kész….

Oltárian, iszonyúan és borzasztóan magam alatt vagyok…. Ez egyszerűen nem igaz, ilyen nincs… Az előbb felhívott Telekvevőzsolti, hogy gond van mert az építész, aki tervezi a házukat bment az építési osztályra…vagy hova a bánatba és azt mondták neki, hogy a két háztól 6-6 métert kell elhagyni valamint a két úttól is 6-6-ot… így szinte nem is marad semmi… Holott 1 hónappal ezelőtt még a két háztól 3-3 métert mondtak…. Ráadásul állítólag ennek a teleknek semmi nyoma a nyilvántartásukban.

Zsolti meg ugyan még ne fizette ki de már ráhordott több teherautónyi földet, meg kibontotta a kerítést…. Megengedtem neki, elvégre szomszéd… meghát úgy VAN, hogy jövő7en megyünk ügyvédhez szerződést kötni… és felhívott, hogy kapna ingyen földet de el kell neki hozni, úgyhogy hadd rakja oda le… Szóval a telek most úgy néz ki mint egy holdbéli táj… az építészek nem tudják mit akarnak…. vagy mit lehet… vagy olyanok mint az eladók…. nem tudják mit árulnak…. A papírok viszont teljesen rendben vannak… vázrajzzal, helyrajzi számmal, mindennel… Nem létezik, hogy ezeknek náluk nincs nyoma…

Úgyhogy most nem tudom mi lesz… Zsolti még futja a köreit…. Építkezne, merthogy eladta a házát és nem akar az anyósánál lakni sokáig…

Egyszerűen nem tudom miért ver engem a jósorsom ennyi szarral…. Vagy melyik ősöm ragaszkodik ilyen körömszakadtáig ehhez a terciához, de szerintem a világon nincs mégegy ilyen ember mint én, aki ennyi herce-hurca árán adott el bármit is. Pont reggel meredtem a tükörbe, hogy mennyit öregedtem ezalatt a 1,5 év alatt…Látványosan….. Teljesen igaz, hogy egy embernek az idegállapota az arcára íródik….

Már pont kezdett egy kicsit oldódni bennem a feszültség… Botor fejjel, TERVEZGETTEM…

Pld. hogy merrefele menjünk a Zolival ha jön… Meg hogy milyen kocsit kéne venni… (az új autóról már persze lemondtam…. jelek szerint megmarad a kipolszki…)

Egyébként innen is látszik, hogy miért nem tudok én örülni…. Utálom mikor ezt kérdezik tőlem… Nekem soha nincs okom az örömre…. Ha van, azért mindig dupla árat fizetek… És hiába akarok kikapaszkodni a trutyiból…. Nem megy…. Egyszerűen nem megy….

Igazából az is eszembe jutott, hogy mégutóbb bejön a MESTER tanácsa… miszerint szedjem én csak nyugodtan a kétikszes gyógyszert, mert nekem az való és lehetőleg egy üveggel… mert akkor megoldódnak a problémáim… Mi van ha igaza van? Lehet, hogy eccerűen csak rövidre kéne zárni ezt az egész sz@rt…

Tovább a blogra »