Akkora ÁSZ vagyok, vazze…. :))

****** Gasztropercek Elianával ******

Az úgy vót, hogy nagy várakozással elkezdtem nézni egy filmet… (P.S. I love you) és a reklámok alatt meg Vincémért epekedtem a másik csatornán….aztán vissza a filmre…és csak néztem…néééztem…. Hát nemtom… Lehet velem volt a baj de eléggé dög unalmas volt… És akkor arra gondoltam, hogy enni kéne valami finit… Ami olyan nyamis de NINCS benne kalória ABSZOLÚTE… Lévén majd’ 10 óra…mindjárt éccaka…. Max. citromos vizet ihatnék büntetlenül…. Azért kitártam a hűtőajtót és szemrevételeztem a tartalmát… Nem sorolom el… Minden bennelevőnek igen nagy volt a zsir  or / and szénhidrát tartalma… Ámde megleltem 250g túrót, aminek éppen MA járogatott le a szavatossági ideje. Ott álltam legyökerezve…. Mert ugye NEM dobunk ki semmit…. Szóval a víz is kivert, mert tuttam, tuttam, hogy sürgősen tennem kell valamit. Viszont a kőrözöttet kb. pont annyira kívántam mint a mákos babot…
– Mi a fenét lehet még kezdeni 25 dkg túróval?
– Túrótortát!
– Teee, balga lélek…. ez csak 25 dkg…
– Minitúrótorta?
– Vicces….. Nincs is hozzávalóm… Egyáltalán mi kell hozzá?
– Most mit akadékoskodol? Túró meg torta… Eccerű mint a faék…
– Na jó! Én megcsinálom! De ha nem eszed meg, a fejedre kenem !!
– Just do it !
És akkor felvillanyozódtam. Fogtam a pár hete felélesztett aprító, keverő, mixelő, mindenttudó gépemet. Beleszórtam a túrót, 1 vaníliáscukrot, 2 tojást (héja nélkül), 2 evőkanál teljes kiőrlésű lisztet, egy csipet sót, egy evőkanál édesítőt és ezt jól összemixeltem kb. 1,5 perc alatt… Ezután még beleszeltem egy kisebb almát és még pörgettem rajta párat a mixerrel… És ahogy így kész lett a mixtúrám beleestem totál a kétségbe…
Mi a bánatos tökömben (helló wien) fogom én ezt kisütni? A tepsibe kevés a bögrébe sok…
No, ekkor találtam rá az üveg müzlistálra, aminek roppantmód megörültem.
Nade ezt a pici izét a sütőbe?
És akkor megint megvilágosultam! (van ez így zseniéknél)
Hát van ez a MIKRÓ(vévóven)… Benne van a nevében is, hogy süt ő….. nemcsak melegít…
Nade hogyan lehet egy félgömb alakú tálba sütőpapírt gyömiszkölni? És mennyire bírja a sütőpapír a mikrohullámot ?
Arra tippeltem, hogy valószínüleg alágyujtóssá változna, így visszatettem a fiókba. És eccerűen csak beleöntöttem a masszát a tányérba. Őszintén megmondva, se kivajazni, se kilisztezni nem volt kedvem… És az egész „süti” egy nagy kísérlet, mert saccra dobáltam bele mindent, most miért pont a vége legyen logikus…
Szóval beba a sütőbe, jet fokozaton 5 perc…
Az első 2 percben tök nyugiban volt… Hagytam is, mert közben meg félszemmel azér’ a filmet néztem, de aztán meg mégis visszarohantam a sütőhöz, mert eszembe jutott, hogy utoljára a bagett mekkora füsöt bírt csinálni…
De nem ! Ez csak süldögélt… és eccercsak úgy elkezdett bugyborékolni…, megemelkedett a pereme…. aztán a közepe… majd elkezdett limbállózni…. Mintha valaki lötyögtetné a matériát… Hol az egyik oldalon emelkedett ki a pixisből, hol a másikon…
Esküszöm jobb volt mint a film…
Lejárt az öt perc, úgyhogy kivettem és kedvemre vót a látvány… Szépen visszakucorodott a helyére… Gondoltam, tűpróba… Aztán elvetettem, mert az egy pici varrótűmet ha beledugom és elveszik, akkor duplán megszívom… Kitaláltam, hogy helyettesítem fogpiszkálóval. Bele is szúrtam és azt mutatta, hogy lesz második felvonás…
Szóval visszatettem és még nézegettem 5 percig a mutatványát, igaz már nem jet fokozaton. Abból visszavettem, mert komolyan attól tartottam, hogy dob egy hátast és nem a pixisbe talál vissza.
És akkor elkészült…
Legalábbis én úgy döntöttem… J
Így nézett ki….

Aztán kiborítottam egy tányérra….

MinitortaszeletKÉK…

És így.
És bizony mondom néktek: JÓ lett !!
Mindezek ellenére J

Csak azért nem vagyok 100as, mert ezt az egészet idefotóztam… De még ezen is túltett időben, míg ideapplikáltam ezt az 5 fotót…
Az a jó, hogy eltekerték a vekkert és így mégcsak éjfél van…. J
De hát ha eccer kreatívkodtam… Maradjon már nyoma….
Nem?
De!