Meló….meló….meló…szürke napok….semmi gondolat…..
Tegnap volt nálam Kömüveszsolti. Felmérte a terepet és azt mondta csütörtökön jönnek és lerakják a konyhában a taposót…aztán hétfőtől meg jön a többi…. Tehát ráérek vasárnap átcuccolni Anikóhoz…
Szóval újfent pakolás…pakolás…dobozba be…dobozból ki…. Itt kupleráj ott kupleráj…..
közben csinálom ezt az elválasztásos diétát…. (Jééézus, hogy’ fogom én ezt A.-nál csinálni?)
Nem mellesleg még lejár Borisz műszakija is…. és el kell mennem Aprajafalvára is valamikor mert jött valami levelem….
Dióhéjban ennyi az eljövendő 2-3 hetem….
Szóval…megyek…csinálom…nemtom….
Csak kisüt már végre a nap!
*
1ébként … lehet, hogy már írtam…de annyira gyűlölöm ezt a telet….
Gyerekkoromban szerettem …. De akkor még csak örömet okozott…. Aztán már mikor a buszmegállóban kellett állni az északi szélben ami a képembe fújta a fagyos havat és a busz meg a fene tudja merre járt…. Hát akkor nem voltam túl lelkes…. Persze az Aprajafalvára vezető utat mindig az elsők között terítette be a szél….
Szóval egy jó ideje ki nem állhatom…. Ez a nap nélküli szürkeség nagyon nem jó most nekem….