– Ti is látjátok a robotpingvint
ahogy a nyílméregbékával sakkozik ?
– Aahaa….
– Akkor visszafekszünk fiúk !!
…. zzzz….
Mostmár írni kéne ide valamit….
Deee…
Vagy időm nincs, vagy kedvem, vagy egyik se… I
Mennek a napok, vannak történések, gondolatok, csak valahogy a megörökítésük nem megy. Benne vagyok a bútorprojectben… Vettem végre tv állványokat meg könyvespolcot. Már meg is barátkoztunk, mert fehér … Még le kell majd mögötte festeni a falat valami színre, hogy ne olvadjon be a környezetbe J (mint egy kaméleon)
Szentember hozta el a Svéd-kék-sárgából és Anikóékkal raktuk össze, miközben kiderült, hogy az alsó szomszédom toleranciaküszöbe a béka alatt van, mert ¾ 5-kor álltunk neki és 10 óra 5 perckor már feljött, hogy mikor fejezzük be… Jó, mondjuk este volt, de 2 éve fél évig fúrtak, betont bontottak, falat véstek nála úgy, hogy nálam csörögtek a poharak a konyhakredencen…. Szerintem ehhez képest már kibírhatta volna.
Aztán kihasználtuk még az utolsó napsütéses őszi hétvégét és elmentünk Annával a közeli arborétumba ahol ugyan már inkább csak lepotyogott falevelet láttunk, de így is tök szép volt. A kilátóról rá lehet látni a tóra….
Ja és mentünk-mentünk…. eccercsak hoppá…. „- Jééé, ez egy teniszlabdafa !! „
Mondjuk itthon kigugliztuk, hogy inkább vadcitrom mint tenisz, de tök érdekes volt.
Ez meg csak úgy ott volt…. Ilyenek voltak a fények…. 🙂 Juteszembe !
Ez a bokor “Jódógombaság” volt !!
M.-től kaptam szülinapi emilt…. Írt egyet egy héttel előtte, mert akkor jutott géphez és egyet meg két nappal utána ! Tudtam, hogy nem fogja elfelejteni… :o)
Jó, hogy már kevesebbszer találkoztunk mielőtt elment, mert így is hiányzik azért… Persze ha itt lenne, nem tudnánk mit kezdeni egymással… csak valahogy a lélekrezgése hiányzik….
Örülök a barátaimnak ! Szerencsére többen vannak …
Ha ide valami szürkét írok az nem azt jelenti, hogy nem látom a szürkétől a narancssárgát….
öööö….. pirosat…….
ba*ki….. napsárgát !!!!!
Erről jut eszembe Igentisztelt, nagytudású Megrendelő mondta, hogy akiknek nem teccenek a képek, azok a „balliberális kánon vitézei”…
Úgy elámultam, hogy megjegyeztem, pedig igencsak magasan volt a pulzusom…
Ugye az nem létezik, hogy vannak emberek, akik csípőből használnak egy interjú során ilyen szóösszetételeket? Ugye nem? És az sem létezik, hogy az Ő ízlésük a mérvadó…
Kitaláltam egy szót: Lélekzegernye !
Nekem teccik….
Tegnap, ahogy mentem az utcán, állt egy öreg bácsi az egyik áruház oldalában és koldult…. Teljesen belesajgott a szívem…. Valahogy duplán sz*r, ha öregeket látok kiszolgáltatottan.
Mert ők azért nagyon kevés kivétellel tényleg végig dolgozták az életüket…
És nem adtam neki pénzt, mert ilyenkor mindig eszembe jut az is, hogy szomszéd országokból hordják ide (na nem mintha itt nem lenne) a gyerekeket meg az öregeket kéregetni és persze nem az övéké a bevétel…
Ésegyébkéntmeg ……..
A Spárolósbót parkolójában tegnap délután elémkerült egy fickó aki tolt vissza egy bevásárlókocsit. Nyúlt az enyém felé és mondta, hogy visszatolja az enyémet is, mert ismer ám engem… én vagyok az Ákos ismerőse !!
NNa ?! Erre varrjál gombot ! Már legenda vagyok a hajléktalanok körében.
(Az Ákos az, akivel beszélgetni szoktam (ha nem rohanok) és aki majd feleségül vesz ha ráérek J ….. Nem tudom mi van vele, mostanában ritkán látni… asszem ez lesz a 3. tele kint… Eléggé ki van facsarodva… Emlékszem, mikor először láttam, nem is tűnt hajléktalannak. Hát azóta nagyot változott szegény…. )
No a lényeg, hogy tök megrökönyödtem, mert igaz, hogy mindig ketten-hárman vannak ott a bolt körül, de én csak az Ákossal szoktam „üzletelni”… a többiek nem is zargatnak…. Mostmeg ez olyan hirtelen elémkerült… Mondtam neki, hogy van benne egy 100as. Mondta, hogy már adja is, és kiszedte a kocsiból én meg elvettem bakker….
Ésaztán egész hazáig, meg még Itthon is egy jó ideig azon nyoszorgattam magam, hogy mekkora egy $#&@ß$?%## vagyok, hogy visszakértem egy 100ast egy hajléktalantól….
Életjel….
Semmi különös…. Jönnek, mennek a felhők de összességében szép őszünk van. (Mármint időjárásilag.) Olyan klassz az ablakom előtti fa ahogy lassan irul-pirul….
…………………
……………………
ááááááá…….. nem megy ez most….. Nemtok írni…. Pedig jó lenne.
Pörögnek a napok… Szerencsére, mert kevesebb időm van gondolkodni. Sajnos, mert nagyon gyorsan múlik az idő és nem lehet mindig ésszerűen szelektálni.
7végén kimegyek valahova a természetbe…. bármilyen idő is lesz….
Annyi minden kavarog bennem… de nem tudom leírni.
A lényege az, hogy annyi okom lenne az örömre de valahogy mégsem….. Soha nem voltam egy ilyen „CarpeDiem” ember, viszont manapság egyre inkább erre lenne szükség… Mindenféle bölcsek által hangoztatott tény, hogy a legnagyobb balgaság a jövőtől való félelem. És én is tudom, hogy nagy botorság, mert ezredmásodpercek alatt történhetnek soha el nem képzelt dolgok… De akkor is…
Úgy érzem, hogy a semmi ágán ülök és rázzák a fát.
********
A happy end miatt teszek ide egy kis G.-t !
G. egy fogpiszkálóval hadonászik….
– Felnyársaljalak?…. Felnyársaljalak?…
*
Gombapaprikás update J
E: – Boooaaa… olyan a gyomrom, mintha megettem volna egy féltéglát…..
G. – Mondtam, hogy ne menj ki enni…. Mit ettél?
E.: – Gombapaprikást…..
G.: – Igyál gyorsan egy kis gombaölőt !!
