Szöszmókjaim....

Hétfőn este egy fantasztikusan jó hangversenyen voltam. Annyira kellett már a lelkemnek.. Legszívesebben még most is ott ülnék….
Nagyon szeretem ezt a bérletsorozatot. 3 előadásból áll, 3 különböző helyszínen így nem helyre szólnak a bérletek, hanem érkezési sorrendben lehet leülni.
A színházban  azt szoktuk csinálni, hogy beülünk a legutolsó sor közepére… körülöttünk általában senki, mert oda nem másznak fel a népek … kényelmesen elterpeszkedünk, besötétítenek és csak élvezni kell a zenét…. 
Bach volt műsoron,  egy, a Nemzeti Filharmonikusok tagjaiból alakult kamarazenekar előadásában,  és Érdi Tamás  zongorázott. Őt most hallottam élőben először. Annyira fantasztikusan jó ez a fiú… A közönség nem engedte le a színpadról, így játszott még egy kis Lisztet és Bartókot is. Bartóknál közölte, hogy „Na de ez már tényleg az utolsó! J”
*
Nőnap…
Kaptam tulipánt, ferrero rocher-kat, (mondomén, hogy nem lehet fogyózni), két cserép primulát, egy cserép gerberát  ééss  M is meglepett egy sms-sel…
A telepátia azért még jól működik közöttünk. Délután pont arra gondoltam, hogy mégiscsak írni kéne neki egy emilt, hogy mi az ég van vele de arra jutottam, hogy nem nőnapon írok neki, nehogy azt higgye, hogy ki akarom provokálni, hogy felköszöntsön… Szóval pont itt jártam a gondolattal, mikor megjött az sms-e… Nna.
Szóval él… ez megnyugtató…
Még nincs lomb az ablakom előtt álló fán, így ha kinézek az ablakon néha látom, hogy ég a villany a konyhájában. Egyik nap arra gondoltam, hogy írok neki egy sms-t, hogy „Csak nem főzöl?” – de aztán persze sec-perc letettem róla…
*
Tegnap este átjöttek Anikóék és kaptam a fiúktól virágot. Émmeg csináltam tegnapelőtt  vendégváró gesztenyegombócokat….
Mondjuk volt benne egy csavar, mert mikor megvettem a hozzávalókat, meg voltam győződve róla, hogy van otthon darált kex….  És azt, hogy az inkább zsemlemorzsa mint kex, csak közvetlenül az összekeverés előtt (este 9-kor) derítettem ki… Ott álltam földbegyökerezve a konyha közepén, tálamban a csoda-robot-masinámmal megpörgetett, rumaromával meglocsolt gesztenyemasszákkal…. ÉS akkor belémcsapott a felismerés, hogy van otthon babapiskóta… J tadammm… Örültem nagyon !! Főleg, mikor azt is kideriváltam, hogy a masinámmal megpörgethetem és kész lesz a darálék ½  perc alatt….
Szóval tökéletes golyócskákat hömbölgettem és utána még belemártogattam olvasztott étcsokiba is, oszt be a sütőbe  hűtőbe….
Jó lett !
Ették !
*
Végezetül pár morzsa  G.-ből ….

Ablakot nyit, szellőztet… hogy úgy mondjam ez a mániája… Mert persze garbóban ül az asztalnál (alatta póló) és folyton melege van… émmeg folyton nyöszmörgök, hogy csuuukja má’ be !!!

E:- Még a virág is megállt a fejlődésben ott melletted !!! Mert hideg van !!! Mert rányitod az ablakot !!!

G.:-  Fejlődik ez, csak most nem a levele, hanem a tönkje…

E.:-  Hát ezt mondom…!! Tönkre megy!

—–

G.: – Nagyon nő a hajam, nem?… Már olyan furcsa vagyok…
E.: – Az nem a hajad miatt van ! J

Szóval mint már mondottam volt, az én drága kollegám, szobatársam, napjaim felének bearanyozója, szellőztetőbajnok, izomkolosszus és virágkertészek gyöngye, nem egy szószátyár ember… Enyhén szólva….
Azért néha megszólal és akkor felragyog a nap….vagy csak simán tökön tudnám rúgni….. J
Alább közreadom szóváltásaink néhány gyöngyszemét….
*
E.: – Szendereg a szakadás álmában csenget egy kicsit,,,,

G.: – Honnan veszel ilyen sületlenségeket?

E.:  – József Attilától…
G.: –  Nna egyik bolond a másiktól….

*
Az előző napi kondizástól fellelkesülve meséli:

G. – Képzeld Eliana! Tegnap 90 kg-val csináltam….!!
E: – Ahelyett, hogy egy nővel csináltad volna….

*
Csendben dolgozik, majd eccercsak felugrik és felkiált:

G.: – Bűbájos, gyilkos, hős, gólemrobot  vaaagyoook !
E.: ……..?!?……
G.: kicsit halkabban:  – Ha nagy leszek robot leszek…

E.: – Igen…! De addig még sokat kell aludnod…. J

*
A pálmánk (ill. az Ő tetves pálmája, amit ÉN tartok szóval) szóval ez a pálma alulról kopaszodik, fölülről viszont tök Hawaii van neki, mert non-stop hozza az új leveleket és a virágokat…
A virágait úgy kell elképzelni, mint egy naaagy fej szőlőt, amin a szemek ilyen sárga ragacsos valamik és kb. akkorák, mint egy negyed borsószem… Nna ezek a virágok egy darabig sárgállanak, majd putty lepotyognak, beterítve az egész környéket… G. elkezdte letépkedni a bogyókat a fürtről és azzal dobált, ezek a vackok meg beleragadtak a hajamba…
Persze szóvá tettem a nap végére egyre emelkedőbb hangon…
Erre G. tök értetlenül:
– Most mi bajod?! Egész nap VIRÁGGAL dobállak ….

*
Jobbkezét magasba tartva (mint Superman) felugrik és felkiált:
– Ééééén vagyok az élet császára !!!!
E.: – …ja…. császármorzsácskája…..

*

G. szinte egész nap, nagyon halkan,  önmaga felé fordított hangszóróból heavy metalt hallgat..
Átjött a HR-ről az egyik csaj és látta az asztalomon a dobozt amiben a vastablettáim (like PEZ cukorka) vannak…
Megbeszéljük, hogy vashiányom van …
Miután a csaj elmegy G. megszólal:
– Mééénem szóltál, hogy vashiányod van? Felhangosítom… !!!

*

Nyomtatót szerel, mérgelődik veszettül. Miután az erdeti kínai műanyag evőpálcikámat összekente már tintával, javasoltam neki,

hogy tán csavarhúzóval kéne tovább birizgálni az egységet…
Szóval csavarhúzózgatja de nem jut vele dűlőre, végül nagy mérgesen leül:
G.: – Kész… nem érdekel ! Mindig is utáltam a műanyagot !
E.: – Mé’  miből kéne lennie? Fából?

*

Ez a nyomtató ronda fekete… már jó ideje nyoszorgatja…. eccerűen nem lehet hozzáférni a nemesebb részeihez:
E: – Addig piszkálod míg kiugrik belőle valami szörny és jól elagyabugyál…
G.: – Miiilyen szörny…. Inkább egy  királykisasszony….
E.: – Ilyen ronda fekete izében nem laknak királykisasszonyok…
G.: – – De! A sárkány tette bele !

*
Ma reggel vigyorogva ültem az asztalnál és vigyorogtam rá is mint a vadalma…

G.:   – Minek örülsz.. ?!?
E.:   – Hogy látlak…. J
G.:   – Fogadjunk, hogy ettél már csokit ! Basszus, hajnalban benyomtad az adagod? 

 Kedden elkezdődött az Új Év ! A BOLDOG új év, természetesen… Ahelyett, hogy pezsgőt bontottam volna, eszembe sem jutott, úgyhogy megkésve, kívánok mindenkinek szépséges, vidámságos új évet.  
Remélem a látszat csal és jó év lesz ez azértis ! Nem teszek fogadalmakat, tán csak annyit, hogy nem nézek híradót (sem) mert roppantmód fel tudom húzni magam, egy adáson belül akár négyszer is… Most az m1 híradóiról van szó, mert a ker. csatornáké gyakorlatilag a régi „Kékfényt” helyettesíti…
Nnna hagyom is ! Nem írom le juszt sem, hogy éppen min hergelem magam….. csak vinné az energiát.

Egyébként semmi különös…
Több kevesebb sikerrel próbálom elüldözni magam mellől az embereket…. 🙁
Pl. egyik este felhívott Anikó barátném…
Kb.:
A: – Szia! Mizu?
E: – Velem semmi… és veled?
A: – Velem se…
E: – Na, ha veled se történt semmi, meg velem se, akkor ne nyektessük egymást tovább. Tegyük le! Szia !

Ésakkor letettem…. Állítólag úgy meredt a telefonra, hogy Hitesura megkérdezte tőle, hogy :
-Mi van? Lekoptatott?
Ésőmeg azt mondta, hogy „-Hát le!”

Namost… így konkrétan emléxem az esetre…. Szóval tényleg olyan tököm tele állapotban voltam és tényleg arra gondoltam, hogy ha nem történt semmi, akkor…..
Na jó ! Azért elő szokott fordulni, hogy egy ilyen kezdet után még traccsolunk fél órát, mert kiderül, hogy mégiscsak van valami valamelyikünknél…. De úgy látszik akkor éppen nem voltam eléggé nyitott…. J De mondjuk ezt nem hülye hangsúllyal vagy undokul mondtam, hanem mint tényt megállapítottam….. Csak nem szoktam ilyet….
Aztán rá 3 napra felhívott és így tök félve megkérdezte, hogy : – Most akarsz velem beszélni?
Énmeg nem értettem, hogy méééne akarnék…. Erre elmesélte, hogy mi volt 3 napja… hogy én úgy pitty-putty letettem a telefont…
Szóval mostanában ilyen b*ó vagyok as you can see….
Elhagyhattam valami alkatrészemet valahol…

Jah! Azért közben megtaláltam a tutit, hogy hogyan kell megmilliomosodni…. (úgy, hogy közben ne forduljon ki a gyomrod magadtól ld. politikusok)
Egyik nap szabály szerűen RÁMEREDTEM a kiírásra a Spárolósbót zöldséges részénél, aholis azt fixíroztam, hogy nehhogymár kínai fokhagymát vegyek, vazze…. Szóval nééézem-néézem és majdnem gyökeret vertem (nahogy azis miiilyen drága!)…
Ez volt kiírva: Fokhagyma 133.- Ft / db
D a r a b j a ! Basszus! Nem kilója ! Jó, azt tudom, hogy sosem volt olcsó… nade hogy darabja 133 Ft legyen… az azért már perverzitás…. És nem volt ám naaagy, csak olyan normális méretű… Mert volt mellette kínai is, ami jóval nagyobb, de az is csak egy kicit vót ocóbb…
Szóval 10 db= 1330 Ft és hol van az az 1 kilótól… Mondjuk 1 db= 3 dkg, akkor 1kg=33 db vagymi… 33*133=4389= 4400 Ft  1 kg fokhagyma….
Egyik szememben a dollár jelekkel, a másikban a fokhagymával felhívtam Judit barátnémat, hogy félre sirám, félre nyöször…. Megmilliomosodunk és van „B” tervem a lottó mellé…
Kerítsen egy fickót, aki felszántja az egész kertet a teraszajtótól a templomkertig, mert fokhagymát fogunk dugványolni… Addigis küldje ki a Gabeszkát, hogy mérje le milyen hosszú és milyen széles a telek, hogy ki tudjuk számolni hány fej fokhagymát kell megszoroznunk 133 –mal….
Ésakkor mikor ezt így tök lelkesen előadom… és azt hiszem, hogy istenkirálycsászár leszek az ötletem miatt, aszongya ez a drága lélek:
– Mooost szántassam föl? Mikor már olyan szééép végre a füvem?
Nnna… Ennyi….
Most komolyan…
Mondom neki: – Hát most ! Hát most! Segíts magadon, Isten is megsegít… Két évig hagymázunk, aztán majd kapsz rá gyeptéglát, gyepszőnyeget, gyepgyepet…. mittomén… Erremeg kiröhögött….
Pedig ez lett volna a tuti….

 (Az alábbi írás Müller Péter írása és a life.hu-ról másoltam ide.
 A kép forrása : AFP )

Szóval MP-írásai után kotorászva találtam rá és annyira…pont olyan….hát igen…. 
Olvassátok…

************************************ 

Te milyen pasira vágysz?

Szemünk nemcsak lát, vetít is. Vagyis nemcsak azt látjuk, aki előttünk van, hanem azt is, akit magunkból rávetítünk.

Valaha a férfitekintet legnagyobb erénye a tisztánlátás volt. A tisztánlátás azt jelentette, hogy a férfi a szemével nemcsak nézett, hanem látott is. Nem vetített semmit, mert vetíteni másra csakis olyasmit szoktunk, amit magunkban elfojtunk, vagy nem óhajtunk észrevenni, és az igazi férfi önmagával tisztában van – nincs mit vetíteni. Ez a tisztánlátás lélektani értelme. (Tudom, mit gondolsz! Hogy ilyen ma nincs. Persze, hogy nincs. Én az igaziról beszélek.)

Az ilyen emberi tekintetben van valami sugárzó napszerűség. Ha valakire ránéz, az úgy érzi, rásüt a nap. Hogy alaposan “rá van nézve.” Arca vakító fénybe kerül, és a világosság behatol nemcsak a lelkébe, de még a csontjaiba is.

Walt Disney Bambi című filmjében van egy gyönyörű jelenet. Azért láttam már százszor is, mert Veronika, a kisunokám (lány!) mindig ezt követeli.

Feltűnik az erdőben egy agancsos Szarvas. Pompás, mint egy mitikus király. Nagy, domború mellkasa van. Tartása egyenes, agancsa szinte a csillagokat éri. Az őzikék mind elnémulnak. Még a pici Bambi is. Csend lesz a mezőn. Megszűnik a nőstények és a kicsinyek karattyolása. És jön-jön az erdőből a királyi Szarvas, lassú, méltóságteljes léptekkel. Domború mellel, büszke, fölemelt fejjel. Agancsa királyi korona. Lassan közeledik a kis Bambi felé. Nem siet. Megáll előtte. Messze néző tekintetét lassan elfordítja a mező távoli horizontjáról, s lenéz a kis őzikére.

Nem lenéz rá, hanem “rátekint”. Hosszan. Áthatóan. Mélyen. Óriási, barna szemei moccanatlanok.

Ettől a pillantástól a kis Bambi megszeppen, fülei lelapulnak, s mellső lábacskái kissé megroggyannak, mint aki térdre akar hullani. Mellbe löki egy sohasem tapasztalt erő.

Tátott szájjal bámulja a magasban ezt a büszke, isteni jelenséget, aki most elfordítja róla szemét, és lassú, ringó léptekkel továbbmegy.

Jön Bambi anyukája, s odaáll az ámuló kicsinye mellé.

– Mama! – mondja a kis Bambi. – Rám nézett!
– Tudom – feleli halkan a mama. 
– Még így sohasem nézett rám senki… Miért?
– Mert ő az apád.
– És Mama… miért hallgatott el itt mindenki?
– Mert őt mindenki tiszteli.
– Tiszteli?… De miért?!
– Mert bölcs. Erős és bátor.

A királyi hím már egyedül áll az erdő közepén. Fölpillant az égre, látja a vijjogó, fekete madarak közeledtét. Tudja, hogy jön a veszedelem, vagyis az Ember, a Vadász – elindul hát vágtatva, hogy megmentse az övéit.

Az Örök Férfiről s az Örök Nőről szebbet és pontosabbat nem lehet mondani. Mert Bambi anyukáján még azt is látszik, hogy boldog “asszony”. Hiába lehetett – s bizonyára volt is – a Papáé az egész csorda valamennyi őzikéje, azért mégis az ő Ura és a kis Bambi atyja.

Valami csodálatos intimitás van a mama tekintetében, amikor királyi párját megpillantja, s a kis Bambi ebből a találkozásból azonnal megtanulja, milyen anyának, apának és gyereknek lenni.

A csorda menekül. Dübörög a tisztás. Lövés dörren… Az anya kétségbeesetten hívja elveszett kicsinyét: Bambi!… Bambiiii!…

Elveszett.
 
Az apa az, aki élete kockáztatásával visszafordul, s megmenti a gyermekét. A pompás Szarvas még menekülés közben sem veszti el királyi tekintélyét. Feltartott fejjel vágtat. Hátra-hátra pillant, és futásra ösztönzi a kis Bambit, aki egyre sebesebben kaptat atyja nyomában.
 
Mögöttük valahol jön a fegyveres Ember. Azaz, mi. A királyi Szarvas tekintetét tanítani kellene az iskolában. Igazi, ma már sehol sem látható apatekintete van.
 
A mi tekintetünk gyáva. Ideges vagy agresszív. Gyakran sunyi és erőtlen. Ritkán őszinte. Néha gyilkos és könyörtelen.

De ennek a hímnek a szeméből mintha az Isten nézne ki. Egyszerre szigorú és gyengéd. Erélyes és szerető. Bölcs és megértő. És nagyon-nagyon erős. Nemcsak néz, hanem lát is. Felelősséget vállal önmagáért és a világért. Azon kívül méltóság sugárzik belőle. Valódi tekintély.

A kisunokám ül az ölemben, és rebbenetlen szemmel bámulja a filmet. És számtalanszor kéri, újra és újra: A Papaszarvast akarom!… A Papaszarvast!
 
Persze, persze, Veronika – gondolom. – Minden nő ezt akarja. Majd ha nagy leszel, te is ezt akarod. Egész életedben ezt akarod. De nem kapod meg, kicsikém! Mert ilyen már nincs. Csak a mesében.

********************************************************
De  ugye van?
Ugye van….?!
Valahol lennie kell……somewhere over the rainbow….

És kihez
képest? 
És mikor?
Mert van aki normális…normális…..eccercsak putty…megzizzen….. aztán
visszanormálisodik majd megint megzizzzen…. 

Mert pl. Nooormális az a  $Łß¤ , aki a
kedvenc győri(madeinPoland -hökk)édes zabfalatjaimat bebüdösíti zöldalma
illattal ?
Miért gondolja, hogy jó az, ha:
 – kibontom a zirodában és simán
helyettesíti a légfrissítőt…
 – a zöldalmább az íze mint az almának
amelyik ződ….
 – miután megettem belőle egyet (pffff…)
még 10 perc múlva is érzem az ízét a számban…
 – miért kell, hogy az almalén kívül
bármi másnak is alma íze legyen??
No és, hogy miért vettem meg?
Mert én vagyok a hülye vásárló! Tuuudod, aki bemegy a boltba, lekapkodja a pócról
a szokásos zöldet, sárgát, kéket oszt megy fizetni…. Hát…gondolták móresre
tanítanak…
Mert tudták, hogy magamtól a zistennek se kóstolnám meg az almaízű zabot.
Így betették a csokis mellé… és akkor látom, hogy az ott a csokis…abból NEM
(mondom, hogy NEM!!) veszünk, mert zsírosít….akkor mellette van a sima….
Ja! Vót régen ! Míg meg nem újultak …. Mer’ azóta van ződalmás és kókuszos is…
Az ára meg a tanulópénz volt… miszerint ne úgy vásároljak mint a vakló.
Basszus…majd kirakom a Vaterára… hátha…. Csak már hiányzik belőle egy !!

Mondjuk ennél sokkal katartikusabb élmény volt anno, mikor először megláttam a
sajtos párizsit… Emléxem, kollegám reggelizett ilyet… Kibontotta a
csomagolásból és így húúúúúúzta konkrétan a parizert, a sajt meg ragaszkodott a
papírhoz…. Merthogy az állaga lágyabb volt mint a mit a helyzet (meg az éhes
ember) megkívánt… Akkor úgy elgondolkoztam, hogy mekkora bátorsága volt a
kreatív managernek aki ezt megálmodta… Mer’ én azt mondtam volna, hogy „Ember,
nem lesz aki ezt megeszi….”  És de !
Ebből is láccik, hogy de !
Mondjuk az legalább gazdaságos vót, mert aznap azzal a 10 dkg parizerrel az én
ebédem is megoldódott… Konkrétan úgy felfordult a gyomrom, hogy az evés
gondolatára is sajtosparizer szeletek 
nyúlottak a szemem előtt…
Ésakkormég nem írtam a zöldborsós, répás felvágottról, ami tutira akkor
keletkezett, mikor a húsgyári kreatív team,  csapatépítést tréningelt  egy házibuliban… Mellesleg 5letelniük
kellett  valamin, ami übereli a
téliszalámit….
Gondolkodtak, ittak, gondolkodtak, ittak, ittak, ittak…… reggel kiették a
házigazda hűtőjét, oszt hánytak egy jót….. Miután imígyen távozott belőlük az
alkohol (is) széépen hazamentek, viszont a másnapi „new product presentation”
alkalmából csak álltak mint az a bizonyos a lakodalomban. Deaztán  Nagyivó /legbátrabb/ Béla előkapta a buliról
készült képeket… éééésss ott volt premier planban a zalahús-zöldborsóleves
mix…  Innen már csak bátorság kérdése
volt…
Éss bejött!
Ésss veszik !
Éssss eszik!
 
Öööö…. Mellébeszélek??
Nemtom… Azt hittem megtalálom önmagam de nem találtam semmit…. (ergo, lehet,
hogy megvagyok…vagy el sem vesztem)….
Eléggé kevésnek érzem magam…
Nem írtam volna még, mert elhatároztam, hogy majd ha valami irányt találok….
majd akkor….  de Sicc (az a drága J) már emailben is
lecseszett, hogy mi vaannn… ésakkor arra jutottam, hogy tényleg milyenezmár…
Milyen rossz ha az ember nem hall azok felől semmit akik fontosak a számára…. legyen
az virtuális ismerős vagy igazi…
Híztam pár kilót, dupla karikák vannak a szemem alatt és per pillanat zsíros a
hajam…
Szóval nem állok éppen nyerésre….
DE kedden kezdődik az új év, ééésakkormajd …..

 Nem mondok csütörtököt,
együnk egykis sütőtököt….

J  ezt most költöttem… J


Fickó bemegy a zöldségeshez…
– Sütőtök van?
Mire a zöldséges leordítja a fejét: – Ne tegezzééé, vazze, ne tegezzéé…!! És ez különben is egy zöldséges !!! Nem lácc??

Najó! Tökmizéria lecsengetve…

Valami bolondbogyót ehettem, mert valami oltári tettrekészség van bennem… Most olyan jó lenne mondjuk meggyurmázni egy köcsögöt, vagy varrni valamit…. Vaaagy mittomén csak olyan legyen ami megmarad… Na persze, lehet, hogy mire hazamegyek és levezethetném a zenergiát mondjuk egykis porszívózásban or / and vasalásban, addigra írmagja sem marad a lelkesedésemnek…
Tegnap elmentem soppingolni… merthogy nagy téli sale van… ésakkor gondoltam, hamár a kabátomtól megszabadultam legalább csizmám legyen…
Ésakkor igen !
Féláron (csilláron)… sikerült beszereznem egy fekete bokacsizmát aminek pöttyeteget magasabb a sarka mint az én tűréshatárom… Mondjuk az üzletben  felvéve tök kényelmes volt, de ma abban jöttem… (na jó, abban mentem le a kocsiig, majd be a parkolóból) Szóval ma abban vagyok ! Hááát…. Nem mondom, hogy nem jelent már meg előttem a mai nap folyamán egy jóóókis mamusz…. Olyan bordó, lapos, szörmével a tetején…

Noshát, Barátaim az Úrban… Leírom a tegnapi napom, ami csúcsvilágraszóló nap volt… especially for me….

Reggel angol óra. Az volt a házi, hogy egy általunk választott grafikonelemzést kellett  előadni kiselőadás formájában… Nos, én voltam az első „előadó”…. kielemeztem… csúcsponttal, erőteljes eséssel, lassú emelkedéssel, kritikus ponttal…stb…. fejből… Nem szoktam magam fényezni de szerintem határozottan jó volt.
A többiek kiálltak és felolvasták az elemzéseiket. A végén  A.(tanár) nagyon megdícsérte X-et meg Y-t, hogy milyen nagyon jók voltak, és csúcsszuper meg minden… Ésnekem meg eléggé rosszul esett, hogy nem mondott semmi jót… Mondjuk túltettem magam rajta, de mikor visszaértünk a helyünkre (az irodába) G., ez a drága ember, közölte, hogy : – Szerintem Eliana, a tiéd volt  a legjobb ! És ráadásul te nem úgy olvastad fel…
– Mindegy… nem lőnek ezzel nyulat….
De azért elkezdett persze birizgálni a dolog, mert az lehet, hogy én elfogult vagyok magammal szemben, de hogy  G.  nem az velem az tuti… Példa rá, hogy 5 év alatt 1 (azaz egy) pontot sikerült nála összegyűjtenem és közölte, hogy az 5 az SOHA nem fog összegyűlni!  Aztán hagytuk is a dolgot, mert mondom mi a fenének hergeljem magam ilyen hülyeségen, DE!  G. pár perc múlva megint közölte, hogy
– Pedig akkor is igazságtalan volt!
Szóval ez a TündérBongyorka még mindig ezen rágódott (Jesszus! Kiugrana az ablakon ettől a jelzőtől J )
 Mondtam neki, hogy A.-nak mostanában valami baja van velem, már észrevettem, csak nem igazán értem, hogy miért változott így meg…
Erre G. közölte, hogy azért mert én mindig ellentmondok neki !
Na, néztem nagy szemekkel, hogy mikor a búbánatkor mondtam én ellent A. nak….
G. szerint az volt az ominózus eset (amire valóban én is emléxem), mikor volt egy ismeretlen angol szó és le akartuk írni, A. ránk szólt, hogy ne írjuk le, mert akkor tuti, hogy nem tanuljuk meg ! Néééztünk rá nagy szemekkel, hogy mi…meg mé’… Ésakkor mondta, hogy nem kell a szavakat leírni, mert azzal, hogy leírjuk, azt az üzenetet továbbítjuk az agynak, hogy ezt nem kell megjegyezni mert már le van írva….
Ésakkor itt valóban kicsúszott a számon, hogy  – Ez mekkora hülyeség…
De mondjuk nem csak én „vitáztam”… és nem Vele, hanem ezzel az elmélettel… Tudom, hogy mostanra már minden elavult és poros ami régen volt és aki nem tud megújulni az ássa el magát… de hát ezzel az elmélettel az elmúlt mittomhány évemet kérdőjelezték meg…
Én mindig úgy tanultam MINDENT, hogy leírtam… a törit is…
(Jó, lehet rá mondani, hogy igen, hülye is maradtál… !)
Na, szóval nem írtuk le a szót, ergo már azt sem tudom, melyik szó volt az, ha meg leírtam volna, most meg tudnám nézni…
Szóval ez volt az ominózus eset, ahol „ellentmondtam” … Bár inkább csak a véleményemet hangoztattam…

Aztán tegnap volt az is, hogy jól megbántottam Brunit… Aszonta vitriolos volt amit írtam…
Azóta is furdancsol a lelkiismeret, mert nem akartam bántani és mind a ketten csak mondjuk a magunk igazát… Nem hagyom magam szeretni….
Asszem menthetetlen vagyok !

Aztán dél körül rámtelefonált SzerelőZsolti, hogy kész a kocsim és mindjárt ott van a cégnél vele, csak haza kéne vinni Szomszédmálnásba! Mondtam, hogy nem gond, úgyis kb. ebédidő van… Ésakkor jött, énmeg vittem…. Ahogy hozzájuk értünk, papíroztunk, meg fizettem, meg kipakolta a cuccát és húztam vissza a céghez. Ahogy beértem, kiszedtem a táskám, nyúlok a kabátomért ééééésss…….. az biza nincs a hátsó ülésen…. Még az ülések alá is benéztem, hogy miapi*a..?!?…. tuti, hogy volt rajtam kabát… tuti…. Felhívtam Zsótit, hogy figyu, emberke, nem pakoltad ki a kabátomat is?
– Éééénn ??! Nem !
Nna, megnéztem a csomagtartót is… asztán mégeccer a hátsó ülést… Dehát Borisz nem akkora hodály, hogy ne lehessen ½ perc alatt A-tól Z-ig körbenézni…
No, mondom, a kabátom eltűnt menet közben… vagy dimenzióváltás volt, vagy időugrás, vagy fekete lyuk…. vagy valami…
Kb. 2 perc múlva hívott Zsóti, hogy „Bocsi, bocsi, bocsi…. Itt van a kabátod! Kivettem az enyémmel együtt!”
Megnyugodtam, hogy mégsem vagyok teljesen hülye és mondtam neki, hogy tegye el, majd valamikor kimegyek érte! Remélem azért nem fogja be olajosrongynak J

Aztán ezután még az vót, hogy 5 óra lévén, akartam hazajönni, kabát nélkül de törve nem, viszont frissen műszakizott Borisszal…. Ééés cseng a telefon… Az egészségizéből hívott K., hogy nem tudja elindítani az egyik belgyógyásznál a progit…. Kiírja, hogy nem talál egy fájlt… Mondtam neki, hogy nyoszorgassa meg  a zsinórokat… mert ez szokott használni… (Néha a takarítónő kitakarítja a hálókábelt a gépből) Nnna hiába nyoszorgatta, nem jött össze… úgyhogy átmentem… És igen ! A régi szerverünkön volt az a fájl amit keresett és amikor az összeomlott, az újra nem lett feltéve… Node azt gondoltam, hogy nem baj, mert nálam van pendrive-on… Bedugom a pendrive-ot…. nincs rajta… Hát persze, mert a múltkori Nagy Delete napon, arról is letöröltem minden sz*t…. Még mindig nem estem kéccségbe, felhívtam T2-t, mert őt még otthagytam a melóhelyen, hogy tenné-e fel nekem a szerverre a fájlt, hogy én azt ottan leszedjem… Erre mondja, hogy most gurult ki a kapun…
Ésakkor itt azért már kicsit kéccségbe voltam… mondtam K.-nak, hogy úgy emléxem az ő gépén is fent van ez a file, majd onnan lelopom és átteszem erre a belgyógy gépre… Bedugom K. gépébe a pendrive-omat ééés puttty totál elsötétül a monitora… De úúúgy, hogy semmiféle nyoszorgatásra nem jön vissza…. Öööö… itt már eléggé ideges lettem… Mondtam K.-nak, hogy menjen át valamelyik rendelőbe, ahol nincs rendelés és lopjon egy monitort magának én meg visszamegyek a helyemre a fájlért… És így történt…. Visszamentem, újra elindítottam a gépem, feltettem a fájlt a szerverre…. Visszamentem a belgyógynénihez aki mélán ült a helyén… Lehet, hogy ideges volt de nagyon nem látszódott rajta…
Ésaztán így elindult a progi… És K. monitorába pedig visszatért az élet, zsinórnyoszorgatások után…
Ésakkor hazajöttem…. És megint majdnem 6 óra volt….

Ebéd utáni kávézás a konyhában….. (avagy számítástechnikusok, ha összegyűlnek)

– Helló! Mikrohullámú sütőtök van?
– Béélaa gyere már! Valami hülye, mikrohullámú sütőtököt keres !!!
*
– Fiam, állj el a hűtő elől, mert rád esik a margarin !
– Rám a margarin?
*
– Tanácstalan állatok?
– Mitévő legyek!?!
*
Megy a kismellű nő az erdőben, és találkozik az aggyal. Mondja neki:
– Agy, adjál nekem nagyobb mellet!
– Nem adok – mondja az agy.
A nő megy tovább, és találkozik a maggal. Mondja neki:
– Mag, adjál nekem nagyobb mellet!
– Jól van, tessék, itt van! 
 Mi ebből a tanulság?
Agy helyett mag ad mellet…
*
De egyébként nem csak móka és kacagás van… Sőt! Ez csak 5 perc volt…
Az igazság az, hogy az ablakunk előtti fán ülő rigó is a valagát mutatja erre befelé…
Próbálom összerakni dirib-darabjaimat…
Meg kell mondjam, nem eccerű… néha úgy érzem magam, mint akit gyomorszájon vágtak…
Most nemtom…
Vagy HP leszek….
Vagy már az is vagyok….
Tudatosan fogom vissza magam, mert nem kell mindent kimondani…. Közben meg tudom, hogy úgysem marad bennem…. És majd rossz időben, rossz pillanatban, rosszkor….
Ráadásul még így le is írtam….
Különben is megmondta az aztromókus is tavaly, v. tavaly előtt, hogy ha nem szerzek be sürgősen egy (lehetőleg 7 évvel idősebb) fickót, meg nem lesz 3 gyerekem, akkor egy megkeseredett vén szipirtyó leszek…. Mert én csak egy nagy családban teljesedhetek ki…vagymi…
Na és ezt érzem…, hogy elszipirtyósodom…
Rossz irányba változtam az elmúlt hónapok során… Idegesebb, feszültebb, barátságtalanabb lettem…. No persze ok az bőven van… csakhát erősebbnek kéne lenni, viszont annyira úgy érzem, hogy elfáradtam… és, hogy semmi értelme semminek…..
És 10 emberből akikkel találkozom, 9 tuti, hogy mesél valami horrort…
Hogyan lehet kívülrekesztődni ezeken?!  Egyszerűen nem tudom azt csinálni, hogy ne legyenek hatással rám…
Mondjuk hétvégén még lépten-nyomon elbőgtem magam… Ennél szért már jobb… 🙂

 Jöttem összesöpörni a cserepeket….
Írok egy bejegyzést, hogy lenyomjam a tegnapi ámokfutásomat…
Basszus, jó nagy dúlás-fúlást csináltam, de legalább kiadtam magamból….
Bocsi…
Asszem egy ex-királylányhoz nem méltó a  férfiak nemzőszervét egynél többször emlegetni…  
Ugye?
Azért már múlik, de utórengések várhatók….szerintem….
Mondjuk az sem segít, hogy G. éppen full durcás… dehát el voltam kényeztetve általa (is) az elmúlt hetekben. Gondoltam is rá, hogy tuti kicserélték az UFO-k…de mostmeg visszahozták, asszem…

Lehet képet feltölteni…
Gondoltam / még tegnap, hogy  elteszem itten a rengést:

Pár napja /hete kitaláltam, hogy ma  tisztítókúrába kezdek… Merthogy újhold és akkor az a legjobb erre… meg sok-sok folyadék, gyümölcs…
De reggel benyomtam egy sonkás szendvicset…és ahogy most látom magamat, el fogok menni csokit venni sürgősen….
A lélekmorzsáim meg a porcikáim nincsenek készen a megtisztulásra…..

………………………………… a büdös, …………………………………. …………….  ………………………………………bánatos ……………………………………..

meg az a jó  ………………………………………………………………………….
  …………..édes …………………………………………………………de különben ……. meg………………………………. 
Nemtom…
Agresszív, bánatos, lehangolt és ezek egyszerre, meg külön….. aztán megint egyszerre…..
naponta változik, vagy óránként,…..
 Pénteken G. már reklamált, hogy miért nem beszélek… Na ilyet?! Azért szokott esdekelni, hogy hallgassak el….
Pedig akkor még nem is tudtam, hogy kemény 5600 Ft bruttó fizetésemelést kaptam…
Nézem jobbról, nézem balról….. többféle nézete van ennek…. Pl., az egyik az, hogy én dolgozom a legkevesebbet ezen az osztályon… (mondjuk a többiek sem kaptak sokkal többet)
Este felhív J. …… Rossz kedve van, mert Szentember az összefekvés után felugrott és „idő van” felkiáltással hazahúzott asszonyához…. Úgyhogy ő most regisztrált a Lávponthu-ra…
Hökk, vazze… Jól megadtad neki!!…, emlékeztetem a kezdetekre, mikor énmegmondtam…de Ő azt mondta, hogy felül tud Szentember házasságán emelkedni…és őt soha nem fogja zavarni…
Never say never! –vagymi…….
Vagy engedd el, vagy ne ríjj vazze…. !
Dehát ugye addig nem engedjük el a liánt, míg el nem kapunk egy másikat…. Hosszú menet lesz….
Segítek, meghallgatom….de momentán eszem-faszom tele vele…..
Juteszembe… virtuális pasimat is kinyírták múlthéten…. Mondjuk eléggé gyagya volt, úgyhogy nem lehet rajta csodálkozni…. Kár érte… Úúúúgy tudott a levegőben repülve kaszabolni, hogy áááááááhhhhh…….

Ésakkor még este beleremegett a Föld is…. Mondom, hogy tuti van valami a levegőben….
4,8-cal, ami azért nem piskóta… Lazán azt hittem, hogy rám szakad a tető… Mintha felrobbant volna valami…. Mondjuk mozgást nem éreztem csak a hang volt félelmetes…. Igazából  nem is tudtam mi az de pont éppen J.-nek osztottam az észt, jött a gőz a fülemen és akkor volt…. Meg is lepődtem basszus, hogy honnan tudok én ilyeneket…. Aztán Szentember hívta J.t (Szentember itt lakik tőlem egy jó köpésre) és Ő mondta J. másik telefonján a másik fülére, hogy szerinte földrengés volt…. No akkor rácuppantam a netre és tényleg…. Há’ basszus… Ahelyett, hogy pánikban meg plédben menekültem volna ki a házból, simán telefonáltam tovább…. Eszem megáll… Kinéztem, de senkit nem „rázott meg” az eset annyira, hogy otthagyja a vacsiját….

Negyed órával később felhívtam Annát:
– Képzeld! Földrengés volt!
– Jaaa! Akkor az, volt az a ………….mert tudod nem mennek a számítógépek………………………………..és…. ……………………………………………..   mert …………………………………………. de én hallottam………………. ……………………………. ……………………………………. ……………………….mert az nem ilyen egyszeri dolog………… ………. és azis biztosan az volt…………………………………………………………………………………………….

(Arra gonoltam közben, hogy mi lenne vazz, ha a romok alól hívnálak a lemerülő telefonom utolsó lehelletével……)
Na de mi volt?
– Ááh… semmi….. Csak dübörgött…..

Valahogy annyira felzaklatódtam, hogy felhívtam másik A.-s barátnőmet is…
– Szia! Éreztétek a földrengést?
– L. meg L. érezték… Én nem !
– Képzeld, akkorát reccsent a tető…..
– Figyú… Nem baj, ha visszahívlak? Éppen vacsizunk !

Jó, mondjuk valószínűleg lehetett hallani a hangomon, hogy nem a romok alatt vagyok….. mert azóta sem hívott….
Ne legyek igazságtalan….. ma este persze úgyis fel fog hívni… Csak szőrözök…. kákán is csomót keresek…….. aki meg keres az talál…….
  
Ébredés előtt azt álmodom, hogy istentelenül szakad az eső, recseg-ropog a ház (a nagymamámék háza, amivel kb 120 éve nem álmodtam –sőt! egyáltalán még nem is álmodtam vele). És kirohantam totál kétségbe esve, anyámékat keresve a szakadó esőben. de nem lehetett látni semmit csak az őrült robaj hallatszott…..és nem tudtam, hogy merre…….
Annyira rossssz volt …..

Guns n’ Roses-ra porszívózok, megfájdul a fejem….próbálom túlüvöltetni a porszívót… arra gondolok, hogy ha feljön a szomszéd, szó nélkül fejbeverem a porszívóval…. megrémülök magamtól… Mosogatáskor kicsúszik a kezemből a pohár, csattan a mosogatóban… Odavágom mégegyszer, ne mondja már, hogy nem kapott második esélyt….

Miért nem lehet képeket feltölteni?
A faszért nem cuccolok már el innen is …!?!!!

EZ EGY JÓ ÉV LESZ !  Pazarul gurul a Jupiter és a Vénusz….  a Király is megmondta, hogy mindenki jól jár…és nem kell következtetéseket levonni, mert még csak január van….
Nem?
De!
JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ NEKEEEEEEEEEM TE KIBASZOTT VILÁG, HA BELEDÖGLESZ IS!!!