Most, midőn egy taknyos időmilliomos lettem, bevallom mást sem csinálok, mint eszem, és a neten lógok… Yeah… Úgysem csináltam még ilyet… Néha elborzaszt ugyan a kupleráj ami körülvesz, de majd HOLNAP a tettek mezejére helyezkedem. Ma még beteg vagyok. Táppénz az táppénz. És aki ott van, az ne vigéckedjen, mert jól vissza lesz terelve….
Nem?
De!
Mondjuk pöttyet elborzasztott, hogy mennyi mindent csinálhattam volna ez alatt a röpke hét alatt, de aztán meggyőztem magam, hogy gyakorlatilag csütörtök reggelig mozdulni nem tudtam, csak nézni ki a fejemből… Mondjuk tanulhattam volna anglist…
Jah! Írt ma a tantóbácsi, hogy jövőhéten elmaradnak az órák, mert Germaniba kell utaznia…
Ékes angolsággal aggódásomat fejeztem ki, és lelkére kötöttem, hogy ne egyen uborkát! Sőt! Egyáltalán semmit ne egyen, mert nekem már így is elvonási tüneteim (withdrawal symptoms) vannak, hogy ki kellett / kell hagynom 4 órát… Hogy’ fogok így fölfejlődni?
*
Jajjj… nem bírom ki ! Tuszkolom vissza, de csak kijön belőlem a skorpió….
Annyira izééé vagyok… dehát ha eccer….
Van itt egy új blog:
”A budapesti, cinkotai evangélikus gyülekezet baba-mama klubjának izgalmas eseményei.”
lesznek benne feljegyezve… J
Hubammeg…. az én életem se egy kalandregény…. deee…..
Bakker, mekkora inspirációt kaphatott az író, ha az első alkalom után úgy érezte, hogy erről nyit egy blogot…
Alig várom a bejegyzéseket….
Tudom. tudom…. de nekem akkor is ez a hónap legfantasztikusabban megalkotott paradoxona…. Nagyon tetszik ! 🙂
Hello badeni rózsafesztiválos. 🙂 Már kíváncsian várom a kalandokat. Határon kilométeres sorbanállás megvolt? :-S
(Withdrawal symptoms??? Van olyan??? A végén még én is tanulok.)