Rodonok + 1 béka...

1.0Szöszmókjaim....https://eliana.cafeblog.huElianahttps://eliana.cafeblog.hu/author/Eliana-2-2-2-2-2-2-2-2-2-2-2-2/Rodonok + 1 béka... Mondtam már? Új tantóbácsink van angolból… Hm… Megvolt az első élmény… ami határozottan jó volt. Bár már megtanultam, hogy nem vonok le elhamarkodottan következtetéseket, deee bíztató a kezdet… Mindenesetre nem nagyon lehet mélázni az órán, mert résen van és felszólít J<o:p></o:p> Pénteken CS.-vel mentünk kifele óra után.. Cs: - Na milyen? E.: - Szerintem jó! Cs:.- Ja, szerintem is. Úgy láttam Te különösképpen tetszel neki, mert folyton rád kacsintgatott J Mer’ az van, hogy kicsit tikkel (vagy hogy mondják ezt) és ilyenkor így kacsintgat… Biztosan izgul… J Nnna, lényeg, hogy jó lesz ez ! Majd összecsiszolódunk ! A. meg jól itt hagyott minket. Olyan zizzent vagyok, még mindig ezen rágódok… Valahogy én nagyon utálom a lezáratlan dolgokat, amik csak úgy putty véget érnek. Nincs lecsengésük… Mondta volna meg, hogy ez és ez a bajom veletek és így tele tökkel nem tudok hatékony lenni… Vagy valami… Merthogy eddigmeg nagy haverok voltunk… Évadzáró bulik, szülinapok, névnapok… Oszt nyekk ! Eccerűen nem fér a fejembe ! Még T2 tesz valami kísérletet állítólag…. * Szenzáció !! Szombaton elindult első útjára az Eliana tours… J Bepakoltuk magunkat 4-en a Boriszba és megcéloztuk a Jeli arborétumot, mert már mindegyikünk nagyon régen látta és mostan virágoznak a rhododendronok. Hát nem mondom, hogy nem volt bennem a frász, mert még soha nem tereltem össze a barátnéimat szűk zárt helyre… Leginkább attól tartottam, hogy ha Anikó bal lábbal kelt, akkor megeszi Annát reggelire fényképezőgépestül... amit Anna zokon vesz és kész a buli… Mondjuk szerencsére nem rágtam magam ezen és igyekeztem elhessegetni még a gondolatát is ….. ÉS milyen jól tettem ! J Szerintem nagyon jól sikerült a nap. Mindenki szeretett mindenkit. Toleráltunk, elnéztünk és élveztünk… Biztosan a bolygók is valahogy jól álltak …. 10-kor indultunk és 2 óra alatt értünk oda. A 8-as úton folyton mérnek valamelyik ficakban és csak reménykedni tudok benne, hogy út közben nem készült rólunk fénykép… Merthát megmagyarázhatatlan 40-es táblával azért találkoztunk… Szerencsére működött a szolidaritás és villogott mindenki mindenhol… J A rhododendronok gyönyörűek, csodaszépek és fantasztikusak. Az egész arborétum szép volt, bár egymástól függetlenül arra jutottunk, hogy egy kicsit mintha elhanyagolt lenne… Valahogy olyan dzsumbujos benyomást keltett… Pl. a tó sem volt kitisztítva… Na de azért így is nagyon szép volt a rengeteg virágzó bokor és a gyönyörű fenyők csak most olyan „buja” volt az egész és mi valahogy olyan szellősebbre emlékeztünk… Nagyon jó időnk volt. Sütött a nap de azért a kánikulai meleg megkímélt bennünket. Az külön jó volt, hogy az arborétum melletti erdőben csináltak egy „parkolót” ill. be lehetett állni a fák közé és így nem a napon kellett hagyni a kocsit. Rengeteg autó volt, alig találtunk helyet Borisznak, de aztán beszuszakoltam egy kupac falevél tetejére… A pénztárnál egy néni forradalmat szervezett, de nem jött össze neki… Pedig lájkoltuk eléggé… J Merthogy 12 (or14?) főtől már csoport jegyet lehetett venni és ott álltunk jópáran.. erre kitalálta, hogy alakuljunk csoporttá… Nos az ötlet nem volt rossz és benne is lettünk volna, a pénztáros is csak pislogott, hogy hééé…. de akkor egy másik okos néni kitalálta, hogy ne szervezkedjen, mert ha nyugdíjas jegyet vesznek akkor úgy mégócsóbb… Nnna, így nem lettünk csoport...csak majdnem… Aztán bementünk és onnantól csak ámuldoztunk egyik lila bokortól a másik lila-sárgáig… <img class="blogkep" align="left" src="https://eliana.cafeblog.hu/files/JELI1.JPG"> <img class="blogkep" align="left" src="https://eliana.cafeblog.hu/files/jeli2.jpg"> A hét forrásnál (NEM ivóvíz !! Szerintem ez gáz..! ) viszont az történt, hogy eccercsak elkezdett dörögni az ég. Nem is akárhogyan, hanem eléggé… Mindenki nyújtogatta a nyakát, oszt megállapítottuk, hogy nem lesz ebből lófütty se…nemhogy eső… Node mikor elindultunk visszafele egyre nagyobbakat csattogott és eléggé pánikba estünk, mert volt ugyan esernyője mindegyikünknek DE bent a kocsiban ! És egyébként meg egy szál neglizsében voltunk… Szóval elindultunk kifele, de persze azért a fenyves fele mentünk és nem a rövidebb úton, úgyhogy eléggé elkapott minket egy jó nagy zuhé… Bemenekültünk egy hársfa alá, ahol már laktak hangyákok eléggé szép számmal és nem díjazták, hogy betolakodtunk. Mi meg választahattunk, hogy hangyák vagy szakadó eső… Helybentrappoltunk, hogy ne másszanak fel a lábunkon… Mondtam is, hogy úgy nézünk ki, mintha esőtáncot járnánk igen szép eredménnyel… Az emberek eltűntek, sehol egy lélek, ömlik az eső, csattog a villám…. mi meg annyira röhögtünk, hogy folyt a könnyünk, mert úgy 5 perc után mindenki elkezdett nyafogni… - Ééén éhes vagyoook… - Pisiilnom kelll….ééés nem bíírom sokááá…. - Fagyit akarok enniiii….. (ez vajon ki lehetett? J) - Tampont kell cserélnem !! Kb. 15 percet álltunk ott, mire elcsendesedett, elállt az eső és kimerészkedtünk a fa alól, hogy a keletkezett pocsolyákon átevickélve kiérjünk a bejárathoz. <img class="blogkep" align="left" src="https://eliana.cafeblog.hu/files/jeli3.jpg">Ott aztán mindenki elvégezte a dolgát, majd megrohantuk a kávézófaházat és dupla forrócsokit ittunk…. Hazafele még bementünk a Szajki tavakhoz… mert odafele kifigyeltük, hogy az is erre van, és akár meg is nézhetnénk… úgyhogy megkerestük… Mondjuk zárójelben megjegyezném, hogy apró kis hazánkban nincsenek túltáblázva bizonyos helyek… Persze ha azt akarjuk, hogy kóbor népek ne csámborogjanak arra, akkor minden OK.. Már mi is éppen feladni készültünk, hogy valaha is megleljük a tavakat, mikor végre jó helyen kanyarodtunk be… Persze, lehet, hogy egy GPS megoldás lett volna és akkor tényleg nem is kellenek táblák, de életem első GPS-szel vezetős élménye tavaly Szlovéniában eléggé vegyesre sikerült…. Még mindig azt mondom, hogy egy jó térkép többet ér… Na de a tavak: Még soha nem voltam ott, úgyhogy nekem újdonság volt. Nagyon szép, gondozott, fás, parkos a strandja és eléggé sokan voltak a parton levő kiülőkben… Szóval jó, hogy nem hagytuk ki. Ja! Találkoztam a herceggel is…béka formájában… Akkorát ugrott előttem, hogy én meg majdnem Judit nyakába ugrottam… De aztán nem pusziltam meg (a békát) hanem jól a szemébe vakuztam… J Most van róla egy sztárfotóm… <img class="blogkep" align="left" src="https://eliana.cafeblog.hu/files/jeli4.jpg"> Hazafele aztán bele kellett húzni, mert félő volt, hogy Judit lekési a ½ 9-es buszát, úgyhogy az elkerülőn elmentünk a busz elé és ott szállt fel, mert a buszállomáson már nem jött volna össze. No, ez volt. (Akit esetleg érdekel, tettem fel képeket a malna.fotoalbum.hu –ra ) rich