Igazából soha nem volt szokásom, hogy újévi fogadalmakat tegyek….. Most sem fogok. Nem is tudom mi a bánatot fogad6nék meg. Úgy látom, hogy az eljövendőt nemigen tudom befolyásolni. Mit csináljak ebben a hülye világban? Mikor azt látom, hogy az emberek 1mást tapossák a karácsony utáni napokban, hogy átírassák a gázóráikat.. (Nem tudom hány olyan van közöttük akik a medencéjüket fűtik vele, mint ahogy erről szó volt.) Hogy mindennek az ára az egekbe szökik és nem tudom hogyan fogok megélni mert eddig sem éltem luxusban de még csak a környékén sem. Hogy a sok balfácán, botcsinálta, hataloméhes politikus olyan törvényeket hoz amivel elpöcköl a szakadékig és azzal foglalkozhatok a hátralévő időmben, hogy melyik pillanatban esek bele. Keresem azt a kis jót ami erőt adhatna a reggeli felkelésekhez és csak reménykedni tudok abban, hogy meg is találom. Csak reményeim vannak. Hogy nem leszek magányosabb mint most vagyok és ép lélekkel el tudom viselni azt amit muszáj. Hogy megmaradnak a barátaim és nem lesz semmi bajuk. Hogy legalább annyi erőm marad mint most van mert már ez sem sok. Az előttem levő példákon elborzadva nagyon-nagyon erősen reménykedem hogy nem adok munkát az egészségügynek . Hogy a jövőmtől való félelem nem emészti fel a mindennapjaimat, nem keseríti meg az esetlegesen néha-néha felbukkanó apró örömöket. Hogy lesznek apró örömök………. Hogy nem lesz több keserűség…..
Most akkor ezekhez képest mit fogadjak meg? Hogy megtanulok szuahéliül?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: