetto….. Próbáltunk forgatókönyvet írni de csak a címig jutottunk… közben erősödött bennünk a gyanú, hogy Velencében sosenincsen night.
 Eccercsak P.P. föltámadt és aszonta, hogy keressük meg a lépcsőt amit ő a toronyból figyelt ki magának…

Mentünk…mentünk… és tisztán láccott, hogy összejön a lépcső by night project….

Szerencsére Nori megfordította a térképet, irányba álltunk és találkoztunk egy fekete drogdílerrel – ő nem volt kínai- aki megmondta, hogy hol a lépcső, de ez ekkor már nem volt nagy cucc mivel ott álltunk mellette.. Visszafele pöttyet bizonytalanul meneteltünk a szentmárk tér felé……aládúcolt piroslámpás sikátorokon keresztül….és eccercsak… hoppá!…ott volt…. 
A galambok már lefeküttek, a kínaiak és a japánok is…..csak pilácsok voltak…és zene… Egyszerűen gyönyörű volt….!

Utána rájöttünk, hogy ha by vaporettó akkor nem lesz by hajó és az azér lesz kellemetlen mert nem tud mindenki úszni és annyira meg mégse kéne Velence by night…

Kicsit ültünk még a Canal Grande partján és azon méláztunk, hogy van-e olyan kockaköve Velencének amire ma nem léptünk rá???

Bibi felé P.P félálomban mi háromnegyed álomban múlattuk a zidőt…..míg P. elmesélte, hogy mit álmodott, próbáltuk értelmezni miszerint az igen az nemigen nem ….vagy mi.

Másnap reggel a bótba föllocsoltuk a péket, mert N. ragaszkodott ékes olasz tudásához, a pék pedig ahhoz, hogy nincsen 200 zsömléje….. J
Miután dülőre jutottunk vele és azé’ adott pár zsömlét,  elmentünk a tengerpartra, amiről először nem látszódott, hogy ez a tengernek a partja, inkább a napernyők partjának tűnt – de nem ! közelebb kellett menni és így…… Mindenesetre jól megjegyeztük a hely nevét, nehogy véletlenül idekavarjunk nyaralni…..

Asztán újra elcsodálkoztunk a vicces kedvű olaszokon akik teletüzdelik a körforgalmat elsőbbségadáskötelező táblákkal meg muskátlival..-de csak az előbbi volt zavaró!

Közben rájöttünk, hogy P.P a fél országot ismeri, mert hol Gézának kiabált, hol Pistának hol meg Jenőnek magyarázta el a vezetés mikéntjét…..

Asztán go haza…de előbb minden helyre ami zárva volt….meg 1-2 re ami nyitva…

Chianti-pizza-rosenberger-kapitális méretű fagyi, amihez akkoris adnak tejszinhabot ha nem kérsz-miköze a határőrnek ahhoz, hogy honnan jövünk….. és mér’