életjel…. vagymi….

 
Vagyok.
Élek.

Figyelem !
Innentől a bejegyzés hangulata csak a fentiek fokozása, laza kibontása, néminemű felhanggal.. Aki szívrepesve, tojástfestve rendezgeti otthon a barkákat a vázában, az most ne olvasson tovább. Az örüljön a napsütésnek és megígérem neki, hogy majd írok olyat is amit olvashat.

Szóval:
Vagyok.
Élek.
Asszem…
Hiperérzékenyen…
Tudom, tudom…. mert nem eszem édességet! Na meg vitamint!
A lelkemet is kicsipeszeltem a szárítókötélre… hadd süsse a nap….

Nem írtam, mert…. és mert …..
 
Nem írtam, hogy egy édespofa srác jött múltkoriban hozzám kábeltévét kötni, (ami 3 dugó bedugásából és egy papír kitöltéséből állt) majd utána 8-tól 9-ig (este) magyarázta nekem a távirányító rejtelmeit… Bejelölte nekem a kézikönyvben, hogy honnan kezdve találom a leírást és még a neten is megmutatta volna, hogy hol van a csatornakiosztás, de mivel előtte a vészes konnektor hiány miatt a modemet kiiktattuk, ez nem jött össze…  Megint megállapítottam, hogy a pasik tényleg élvezik ha az ember leánya elkerekített szemekkel lesi minden szavukat és néha elképedve olyat szól, hogy „Tééényleeg?!
Tudom, tudom…. legott  pitét kellett volna sütnöm… vagy legalább valami… igen…  Tudom magamtól is, de azért nem tett volna jót a lelkemnek ha páran idekommentelik, hogy mit, meg merre és hogyan… kellett volna…
A katarzis meg a tanulság is megvolt…

És nem írom, hogy Valaki elmegy Valahová…. Az Óperencián azért nem megy túl, de messze…  (és persze nem írok arról sem, hogy vajon számon tartjuk-e, hogy az utóbbi 1-2 évben hányan mentek el innen…. Gondolkodik-e valaki azon, hogy mi lesz ha jórészt az „idősebb” korosztály marad ? – nem, erről sem írok…. )
Szóval nem  mintha mi most Valakivel  annyira… de egy kicsit igen… csak éppenhogy pöttyet máshogy mint mással… Tegnap mondta, hogy elmegy… de majd emil….
Hmm… amit tegnap elszalasztottál, az holnapra elmegy…
De nem, nem sütök neki hamuba sült pogácsát…

És igen, tudom, hogy mindenki “jótakar”, de ha eccer fordítva vagyok összerakva…. És nem is biztos, hogy az a jó az nekem is jó.. És nem is biztos, hogy fordítva, csak máshogy. És az egyik ember ilyen a másik meg olyan… Nincs jó meg rossz… Csak cselekedetek vannak és van olyan amit ha X csinál akkor az jó, ha meg Y, akkor az kevésbé jó…
És hiába tudok dolgokat, ha nem tudom alkalmazni… és azt hittem, hogy meg tudok változni de mostmár egyre inkább nem hiszem… Persze az is lehet, hogy mégiscsak meg tunék…
Kellően zagyva?
Remélem…

És nem írok a közelgő angol vizsgámról sem… Merthogy ne rinyáljak, tanuljak !
És igen ! Bár meg kell jegyeznem, mióta új tanárunk van még egyáltalán nem sóhajtoztam, mert jó, és jó az órájára járni, és nem ad okot a ógásra-mógásra, míg a másik egy hisztis liba volt és igenis jórészt haszontalanok voltak az órái….

Nnna szóval most itt…és így….
De majd változik.
Tuti!