hetik…

Nos… Hát a takarítással nem jutottam előrébb, pedig olyan jól elterveztem, hogy minden délután mikor hazamegyek, kivégzek egy helyiséget… Ésakkor  pitty-putty eccercsak végzek mindennel..
Nnna… Mint már többször említettem: ha meg akarod nevettetni Istent, meséld el neki a terveidet….
Ez a jó kis vényasszonyok nyara eléggé borítgat mindent, merthát ki a nyavalya akar bent pampucolni, mikor kint is lehet lenni a napsütésben…
Nem?
De!

Hétvégén kint voltunk a tónál a hőlégballon fesztiválon… Még soha nem láttam testközelből hőlégballont… Tudtam én, hogy baromi nagy. Nadehogy ekkora?! Tök érdekes mikor már éppen felszállásközeli állapotban van., de még melegíteni kell a levegőt… Lentről csimpaszkodtak bele, hogy még ne szálljon fel és eccercsak elengedték…
Volt egy délelőtti és egy délutáni felszállás is, de mi csak a délutánira mentünk ki, úgyhogy „csak” 5-6 ballon szállt már fel. Délelőtt valószínűleg több volt, mert meg voltak sorszámozva és láttunk 20-as sorszámút is… Biztosan nagyon klassz lehetett a tó fölött ….

A felszállás után kiültünk a kihalt tópartra….  gondolom mindenki az Ereszdelahajam együttes zenéjére ropta a parkerdőben. Leraktuk a plédet és Judit elment megpuhítani az egyedül árválkodó lángosost, hogy süssön már ki nekünk 1-1 lángost… Nem fűztem hozzá nagy reményt, mert elég késő volt már, de mégis kaptunk ebből a „mennyei mannából”…
Húúú… basszus…. TUDOM, hogy nem fogom megenni, de azért minden évben bepróbálkozom egyszer… Hátha….
Jó olajos volt… Brrr… Azé’ körberágtam…. J

Voltunk megint lábnyoszorgatáson… Húú… Most a másik fickó csinálta. és már nem fájt annyira de még mindig határozottan kellemetlen volt. Na és a végén…
Bakker, kitekerte a nyakam… De komolyan. Előszőr jobbra, majd balra…  mint a nindzsafilmekben amikor hidegre teszik az ellent… és pont úgy reccsent is…
Mer’ mondtam, hogy a nyakam, meg a vállam, meg a szemem…
Hát nemtom… Az biztos, hogy olyan volt utána, mintha felhőn lépkednék… mintha  kilós súlyokat tettem volna le…
De élek… J

Hazafele bementünk egy ilyen kajáldába, ahol volt mindenfélefajta étek… pl. kínai…
Mondjuk én eccer ettem kínai étteremben, az nem volt rossz, de mondjuk úgy, hogy nem nagyon vágyom az összedobált kajájukra. Vagyis ha előttem csinálnák meg akkor hagyján…
Szóval én maradtam a görög salátánál. Azzal nemigen lehet mellényúlni. Na és, hogy ne csak a metszőfogam kopjon, ettem mellé egy kis sültkrumplit.
Node F. nagy kínaikaja és gezemice rajongó, úgyhogy Ő onnan választott, ésmivelhogy már eléggé későre járt, kapott még bónusznak egy tányér tofusalátát…
Háááát… Barátaim az Úrban! Bizony mondom néktek van olyan kaja, amitől fogyni lehet…
Bakker… Még soha nem ettem tofut, így belekotnyeleskedtem a saliba természetesen (nem ette senki, mert mindenki teleette magát a saját kajájával).
Az íze valahol a borzalmatos és a nagyonrossz között evickélt….  Átható gomba íze volt és még csípett is.  A gomba ízt állítólag az alatta lévő fafül gombától kapta, az erősségét meg talán az öntettől… De hát volt abban minden…
Summa-summárum… Megmaradt !
A tofu pedig nem lesz a kedvencem.
Tudom, hogy eredetileg ízetlen és olyan ízt vesz fel amihez hozzákevered, deee aztán még hallottam a gyártásáról egy történetet és az elég volt…

Voltunk köcsögturkálóban !!! J
……………………
…………………….
…………………….
A fenti pontok azért vannak, hogy időt hagyjak a vizuális típusúaknak…
Na jó! Mielőtt az urológia felé tapogatózna bárki is, elárulom, hogy egy raktárban voltunk, aholis rengetegféle kaspóból válogathattunk… Mert összehaverkodtunk a múltkor a köcsögös nővel, mikor Judittal voltunk nála és megadta a kolleganője telefonszámát, akimeg kivitt minket a raktárukba, hogy válogathassunk ócsóé’…
Húúúde tök jó volt ! Mindenféle kaspókok, némelyik pókhálós, poros, de vittük mint a cukrot.
Bentre a cégehez is vettünk egypárat…
Mostmajd be kell szereznem valami virágot.. :o)