mai… friss(ebb mint én)….

Nemtom mi van velem….. Valahogy oly mértékben megcsappant az eddig sem túltengő önbizalmam, hogy már én is csodálkozok….
Ma egy két órás mítinget ültem végig öklömnyi gyomorral, amire igazából semmi okom nem volt… Illetve nem volt több okom, mint akkor, amikor nem ugrott így össze a gyomrom….
Jó, azért ez a fajta „összeülés” mindenképpen egy stresszes állapot…..
De eddig  még mindig megoldottam a feladataimat…. Pár napja azonban belém költözött az az érzés, hogy én erre nem vagyok képes…. Lehet, hogy azért van mert jóval fáradtabb vagyok mint általában….
Pont egyik nap mondtam Annának, hogy az idén már eddig többet dolgoztam mint tavaly egész évben… pedig a tavalyi sem volt egy láblógatós év. Minden év elején nyitok egy kockás spirált (G. nem kis derültségére) a tennivalóknak…. Oda szoktam felfirkálni az elvégzendőket, mertha egymás után 3 telefont intézek a gépemen pedig másik három programban meg benne vagyok, akkor megeshet, hogy valami kimarad a szórásból….. És akkor jön a telefon, hogy „Emléxel? Szóltam, hogy….”
Na igen! Erre jó az én viharvert spirálom….. Szóval eddig mindig kibírt egy füzet egy évet…
Hát az idén még kb. 2 üres lap van benne…..
Na jó, tudom…..
Nem is nyöszmörögni akarok…. Csak nem kéne ilyen mimózának lennem….
Valami meditációval biztosan lehet önbizalmat növelni… Nem kéne nagyon nagy…csak akkora, hogy elférjen bennem…. J
Nade! Tegnap beállítottuk végre a zúj gépem…. J Szegény, már kb. 3 hete figyelt a sarokban, ugrásra készen…. A főnök már azt mondta, hogy két napot kapok és ha nem veszem bírtokba, odaadja a titkárnőnek…. J
Úgyhogy most tesztelés alatt van…. A régi vincsim is benne van még de már átmásoltunk az újra mindent…. (remélem J)
Naagyon dizájnos!
Fekete gépház, fekete klaviatúra, fekete egér……
Hö….
Jut eszembe! Rózsaszínbe mé’ nincs?
*
M.
Emmm….
Hát a heti „találkánk” úgy tűnik elmarad… Tegnap ½ 7 magasságában írt egy emailt, hogy jó-e nekem a péntek….
Írtam, hogy fodrászhoz megyek Aprajafalvára és nemtom mikor végzek….
Szóval marad a jövő 7!
Azé’ nem felejtette el…. (Mondjuk, tudtam, hogy nem fogja.) De úgy látszik, tényleg be van havazva. Remélem sikerül összehoznia valamit, aminek örül… jó lenne, ha látnám, hogy van eredménye az eddigi erőfeszítéseinek…
Már megérdemelné!
Az meg, hogy hiányzik, csak egy dolog….
Na! Tulajdonképpen ezt az intenzív hiányérzetet sem tudom megmagyarázni….
Illetve erre azért mégiscsak van valami derengő, pislákoló magyarázat…. Az az ominózus mondata, miszerint mé’nem szóltam neki, mikor mentem a krisnásokhoz….
Tudomén, hogy a pasik egy csomó olyan dolgot mondanak, amit totál nem gondolnak komolyan….csakhát ott, akkor, kimászkált a dobozából…és most nehéz visszagyömiszkölnöm…. K
De majdcsak megbirkózom ezzel is…
Nem?
De!
És addigmeg míg jön….lehet várni….. J
Khm…khm…. Asszem megint kéne tartanom egy „önmarcangpartyt” J