Szöszmókjaim....

 
Elég sűrűek a napok. Próbálok megfelelni itt, ott, mindenhol és amikor itt, ott, mindenhol nem megy akkor  padlót fogok. Igen, tudom, hogy nem kéne de mégis…
Szeretem ha mindenki elégedett körülöttem, ami ugye eleve lehetetlen, dee… ez ilyen perverzióm nekem.

Vannak meglátásaim, vannak nyűgeim és egyre kevesebb jó pillanatom…
Nem emléxem az utolsó jódógombaságomra…. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt, hanem hogy nem úgy éltem meg…

Alkotói válságba kerültem. Ez nem nagyképűség…. a magam szintjén értem.
Igyexem levakarni a politikát a mindennapjaimról de csak úgy megy, ha homokba dugom a fejem… így viszont nem kapok levegőt.
Megy az idő mint a ….. „gyorsnaszád”.  A lehetőségek úgy múlnak el, hogy el sem jönnek.

A politikusok elb*ták az életem közel 20 évét ! Merdek ezt így leírni?  Lehet…
Tudom, mindenki a maga sorsának kovácsa, meg mindenki maga teremti meg a körülményeit és mindenki ott van, ahová önmagát vezényelte…. Szóval senki nem oka semminek, csak én… És persze van is ebben igazság… Mert el lehet(ett volna) innen menni….stb..
De nekem nem azzal van bajom, ahol vagyok és még nem is azzal amit csinálok, hanem hogy ennyi munkával nem jutottam sehova és a jövő úgymond eltűnt…

Áh… biztos, hogy csak az időjárás hozta ki belőlem ezt a fenti izét… Más oka nem lehet!
Szóval majd gyövök és írok vidámabbat.
Csak kicsit később !

M. írt emilt. Talált munkát !
Mosogat ugyan, de még mindig jobb, mintha itthon úgy dolgozna, hogy a végén meg nem fizetnek neki…..
Küldtem neki drukkolós emilt.
A héten lesz a szülinapja…. J
Hm… Így visszagondolva… asszem. nem egészen azt tervezte, hogy a 34. szülinapján Angliában fog mosogatni…. Pedig ő aztán mást se csinált az elmúlt években csak kitörési pontokat keresett… Nem akart elmenni, itt akart emberibb életet élni…
Ez lett….
Béna…?
Nem hiszem….

Szóval majd gyövök!
Mert nem vagyok ám azért ennyire búvalba*ott !! J

– Lécci, csukd be az ablakot !!… Már kapaszkodnom kell, mert visz a huzat !
– Ne kapaszkodj ….! Had vigyen !!

***
Annyira izé van… Nemtom….  Jó (volt) ez a nyárutó. Szeretem a vénasszonyok nyarát.  Tegnap este 7-kor még 20 fok volt…. mostmeg azzal fenyegetnek a békák, hogy gyön a zegernye… Kamcsatka meg minden….

Vasárnap átjött M….
Elbúcsúzni….
Elmegy a ködös Albionba, annak is az északabbi felébe, ahol tényleg zegernye van. A hőmérséklet nem megy 20 fok fölé…(igaz 0 alá se… ) Brrr… az akkor is hideg…
Tele lett a hómamusza, amit mondjuk megértek. Vannak (mindig is voltak)
tervei oszt majd lesz valami.
Persze V.-vel fog lakni (amíg egyenesbe nem jön J )
Nemtom… Az mondjuk biztos –már régóta tudom-, hogy a kettőnk „kapcsolatát” kifullasztottuk… Csakis annyit tudtunk belőle kivenni amennyit beletettünk.
Drukkolok neki….
A szikrák ugyan már rég nincsenek meg, de azért sajnálom hogy elmegy…

 Ebédlősnéni kifogta a szelet a vitorlámból:
Gombapaprikást akarok enni rizzsel. Nálunk a gombapaprikást nagyipari módszerrel, valahogy nagyon tejföletlenül csinálják, és általában annyi szafttal adják, hogy halálba ázik alatta a köret. Sorbanállás közben elhatároztam, hogy kevés szafttal fogom kérni és mikor megkapom, kérek rá egy kis tejfölt.
E:    – Jó napot kívánok. Gombapaprikást kérnék rizzsel, de csak kevés szafttal…
Ebédlősnéni: – Nem tudom kevés szafttal adni, mert tejfölös !
E.:   – ………. hökk……..
És tényleg ! Sok szafttal kaptam, tejföl nélkül… J
Nem érteni köll, hanem enni !!
*
Anikó barátném a lábnyoszorgatós fickónál amortizálja a karosszéket. Konkrétan: fetreng a fájdalomtól, miközben az Ember mosolyogva próbál vele kapcsolatban maradni…
NyE: – Hallásával nincs gond?
Anikó: – Jól alszom !
Aszittem kipurcanok a röhögéstől….

(-János bácsi, aztán a koleszterinje hogy’ áll?
  – Az fiam  !?! Áll mint a cüvek !!  )

Na persze könnyen voltam, mert akkor velem már végzett… de két napja ezen röhögök…
*
Eléggénagyon sűrűek a napjaim…. Néha arra gondolok, hogy el kéne tenni néhány dolgot  télire… amikor majd csendes este lesz….
De persze ez nem így működik…  
Kavarog bennem annyi minden… kifele készül, csak még nem tudom, hogy hányjak vagy írjak….

Most itt a virtuális térben mindenki bepasizott, oszt nem ír….
Én meg …… nem írok…. hátha…… J
*
Most nemtom mi van. Az ihlet fogta az útlevelét és nyaralni ment. Itthagyott a pi**ába…. Csináljak amit akarok.
Mondjuk imádom a vénasszonyok nyarát. Annyira jóóóó…. Múlt hétvégén lementünk Csopakra. Még elcsíptük az utolsó fürdős napot. Mondjuk én csak a lábam lógattam a stégről..
Szóval szép is lehetett volna, csakhát ketten mentünk Annával és természetesen morcolódott… Sikerült elrontania. Úgy volt, hogy jön Judit is, de péntek este a kicsifia G. fejreállt motorral… (eszméletvesztés, törés, mentő –már jól van..) szóval sajna így csak ketten mentünk. Hát olyan is lett.
*
Volt nálam Brunellám…. (Nem írhatom le, hogy egy szédült, lökött tyúk, mert olvassa J )
Felajánlotta, hogy sínre teszi a bútor projektem, úgyhogy ötleteltünk…
Na persze rögtön kiütközött a belsőépítész vére, mert falat akart bontani.. Szerintem ha van nála valami alkalmatosság, akkor neki is kezdett volna, de így lebeszéltem róla.
Elmondtam neki, hogy nekem milyen bútorok teccenek… Nnnna… hát kaptam én olyan olasz cirádát, hogy nagyon kellett röhögnöm… Úgy kezdődött, hogy „Az a kispolgári….. tadamm. .tadammm…. tata..dadamm… tatatatatdaammmm……. mindenféle….. izéberagadt”….
Sajnos nem tudtam megjegyezni, Ő meg  nem tudta mégeccer elmondani. De legalább azt jegyeztem volna meg, hogy mibe ragadtam…. De azt sem tudom… Nem földhözragadt, hanem valami más… (bár így belegondolva, az is lehetne…)
Szóval most barátkozó ágon vagyok egy bútorcsaláddal… és a gondolattal, miszerint: „majd lefestjük!”
Khm…
Aztán fölfedeztette velem a város török kajáldáját… és alighogy hazaértünk, kiejtettem a számon, hogy itt vana közelben egy nagyobb bútorbolt….
„Na akkor menjünk!”
Átmentünk… de ott is mondjuk minden kispolgári volt, vagy randa… Ami relatíve teccett egy kicsit, az volt a kispolgári, ami meg nem, az volt a randa… :o)
Node felért ám ez egy tanfolyammal nekem, mert mostmár tudom milyen a kispolgári…
Na egy szó mint száz: pezseg a nő !  :o)
*
Járkálunk még talpnyoszorgatásra… 2 hetente megyünk. A múltkor nekem is megreccsentette a nyakam…. Nem fájt, de nagyon rossz hangja van…
Hát nem tom….
Valami eredménye csak lesz….
Nem?

De!
*
Szóval semmi különös… Úgyis lesz fogalmazáskényszerem… Majd akkor pótolok!

Nos… Hát a takarítással nem jutottam előrébb, pedig olyan jól elterveztem, hogy minden délután mikor hazamegyek, kivégzek egy helyiséget… Ésakkor  pitty-putty eccercsak végzek mindennel..
Nnna… Mint már többször említettem: ha meg akarod nevettetni Istent, meséld el neki a terveidet….
Ez a jó kis vényasszonyok nyara eléggé borítgat mindent, merthát ki a nyavalya akar bent pampucolni, mikor kint is lehet lenni a napsütésben…
Nem?
De!

Hétvégén kint voltunk a tónál a hőlégballon fesztiválon… Még soha nem láttam testközelből hőlégballont… Tudtam én, hogy baromi nagy. Nadehogy ekkora?! Tök érdekes mikor már éppen felszállásközeli állapotban van., de még melegíteni kell a levegőt… Lentről csimpaszkodtak bele, hogy még ne szálljon fel és eccercsak elengedték…
Volt egy délelőtti és egy délutáni felszállás is, de mi csak a délutánira mentünk ki, úgyhogy „csak” 5-6 ballon szállt már fel. Délelőtt valószínűleg több volt, mert meg voltak sorszámozva és láttunk 20-as sorszámút is… Biztosan nagyon klassz lehetett a tó fölött ….

A felszállás után kiültünk a kihalt tópartra….  gondolom mindenki az Ereszdelahajam együttes zenéjére ropta a parkerdőben. Leraktuk a plédet és Judit elment megpuhítani az egyedül árválkodó lángosost, hogy süssön már ki nekünk 1-1 lángost… Nem fűztem hozzá nagy reményt, mert elég késő volt már, de mégis kaptunk ebből a „mennyei mannából”…
Húúú… basszus…. TUDOM, hogy nem fogom megenni, de azért minden évben bepróbálkozom egyszer… Hátha….
Jó olajos volt… Brrr… Azé’ körberágtam…. J

Voltunk megint lábnyoszorgatáson… Húú… Most a másik fickó csinálta. és már nem fájt annyira de még mindig határozottan kellemetlen volt. Na és a végén…
Bakker, kitekerte a nyakam… De komolyan. Előszőr jobbra, majd balra…  mint a nindzsafilmekben amikor hidegre teszik az ellent… és pont úgy reccsent is…
Mer’ mondtam, hogy a nyakam, meg a vállam, meg a szemem…
Hát nemtom… Az biztos, hogy olyan volt utána, mintha felhőn lépkednék… mintha  kilós súlyokat tettem volna le…
De élek… J

Hazafele bementünk egy ilyen kajáldába, ahol volt mindenfélefajta étek… pl. kínai…
Mondjuk én eccer ettem kínai étteremben, az nem volt rossz, de mondjuk úgy, hogy nem nagyon vágyom az összedobált kajájukra. Vagyis ha előttem csinálnák meg akkor hagyján…
Szóval én maradtam a görög salátánál. Azzal nemigen lehet mellényúlni. Na és, hogy ne csak a metszőfogam kopjon, ettem mellé egy kis sültkrumplit.
Node F. nagy kínaikaja és gezemice rajongó, úgyhogy Ő onnan választott, ésmivelhogy már eléggé későre járt, kapott még bónusznak egy tányér tofusalátát…
Háááát… Barátaim az Úrban! Bizony mondom néktek van olyan kaja, amitől fogyni lehet…
Bakker… Még soha nem ettem tofut, így belekotnyeleskedtem a saliba természetesen (nem ette senki, mert mindenki teleette magát a saját kajájával).
Az íze valahol a borzalmatos és a nagyonrossz között evickélt….  Átható gomba íze volt és még csípett is.  A gomba ízt állítólag az alatta lévő fafül gombától kapta, az erősségét meg talán az öntettől… De hát volt abban minden…
Summa-summárum… Megmaradt !
A tofu pedig nem lesz a kedvencem.
Tudom, hogy eredetileg ízetlen és olyan ízt vesz fel amihez hozzákevered, deee aztán még hallottam a gyártásáról egy történetet és az elég volt…

Voltunk köcsögturkálóban !!! J
……………………
…………………….
…………………….
A fenti pontok azért vannak, hogy időt hagyjak a vizuális típusúaknak…
Na jó! Mielőtt az urológia felé tapogatózna bárki is, elárulom, hogy egy raktárban voltunk, aholis rengetegféle kaspóból válogathattunk… Mert összehaverkodtunk a múltkor a köcsögös nővel, mikor Judittal voltunk nála és megadta a kolleganője telefonszámát, akimeg kivitt minket a raktárukba, hogy válogathassunk ócsóé’…
Húúúde tök jó volt ! Mindenféle kaspókok, némelyik pókhálós, poros, de vittük mint a cukrot.
Bentre a cégehez is vettünk egypárat…
Mostmajd be kell szereznem valami virágot.. :o)

Népek ezrei szerte a világban, akik körömlerágva izgultatok, hogy meglesz-é az angol könyvem….. és mindenkinek, aki kereste, vagy együtt érzett velem….
Egyszóval: Barátaim az Úrban !
MEEEEGVAAAAN !!!
Az úgy volt, ahogy mondtam… Vasárnap még bent volt a kocsiban és hogy elférjünk tőle J feltettem a kalaptartóra, ahonnan rögtön a csomagtartó felnyitásakor beszédült az ülés és a kalaptartó közti izébe, ahova benéztem én mikor kerestem, de eltakarta a gyékénytekercs, ami szintén ott van…. (Sose lehet tudni, mikor szottyanik kedvem elterülni valahol –és akkor köll a gyékény… vagy dugóban meditáláshoz is praktikus… J )
Nna…
*
Ez meg itten egy macs még Annafalváról….
Nem vagyok egy macskarajongó de el kell ismerni, hogy ez azért egy nagyon szép, tekintélyes példány…
Ráadásul eléggé vad is.

 angol másodpercek….
T2 írt egy nagy kerek, összetett mondatot angolul az angolos köremilben…
Aztán a következő emiljében azon elmélkedett, hogy valszleg nem jól írta mert az egészet prezent pöfriktbe, annak is  maybe,  a kontinyúzába kellett volna tennie….
Írtam neki, hogy
„Practising.. practising… practising… T2 !

Sit down !! „

Majd a következő sorokat priviben váltottuk: J

T2:
„Shit …down…”

E:
„Dumbshit …down….”

T2:
“Oh Dear! I wish a bunch of shithead….”
—————————
Tanulság: ne becsüld le az angolokat ! Sz*rból is képesek virágot csinálni !

[ szószedet:    shit      – sz*r     (light: francba !)
                 dumbshit   – se**fej, balf***,  (light: ostoba)
                 shithead    –  szegfű !!    ]

*

Nem túl szorosan, de a fenti témához kapcsolódik : elveszítettem az angol könyvemet !!! Ez mondjuk sokminden más mellett még azért is ciki, mert csak a 3. leckénél járunk… Tény, hogy az elmúlt hónapokban mindenhova cipeltem magammal, mert mondjuk azt hittem, hogy esetleg a Somló tetején jön rám hirtelen az angoltanulhatnék és akkor legyen nálam… Szóval állandóan  Borisz hátsó ülésén volt… Borisz meg leginkább egy lakóautóra hajaz (már ami a hátsó ülését illeti) és annyi kacat halmozódott fel rajta, hogy vasárnap, mikoris Anikófia G.-t cuccoltuk le Veszprémbe a koleszba, kipakoltam és felvittem mindent a lakásba (partvisnyél, pléd, 2 kispárna, széldzseki, sál, papírdoboz, hókaparó, ruhafogas, …) Az angol könyvemre határozottan emléxem, hogy nem vittem fel, mondván, ettől elfér aki hátul ül, max. ráül… Még látom is magam előtt, ahogy a hátsó ülésen van… És innentől snitt…
Nem találom…
NINCS !
Már mindent fölforgattam, de semmi….
Ma mégeccer föltúrok mindent, oszt ……..
Ha valaki lát valami árokparton kallódó, fekete  „Busines Result    – intermediate”   könyvet, az dobjon egy mailt…  J
Kösssz….

*

G.-nek most volt a boldog szülinapja…
Nem eszi a csokit, a sütit…. semmit ami jó…,  úgyhogy reggel berohantam a Spárolósbótba és vettem neki egy grapefruitot. Aztán beérvén felszalagoztam, hogy olyan jó bongyorka legyen a feje tetején J, rajzoltam neki szemet meg szájat és kész volt….
Ő az !
G.
Pont ilyen J

Örült neki !
(Mondjuk már negyed órája morog, mert összefröcsögtetett vele mindent.
Mondtam neki, hogy középen vágja ketté és kanalazza ki, de úgy láccik ez egy pasinak megoldhatatlan feladat… -mer’ fröcsög a leve… ésss  húúú…. mer’ nem így kellett volna…. !)
Azt már nem is mondtam neki, hogy ez tképpen egy woodoo bábú és nem biztos, hogy jó ötlet volt beleszúrnia a kést ! J
Szerintem….
Ja! A képen mellette levő “Super Agy” nevű itóka csak a véletlen műve !! G.-hez semmi köze !! :o))

 Mennek a napok mint a ……. mittomén… ami gyorsan megy….. Próbálok még valamit elcsípni a nyárból és csak reménykedem, hogy szép őszünk lesz. Nagyon nem vágyom a telet, a sötétet és a hideget…..

*

Bakker…. valami gyakorlat lehet a városban, mert már másodszor szólal meg a sziréna… Az a légvédelmi…. Eléggé szörnyű hangja van.
Van egypár dolog mondjuk amit nem értek ezzel kapcsolatban:
 a.) Megszólal a sziréna. Senki nem mozdul semerre, nyugodtan dolgozik tovább, pedig nem tudunk róla, hogy ez csak gyakorlat…
Mi van ha … ööö……?
 b.) És! ha mondjuk úgy döntünk, hogy húúú… fussunk….
Node merre? Hol vannak itt (kb. ½ km-es körzetben –de egyáltalán a városban) olyan helyek, ahova futni érdemes…?
Vannak ilyen helyek?
Mi van azzal aki már nem fér be? (Így járt.. Na bumm… Khm..)

*

Szóval nem teccett a vázám?? Pedig szerintem klassz. Olyan mint egy szobor… szerintem… Sőt! Szebb, mint néhány kortárs szobor… Sokkal szebb ! J
Köcsögös nő tök rendes volt, mert felhívtam, hogy hozott-e még kaspókat, ahogy ígérte, erre mondta, hogy megbeszélhetünk egy időpontot amikor kimehetek vele a raktárba és turkálhatok magamnak bármilyen köcsögöt….
Nomost erre lassan már rászerveztem egy csoportot, mert jön velem Judit is és a főnök is… so far… Kifosztjuk a raktárt. Főnök mondta, hogy  az irodákba is kéne venni egypárat, mert olyan rondák a cserepeink…
Ezért már minimum járna nekem egy ingyenköcsög…. J
Nem?
De!

*

Juteszembe! (Csak véletlenül közvetlenül az ingyenköcsög után …)
Délelőtt felhívott egy nőszemély, aki nagyon kedves mosolygós hangon kérdezte, hogy zavarhat –é egy kicsit… Csak azért nem mondtam rögtön nemet, mert nem mondta ki a varázsszót, miszerint: nyertem !  Szóval kapott egy esélyt… Azt mondta, nagyon jó nekem, mert tud ajánlani egy szuperkedvezményes, 3 napos, 2 éjszakás, rahedlicsillagos,  hévizi szállást mindösszesen 19ezezr forintért 2 főre…
Hááát… bágyadtan sütött az őszi nap, kedvem melankóliában… el tudtam volna magam képzelni Hévizen…. Mondtam, hogy ez nem hangzik rosszul, mit kell érte vennem  tennem…
– A férjével…
– Nincs férjem…
– Akkor az élettársával….
– Nincs élettársam…. akkor nem is mehetek?!…..
– Hát akkor nem, mert ez pároknak szól..
– De hát lenne párom…
– Most mondta, hogy nincs élettársa…
– Na de ha nincs pasim, nőm még lehet…. 
Oooppssza…itt egy kicsit megakadt a szentem….de aztán megkegyelmeztem neki…. „mehetnék a barátnőmmel… „
– -Azt sajnos nem lehet!
– Szóval ennyire vigyáznak az erkölcseimre?
Na itt már kész volt. Letette….
De tényleg !
Hol van ilyenkor az ombuccmann??
A szomszédfiúval mehetnék, a szomszédlánnyal nem…
Nooormális?

*

Eccer volt… hol nem volt…. anno dacumál (10 éve) volt egy idős hölgy a bérosztályon, akinek 70 éves létére  olyan penge volt az agya, hogy kenterbe vert nagyon sok embert maga körül. Köpte-vágta a jogszabályokat. Ha véletlenül nem tudott valamit, akkor biztos kézzel kinyitott egy fiókot, kicsippentette belőle a megfelelő papírt és már prezentálta is a választ a kérdésre… Akkoriban mikor még bérszoftvert fejlesztettem, sokszor mentem hozzá valami kérdéssel… Kimondottan csíptük egymást.
No a múlt héten néhány volt kollegával elmentünk és felköszöntöttük a 80. születésnapján.
Meglepetésszerűen !!
(Mondjuk ezért egy kicsit sajnáltam, hogy így rátörünk, de pucc-passzban volt, vendégekre fölkészülvén…. Szóval várt valakiket –tán nem minket)
Vittünk neki cserepes orchideát sok virággal, bimbóval, meg egy csokitortát…
Oooolyan boldog volt….
Olyan jó volt látni, ahogy örült !
És komolyan mondom szellemileg még mindig nagyon ott van. Fizikailag azért már látszik a 80 év, de a kék szeme pont úgy ragyog , ahogy régen…
Örülök, hogy becsatlakoztam a csajokhoz negyediknek…

*

Múlt héten a főnököm (F.) mondta, hogy megy lábmasszíroztatni és mennék-e el vele… Mondtam, hogy naná… Minden vágyam egy jó kis talpmasszázs…
Mondta, hogy ez nem ám olyan csisze-csusza-tili-toli, hanem naagyon durva, meghogy piszkosul fáj, dehogy neki el kell menni, mert éppen be akarják paterolni a kórházba de azért ő előtte kipróbálná ezt a fickót. (Már neem úúúgy..) No, mondom, bajom az éppen nekem is mindig van, másnem egy laza derékfájás mostanában, meghát ugye ottvan a magas koleszterinem….stb.
Szóval nem árt ha van az embernek a spájzban néhány nyavalyája ilyen esetekre, amit úgy hirtelenjében előkaphat…
Nnna…
Summa-summárum…. 2 ilyen nyoszorgató ember volt… Egymás mellett kínozták a pácienseket. F. leült az egyikhez, én a másikhoz…
Közöltem vele miheztartás végett, hogy én eléggé félek…. Erre mindenféle előjáték nélkül vigyorogva nekiesett a talpamnak egy ilyen kanálnak láccó tárggyal…. Királylányosan felordítottam, majd diszkréten megkértem, hogy azt az izét tegye le a kezéből… Mondta, hogy nem gond… tud ő a kezével is…  És bakker, tényleg tudott. A következő fél percet végig rítam, majd megnyomott egy pontot a talpamon, mire én közöltem, hogy „- Aaasszta k*rva életbe !”
Aztán ráeszmélve, hogy ezt hangosan mondtam, elnézést kértem, de a fickó csak vigyorgott mint a tejbetök… Mondta, hogy semmi gond. Volt olyan vendége aki konkrétan kiugrott a székből, Ő pedig  a bejárati ajtónál érte utol… vitte utána a cipőjét…  Na ezen meg én kezdtem el végtelenül röhögni !
Tök jól elvoltunk egyébként… szimpi volt a fickó…. Mondjuk közben én elmondtam mindenféle szadistának, meg megkérdeztem tőle, hogy nem rúgta-e már valaki úgy istenesen …..khm… meg….
Mondta, hogy nem fél, mert előrefele nem lehet rúgni…. J
Szóval így elvoltunk. Néha annyira röhögtünk, hogy a másik fickó vigyorogva odaszólt, hogy „Hát itt meg mi folyik?”
Az az igazság, hogy vagy a fájdalom, vagy az emberem kisugárzása miatt eléggé eltűntek a gátlásaim, Ő meg partner volt a hülyeségben…
Mikor végre azt mondta, hogy kész, kimásztam a székből, beleléptem a királylányos papucsomba, tipegtem kettőt, erre  ilyen ártatlan képpel megkérdezi:
-Na? Jó?!
– Persze… mostmár minden jó….
– Akkor vissza lehet még ülni… J
– Ez most szívatás ugye??
– Nem ! Komolyan mondom J
– Tényleg? Üljek vissza?
– Igen ! J
Bakker, esküszöm nagyon jól szórakozott… És visszaültem, és az ökölbe szorított kezével végigszántott a talpam közepén és a két szélén.
Azt hiszem, ha nem mentem volna el előtte pisilni, akkor bepisiltem volna…
Nem is csinálta egyszerre… mindegyik után várt egy kicsit… Becsuktam a szemem, összeszorítottam a fogam és vettem egy nagy levegőt….és így…
De tény: azóta nem fáj a derekam…
Jövő héten visszamegyünk… Mert többször kell menni F.-nek is meg nekem is (3-4 alkalommal). Egyébként mielőtt bárki tévhitekbe esik… az átlagnál jobban bírom a fájdalmat… és ez tényleg fájt  :o) !

*
Ja ! és a fülem helyrejött… No nem ettől a talpkínozástól, hanem már előtte. De tényleg kellett neki a két hónap…

 Ahogy ma térültem-fordultam, eszembe jutott, hogy akarok írni erről is meg arról is… aztán elszállt az idővel… 
Megkereshetném őket…de nem akarom… 
Nem voltak jó gondolatok…
Inkább megmutatom a zúj vázámat. A köcsögösnél vettük a múltkor. Sztem tök jó ! J   Na jó! Tényleg a szobabicikli nyergén van…. deee… attól el lehet vonatkoztatni… J

Mondanám, hogy PVS-em van, de ez most valami más…. Nagyon hasonló és szintén kellemetlen…. Igyexem visszarázódni a hétköznapokba. Az elmúlt 10 napom eléggé ramazuris volt… keveset aludtam, pedig az nálam létszükséglet.
Nálam volt J. 3 napot. Jó volt… Voltunk a néptánc találkozón és néztünk tűzijátékot, elmentünk rolettát venni, meg beszereztünk néhány köcsögöt… khm… kaspót ócsóér, mer’ kiszórási árulás volt a bótnál… De most komoly. Egy tök nagy maratott cserép (mázatlan) köcsög 1000.- Ft volt.
Ja! És vettem egy világi vázát is, ami olyan, mint egy szobor..
Majd lefotózom…
No és Judittal majdnem felszedtünk egy komplett festőbrigádot J  A főnökük teljesen el volt halva tőlünk, hogy hűűű meg haaa… (mondjuk ez inkább J. dekoltázsának szólt:) és hogyha tudta volna, hogy arra megyünk, akkor felsöpri előtte a járdát…
J.-vel később azon morfondíroztunk, hogy mégiscsak el kellett volna hoznunk őket. 1 napig nálam dolgoztak volna teljes szerszámzattal, 1 napig meg nála… ott  még betonozhattak is volna… J
Vasárnap (múltvasárnap) elmentünk Annával Pápára… illetve a szülőfalujába Pápa mellé…
Hááát…. igen…  Nagyon sok volt ez az egy hét így együtt. Tanulság levonva… -max.3, végszükségben 4 nap. Egy perccel sem több. Gyakorlatilag nem volt olyan félnap, hogy ne kaptunk volna össze valamin. A hét elején a nővére is velünk volt elég sokat és mikor A. nem hallotta, ugyan azokat mondta róla mint amik az én gondolataim is voltak… Ergo…csak van abban valami, amit gondolok. Basszus… egy hét és nem kerültünk közös hullámhosszra… csak pillanatokra, 1-2 percre…
Mindig reménykedtem, hogy rendbe fog ez jönni, de belátom, hogy ez már nem változik (jó irányba meg főleg). Mert ahhoz meg kéne beszélni dolgokat –azt viszont nem lehet… Jól elvan a maga kis világában a maga elgondolásaival és azzal is aki ennek nem mond ellent…
Nagyon sajnálom magunkat.
Nade azért voltak ám jó dolgok… Pl. megmásztuk a Somlót !
Nem mondom, hogy a nyár legmelegebb napján (mert az tán csütörtök volt v. péntek) de  meleg vót na…
Szerencsére azért nem szenvedtünk, mert a fák között voltunk és fújt egy kicsit a szél is. A kocsit lent hagytuk a hegy lábánál és A. nővérével, hárman indultunk fölfele. Egy jó darabon szőlők, présházak között vezetett az út. Az egyikből egy idős házaspár behívott minket borozni J  Na persze én nem ihattam – nem mintha nagy boros lennék, úgyhogy kaptunk szőlőt is… Basszus 70 évesek voltak a házigazdák… a szőlőültetvény totál meredeken megy a hegyre és nincs vizük… Még végignézni a sort is fárasztó volt…
Elmentünk a Szt Márton forráshoz, meg a Szt Márton kápolnához, onnan fel a várhoz… Na, a vár az jól meglepett. Én olyan kis pici kőkupacra emlékeztem (láttam vagy 20 éve) de ez egy jóóó naaagy vár volt fénykorában és most is az, csak persze romos… Onnan még följebb mentünk a kilátóba, aholis mondtam egy cifrát, mert zárva találtuk…
Azért ez olyan izé… Miért kell egy kib*ott kilátót bezárni?
Kőtorony, csigalépcső, oszt jónapot… Hát ez csak péntek, szombat, vasárnap van nyitva… Volt kiírva egy telefonszám, A. felhívta… Erre közölte a toronyőr, hogy csak nem képzeljük, hogy 40 fokban feljön…
Pedig de!
Képzeltük!
Főleg, hogy nem csak mi voltunk ott, hanem mások is odakevertek addigra… És odafele tartván is találkoztunk népekkel…
Oszt mi volt még?
Vadromantika… csillaghullás, pottyantós vécé…
Hááát azé’ az nem semmi… Nem bánom, hogy feltalálták az angol WC-t… Valahogy már semmi nosztalgiát nem érez az ember, mikor ráhelyezi a seggét a nyílásra, oszt alulról egy csendes fuvallattal évszázados matériák Chanel 5-je lepi el, miközben árgus szemekkel lesi, hogy honnan készülődik támadásra egy pók… 
Hát röviden ennyi volt. Hosszabban nem tudom / akarom kifejteni… 1-2 napig el voltam keseredve, de megpróbálom magamban helyrerázni a dolgokat… Nem tudok magunkon segíteni, pedig annyira szerettem volna… Egyszerűen nem megy. Ez biztosan az én hibám is, de elkeserít, hogy A.-ban még a szándékot sem látom… Neki ez így jó… Ezekszerint…