csak pár szösz….

 Ebédlősnéni kifogta a szelet a vitorlámból:
Gombapaprikást akarok enni rizzsel. Nálunk a gombapaprikást nagyipari módszerrel, valahogy nagyon tejföletlenül csinálják, és általában annyi szafttal adják, hogy halálba ázik alatta a köret. Sorbanállás közben elhatároztam, hogy kevés szafttal fogom kérni és mikor megkapom, kérek rá egy kis tejfölt.
E:    – Jó napot kívánok. Gombapaprikást kérnék rizzsel, de csak kevés szafttal…
Ebédlősnéni: – Nem tudom kevés szafttal adni, mert tejfölös !
E.:   – ………. hökk……..
És tényleg ! Sok szafttal kaptam, tejföl nélkül… J
Nem érteni köll, hanem enni !!
*
Anikó barátném a lábnyoszorgatós fickónál amortizálja a karosszéket. Konkrétan: fetreng a fájdalomtól, miközben az Ember mosolyogva próbál vele kapcsolatban maradni…
NyE: – Hallásával nincs gond?
Anikó: – Jól alszom !
Aszittem kipurcanok a röhögéstől….

(-János bácsi, aztán a koleszterinje hogy’ áll?
  – Az fiam  !?! Áll mint a cüvek !!  )

Na persze könnyen voltam, mert akkor velem már végzett… de két napja ezen röhögök…
*
Eléggénagyon sűrűek a napjaim…. Néha arra gondolok, hogy el kéne tenni néhány dolgot  télire… amikor majd csendes este lesz….
De persze ez nem így működik…  
Kavarog bennem annyi minden… kifele készül, csak még nem tudom, hogy hányjak vagy írjak….