szöszök...

1.0Szöszmókjaim....https://eliana.cafeblog.huElianahttps://eliana.cafeblog.hu/author/Eliana-2-2-2-2-2-2-2-2-2-2-2-2/szöszök... <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p><o:p> </o:p> G.: - Nem mondom meeeg…<o:p></o:p> E.: - Miiit?<o:p></o:p> G.: - Amit K. mondott…<o:p></o:p> E.: - Titok?<o:p></o:p> G.: - Nem.<o:p></o:p> E.: - Akkor ménem..?! L<o:p></o:p> G.: - Miért mondjam meg?<o:p></o:p> E.: - Mer’ én vagyok a kedvenc kollegád…<o:p></o:p> G.: - Nincs kedvenc kollegám!<o:p></o:p> E.: - Akkor azért, mert az összes nemkedvenc kollegád közül én vagyok a legkedvencebb… J<o:p></o:p> G.: - …….. miii…?!.. az összes motor közül az autó….. <o:p></o:p> E.: - Most miiit kevered ide az elektromosságot ?<o:p></o:p> <o:p> </o:p> --------- G.: - Excelsior<o:p></o:p> E.: - Valami szálloda….<o:p></o:p> G.: - Fagyapot…. fagy-a-pot…. mii?<o:p></o:p> E.: - Mint az üveggyapot ! G.: - Jaaa! Fagyapot! Olyan van?<o:p></o:p> E.: - Hát ha üveg van, fa méne lehetne…?!<o:p></o:p> G.: - Mmi is volt a szó? <o:p></o:p> E.: - Excelsior. G.: - Na ilyen szavakat fogok használni szóbelin !<o:p></o:p> <o:p> </o:p> és így …beszélgetünk…. manapság….<o:p></o:p> <o:p> </o:p> * Egyébként végre itt a tavasz. Füttyöngenek a rigók és egyre okosabb leszek… Pl. pár héttel ezelőtt, ha úgy lazán rámkérdeznek, biztosan arra tippeltem volna, hogy a preambulum egy hangszer… Mostmegmár jól megtudtam, hogy nem az…. Meghát ha lenne kedvem hozzá, akkor akár mosolyoghatnék is azon, hogy vajon hány útilapus bíró mondta úgy egy éve, hogy „GYŐŐZTÜNK!”<o:p></o:p> Hoppáréé… Ezen kívül meg idegesít néhány dolog. Persze tudom, hogy a jövőn aggódni a legnagyobb baromság… <o:p></o:p> Kész passsz… éljenek a struccok… *<o:p></o:p> Az is volt még, hogy voltam VarnusXavér és RhodaScott koncerten… Whoooáááá… Tényleg baromira és nagyon és húú… Tudom, hogy sokan nem szeretik VX-et, de nekem évszázadok óta a szívem csücske. Egy időben sűrűn játszott városkámban de aztán sikerült az egyháznak kiutálni… Nem tudom igazából mit féltettek tőle, ahelyett, hogy örültek volna, hogy legalább akkor megteltek a templomok. Szerintem fantasztikus fickó. Nyitott, világlátott, művelt és kicsit lökött. A történeteit napokig tudnám hallgatni…. 4-kor kellett volna kezdődni a koncertnek, de mivel elég sokan voltunk (szinte tele volt az aréna )nem tudott mindenki addigra leülni, így kb. 4.10-kor kijött és közölte, hogy mindenki nyugodtan helyezkedjen el. Átteszik a kezdést ½ 5-re és addig Ő játszik… 1/2 5-kor aztán elkezdődött…. A színpadon valami eszméletlen kavalkád volt… A két orgona, volt egy csaj (SarahMorrow) harsonával, egy eszméletlenül jó francia dobos, aztán egy fúvósnégyes meg a Talambások…<o:p></o:p> R.S. pedig ….. 72! éves de 20-at simán letagadhatna. Rasta haja van, tök laza és persze a játékára nem is keresek jelzőt… És minden volt… Bach… Bach átiratok…. jazz… Szentek bevonulása… Csillagok háborúja… Nem lehet leírni mekkora élmény volt. Valami eszméletlen, mikor úgy játszák a Bolerót, hogy reng az ember alatt a szék. Ilyenkor szoktak olyan megváltó gondolataim lenni, hogy mennyire nagy marhák vagyunk, mikor egymást csesztetjük, meg a világot gyilkoljuk ahelyett, hogy mindenki tenné a dolgát böcsülettel és közben élvezné a jódógombaságokat… Mennyi jó lehetne a világban ha fel tudnánk fedezni… ha örömet adnánk egymásnak… Tudom… Utópia… Ehelyett minden napra jut valami sz*r ami elborzaszt. *<o:p></o:p> Még az is volt, hogy taliztam Brunival. Beszélgettünk… Megpróbáltuk kimagyarázni, hogy ki mikor mit gondolt, amikor ezt vagy azt mondott… Csakhát így utólag nem lehet normálisan megbeszélni, hogy mi volt… Jó. Mondjuk azért nem ezen rágódtunk végig… Viszont főzött bulgurt… :o)<o:p></o:p> Merthogy Bruni eléggé a reformkajálás nagymestere … Mondtam neki, hogy nem vagyok éhes, mert mielőtt elindultam hozzá, ettem egy salátát krumplival a mekiben és különben is éppen szálkásítok J Deazért csak térült fordult és mindenféle fiókokat nyitogatott, hogy furaságokat dobáljon egy lábosba… Az illata az mondjuk egyre jobb lett, míg eccercsak elkészült… Ésakkor mondta, hogy ez bulgur, meg spenót, meg mindenféle, hogy jó legyen… És jó lett!<o:p></o:p> A bulgur meg annyira megteccett nekem (na nem ránézésre, hanem állagra), hogy azóta már én is vettem. Mondjuk meg voltam lőve, mert nem kérdeztem meg, hogy hogyan kell megfőzni és a neten ahány ház annyi szokás… Úgyhogy emailben értekeztünk. Viszont azt elfelejtettem, hogy mennyi az egy adagnyi mennyiség. Szóval úgy saccra egy csészényit főztem…. Bakker, két napig napi 2x bulgurt ettem és még így is ki kellet dobnom belőle egy keveset mert már ránézni sem tudtam. No de egyébként fini lett nagyon! beleszórtam mindent ami a hűtőben volt és abból csináltam rá mártást. Sűrített paradicsom, fokhagyma, zeller, sárgarépa (nagyon apróra vágva), zöldborsó, egy pici chili paprika… ééés jólett ez is! Egyetek bulgurt! J * <o:p></o:p> <o:p></o:p> Breaking news! <o:p></o:p> Megvót az ángilus vizsga… Még ugyan nem tudjuk az eredményt deee… azé’ tán nem buktam meg. No persze szóbelin megint hoztam a formám.. ½ 8-kor kezdtünk. Kettesével mentünk be, mert ilyen párbeszédeket kellett alkotnunk a kihúzott témákból. Kellett húzni mindegyikünknek egy-egy rövid témát és egy közöset amiből hosszabb párbeszédet kellett csinálni.<o:p></o:p> G. volt a párom. (Nem a mi Génk, hanem egy másik Gé.) Szóval bemegyünk… Bent van a tanárunk (A) meg egy vizsgabiztos (E)…<o:p></o:p> A kirakja elénk jól összekeverve két kupacban a tételeket. Húzunk a rövidekből és jót vigyorgok, mikor látom, hogy G. egy óvatlan pillanatban kicseréli egy másikra amit húzott J. E. és A. még rendezkednek, naplót írnak alá meg ilyenek….<o:p></o:p> Aztán A. megkérdezi, hogy –How are you? G. közli, hogy – I’m fine. Thanks! Émmeg…. mer’ nehhogymá jól legyek…… - I’m angry !<o:p></o:p> Látom ám, hogy kerekednek a szemeik…. No, jó! Gondoltam, azé’ ez annyira nem vészes, hogy így meg kelljen lepődni…. A.: - Angry? Why? „Nesze bammeg…..belemásztál….” - About this situation! - hoppsza, kivágtam magam… Node A. nem hagyta annyiban és még mondott nekem valami cirádát itt, amiben próbált meggyőzni, hogy nem lehetek angry. Ámdeviszontellenben én kötöttem a zebet a karóhoz… Hamár ezzel indítottam, akkor ragaszkodom hozzá… J Végül rám hagyták és elkezdtük a párbeszédeket… Az első elég döcögős lett, mert szerepzavarba kerültünk, hogy ki legyen a visitor és ki a receptionist dee rövid huza-vona után sínre kerültünk oszt innen már ment Mikor kijöttünk G. röhögve kérdi, hogy miért mondtam, hogy mérges vagyok…<o:p></o:p> - Kiiii ??!!: Éééén???!! - Ja! Azt mondtad, hogy angry vagy ! J - Angry?? Óóóó basszus, akkor ezért kerekedtek a szemeik, meg ezért próbált A. lebeszélni… -gyúlt fény az agyamban hírtelen. <o:p></o:p> - De nem hagytad magad! J Na és itt annyira röhögtünk, hogy majd’ megpusztultunk. Bammeg, úgy megyek be vizsgára, hogy közlöm a tényálladékot, miszerint roppantul mérges vagyok… (Mint amikor anno úgy mentem fogorvoshoz, hogy szerintem nem kéne itt lennem, mert nem túl kedvező a bolygók állása a fogászkodáshoz… ) Még jó, hogy a pisztolyomat nem tetették ki velem az asztalra… Mikor A. kijött, hogy behívja a következőt, látta, hogy ott fetrengünk G.-vel a folyosón a röhögéstől. Mondtam neki, hogy „Sorry, I wasn’t angry! I was nervous!” J Csakhogy enyhítsek valamit a helyzeten…. Mikor T2 kollegám visszaért (utánunk Ő vizsgázott) mondta, hogy A. mesélte E.-nek, hogy mi kint a folyosón éppen könnyesre röhögjük magunkat…. És így volt… Nem is én lennék, ha csak úgy simán… mint normálisék….. Majd Húsvét után kapunk eredményt. Remélem akkor sem leszek angry. J Mellesleg kedves G. kollégám nem brillírozott a fagyapottal… Elfelejtette !!! Pedig milyen klasz lett volna ha arra a kérdésre, hogy „How are you?” úgy indít, hogy <o:p></o:p> „Fine. Thanks. But I’m worried because of the decreasing excelsior supply of our country.” Márminthogy jól van, csak aggódik az országunk csökkenő fagyapot készlete miatt! Mekkorát szólt volna az én satnya „angry”-m után… Arról nem is beszélve, hogy sokkal bizniszinglisesebb lett volna...J Ah…<o:p></o:p> rich