folyt….

 Iszonyúan mennek a napok. Minden hónapban szoktam ilyen “havi teendők” listát írni, amire ráírom, hogy mit kell és mit szeretnék abban a hónapban csinálni…. Hát basszus… a márciusnak mire nekikezdtem…vége is van… Most erre a 10 napra már milyen listát írjak? Én nemtom hova lett ez a hónap… Azonnal adja vissza aki eltette az elejét…. !!!

Egyébként meg sűrűek a napjaim. Az elejük tele van melóval a végük meg mi tagadás M. körül forog. Kedden azonban haza mentem már 4-kor, mondván mese nincs, angolt kell tanulnom a reggeli tesztre… A dolog szépséghibája, hogy borzasztóan álmos voltam. Mondtam is G. nak, hogy hazamegyek, 5-ig alszom, oszt nekiállok angolozni….

No hát ebből az lett, hogy hazaértem, kajáltam, csörgött M., hogy a dugóban ül… Beszélgettünk…. letettük, mert rendőr irányította a forgalmat…. Megcsináltam egy angol feladatot… közben majdnem elaludtam… visszahívott… újabb dugó… letettük mert eltévedt J …. Újabb angol feladat…. visszahívott…. beszéltünk…. beszéltünk… beszéltünk…. Eccercsak nagyon gyanús lett.

– Te még mindig a dugóban ülsz?

– Neem, már a sztrádán jövök.

– És közben telefonálsz? Mennyivel jössz?

– Várj egy kicsit adok neki, hogy kerek legyen…. 130cal….

– Most hülyítesz?

– Nem! Mindjárt lefényképezem a kilométerórát és elküldöm.

– Nem vagy normális! Meg ne próbáld! Nem beszélek veled!! (Asszem még azt is mondtam neki, hogy hülye skorpió) –és jól letettem a telefont, közben meg fortyogtam. Azért basszus mégiscsak jobb abban a rohadt bankban mint az intenzíven….

No erre 2 perc múlva jön az mms a kilóméterórával…. Nagyon mérges voltam.

Persze felhívott, hogy megkaptam-e. Mondtam, hogy nem vagyok hajlandó vele száguldozás közben beszélni és letettem.

Próbáltam az angolra koncentrálni és arra, hogy ne aludjak el….

Fél óra múlva csöng a telefonom… rejtett szám….

No persze, hogy M. volt… a cégtől hívott, mert még behozott valamit…..

No mindegy. Eccercsak leszakadtunk egymásról. Mondtam neki, hogy aaaangoooloznom keeeelll …..

Reggel aztán komolyan fontolóra vettem, hogy megírjam-e azt a bánatos tesztet….

Végülis megírtam és a fene tudja mi szállt meg de nem is lett olyan rossz… asszem…

Majd szerdán kiderül….

No ezek mennek meg a bárányfelhők…. De, hogy mikor érnek oda és vajon hol van azaz oda… arról nem szól a fáma és kitalálni sem lehet…. Hiába agyalok….

Tovább a blogra »