Ma délután is kint voltam Aprajafalván. Papírokat szortíroztam…. Mi az amit simán ki lehet dobni, mi az amit el kell égetni és mi az ami nem árt ha megmarad….. Persze ez sem volt eccerű… Olyan papírok akadtak a kezembe, hogy ihaj… Pld. az apai nagyapám holttá nyilváníttatása….
“ X.Y. 1942 október 9. napján a Sz.-i honvéd gyalogsághoz vonult be katonai szolgálatra. Még ebben az évben a Don menti hadműveleti területre került, ahonnan 1943 január hó 11. napján adott életjelt magáról, ezen időponttól azonban nem.”
Ójézus…. Bele a közepébe….. a nagy orosz télbe….
A nagymamám 28 éves volt… apuska 1,5…. 35 év múlva nyilváníttatták holttá….
Mennyire kár, hogy nem kérdeztem sokkal többet róla, amikor még lett volna kitől…
*
Találtam egy nagyon sárga A4es lapot, sűrűn telegépelve 1963-ból…. Egy mérnök írta a Felmérési Hivatalnak és szép példája annak, hogyan is kellett anno megsürgetni valamit…. ha akadozott a gépezet fogaskereke…..
“Mindezeket az adatokat a mellékelt rajzon az általam még 1952 szeptember hóban készült felmérés alapján feltüntettem. Természetesen ez a rajz nem megosztási vázrajznak készült, de az az elgondolásom, hogy ennek a felhasználásával a Felmérési hivatal mielőbb el tudja készíteni a megosztási vázrajzot igen tisztelt úr ott előterjeszti, amit annyival is inkább lehet remélni mivel az általam közölt adatok az ottani kataszteri nyilvántartási térképnek is megfelelnek. A 300 nöl területű ingatlannak a természetben való lemérése illetve a már megtörtént mérés ellenörzése azután történhetnék egy későbbi időben. Szükség esetén az 531 532-es hrsz. ingatlanok rajzi területeinek kiszámítása és ebből a papírbeszáradás kiszámítása füzetemben rendelkezésre áll. A papírbeszáradás különben 10 ölenként 0,05 öl.
…………….. Ezzel a tanácsommal és természetesen a a Felmérési hivatal jóindulatával elősegítjük a mielőbbi lakásépítkezést, részemről ez legalábbis igyekezet a szocializmus építésében. …….. “
*
Találtam egy Birtoklevelet, amelyben az anyai nagyapámnak kimértek valamennyi aranykorona értékű földet…… deee ezt valahogy el is kutyultam…. és már nem volt kedvem mégegyszer átnyálazni az egész paksamétát. Igazából ezek már rég a kazánházban voltak egy régi nagy szennyesládában néhány tuti mesekönyv társaságában…..
*
Szóval a múltamban kotorásztam… illetve nem is az én múltamban, hanem a családom múltjában….. Az ember azt hiszi, hogy sokat tud a szüleiről, nagyszüleiről…. De kiderül, hogy ez a sok, szinte semmi….. Addig kéne faggatni őket amíg lehet. Hiába hisszük, hogy velünk nem történhet rossz…. semmi nem tart örökké, úgyhogy meg kéne tanulnunk kihasználni az időt…..
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: