napi morzsákok…

G.  – Képzeld, van olyan vezetéknevű ember, hogy Kavakk… Öööö…mi is mondja azt hogy kvakk??
E.: – Nna ugye! Mondtam én, hogy már az óvodában is mellé  jártál…!!  A BÉKA !!
G.: – Aaaz nem azt mondja, hogy brekeke?
E.: – Felétek, …. mer’ Somogyban tájszólásban beszél…

*
Gallyra ment az otthoni monitora, úgyhogy T1-gyel 2-3 napja nagy forrasztásban vannak és mindenféle fura dirib-darabokkal meg izékkel mászkálnak…
Mondtam nekik, hogy szerintem hamarosan robbanni fog a dolog, úgyhogy kellene ilyen „előtte”  „utána”  képeket csinálni az irodáról….
Most éppen nyugi van, mert várják az egyik 3betűs futárszolgálatot, aki valamilyen alkatrészt hoz az eszközhöz…
G.-t a kudarcélmények pöttyet megtörték, mert egyre lemondóbb. Szerinte úgysem fog sikerülni… Éémmeg egyre lelkesebb vagyok… mer’  lelki szemeim előtt látom, hogy ebből még mennyi minden lehet….pl. kenyérpirítótartóalátét, rakétaindítóvezércsapágy, vagy más klassz dolog….. És meséltem neki a lepényhalról is, ami utoljára hal meg…
 Mondjuk ettől nem lett boldogabb, merthogy neki monitor kell !
Azér’ begurultam…. Aki ennyire csökönyösen ragaszkodik az elvetélt ötleteihez, aki ennyire nem flexibilis, nem nyitott az újdonságokra, kerüli a meglepetéseket…. na, az ne csodálkozzon ha kudarcélményei vannak….
Nem?
De!
Ésakkor M. örökbecsű mondását még nem is idéztem neki, miszerint:
Nincs ez elba*va, csak másra fogjuk használni !

*
   
Még nem hozták a kütyüt…. G. készül ebédelni….
– Hagyok itt pénzt. Ha hozzák a cuccot, vedd át lécci…
– Ok. Pont annyi?
– Hát ha kell még hozzá, pótold ki….
– J
Az ajtóból visszaszól:
– Azt’ nem ám valami hülyeséget veszel rajta !!!

*

Tegnap hajnali angol óra….
Hótt álmos voltam, alig bírtam felkelni…. örültem, hogy éltem és időre beértem….
Leülünk és Tantóbácsi rögvest belecsapott a lecsóba !
– Eliana, fordítsd le kérlek: „Elküldtük a rendelést, de a szállítási határidőt még nem pontosítottuk.”
És így láccott rajta, hogy örül, hogy fölébreszthet….
És a nyelvemen volt, hogy most méééér pont én… és naaaaa… megy ilyenek… DE nem mondtam, csak úúúgy néztem és tartottam egy kis hatásszünetet, hogy legyen ideje meggondolni magát…   Hát… nem hatottam meg, mert mosolyogva, várakozásteljesen nézett vissza… És nem volt pofám hisztizni, hogy ehhez nekem korán van…. meg  mert tudtam, hogy prezent pöfikt… höhö….
Ésbasszus ezt most csak azért írtam ide, hogy nyilvánvaló legyen, hogy álmomból felriasztva is összerakok egy ilyen semmiresejó prezentpörfiktes mondatot…
Tadamm !