Már egyszer lefeküdtem aludni. Úgy ½ 8 tájban. Mert álmos voltam….De erre mi van?!
Baromságot álmodtam: Anyám meg a nagymamám veszekedtek, anyám bőgött…. Húúú teljesen felzaklatódtam. Felébredtem, hogy menten kiugrik a szívem, meg zúgott a fejem éééésakkor azt hittem mindjárt regggel….. DE nem! Rögtön kiderítettem, hogy még ma van… Francba. Úgyhogy most felkeltem, főztem egy csipkebogyó teát…(szigorúan herba) de hát persze ez az én lelkemnek ilyenkor naggyonkevés…. Lelkiismeretem elzavarva a jó francba, lecsúsztattam még egy (3) szelet csokit is….. De keserűt!
Abban kevesebb a kalória L
Nnemdebár?!
Debár!
Énnemtom mitől vannak ezek az időszakos felbukkanások de pár napja folyton a családommal álmodom…. Hónapokig semmi, oszt eccercsak …bumm….
A fene érti ezt.
Tán ezek a hülye frontátvonulások.
Gondolom az sem használt sokat, hogy lefekvés előtt éppen M.-en törpöltem… Hogy én veszítem el vagy ő veszejt engem…..de veszendőben vagyunk…..
Úgy érzem.
Olyan gyönyörűen esett ma a hó. Teljesen belelkesedtem. Persze jól kinevettek, mikor mondtam, hogy olyan klasszul….fentről lefele….. Mer’ az az igazi! Nem amikor oldalról hordja a szél az ember képébe. Ilyenkor jó benne sétálni, mikor csendesen esik, nagy pelyhekben, és igen…fenntről lefelé. Érti aki érti.
No asszem visszamegyek aludni….. talán beteszek egy relax cd-t.