Valami….

meghalgattatott a fohászok közül, mert egészen nyárias hétvégém volt… A terv az volt, hogy szombaton jön Anna, meg Judit és elmegyünk vacsizni egy helyre, amit már régebben kinéztünk és tök jól néz ki a kiülős kerti része… Ésakkor ez lesz Anna névnapi ajándéka, meghát Juditnak is most volt a szülinapja…
No szombaton aztán adódott némi kommunikációs káosz közöttünk… jól felhúztam magam…
Egyrészt A. próbálkozott, hogy csak későn ér le mert fáradt meg mittomén… aztán Judit hívott, hogy csak 6ra ér ide, mert Szentember rásózott valami feladatot… (mondta, hogy mit, csak nem akarom ideírni… de jól felhúztam magam, mert Szentember tudta, hogy vacsizni megyünk, úgyhogy sztem elég izé dolog volt tőle előtte a hülye melegben megjáratni J.-t, tök feleslegesen…) Aztán A. is telefonált, hogy tképpen neki sokkal jobb lenne, ha vasárnap este mennénk vacsizni, merthogy úgyis itt alszik… Hát nem repkedtem az örömtől… egyrészt én nagyon utálom a hirtelen változásokat… és különben is szombatra nem főztem (hamár úgyis enni megyünk)… De azért felhívtam J.-t, hogy mit szól hozzá… Na persze neki sem volt jó, mert vasárnapra paradicsomlé eltevést tervezett be éshogy tönkre megy a paradicsom…
Na itt sokalltam be és úgy voltam vele, hogy mindenki csináljon amit akar. Jön és megy amikor akar…. Nem érdekel ! Lefeküdtem és aludtam egy jót!
No aztán 5re jött A., 6ra meg J és végre összeraktuk, hogy ki mit vár a hétvégétől…. Mondtam, hogy én azt terveztem szombatra, hogy elmegyünk vacsizni, utána pedig, mivel végre kellemes nyáreste van, lemegyünk a tópartra csillaghullást nézni…. Na, láttam, hogy ez tetszik nekik, csakhát ugye akkor J. nem tud hazamenni az utolsó buszával…
Erre A. közölte vele, hogy Lófütyit fog J. vasárnap paradicsomot eltenni, mikor Ő le akar menni Ripityomfalvára napozni és nehogymár J. meg közben paradicsomozzon… És különben is egész nyáron nem pihent és nem fogunk csinálni semmit, csak nézünk ki a fejünkből…. Úgyhogy J. így meg lett győzve, hogy nálam aludjon. Vasárnap testületileg levonultunk hozzá és csak annyit engedtünk meg neki, hogy összedobjon egy lecsót… Közben kiderült, hogy nem is tudott volna paradicsomot eltenni, mert Jóember elköltözte az asztalt, amire a darálót fel lehet szerelni, így most asztalt kell szereznie, amire rá lehet applikálni a darálót… Nnna.
Szóval a vacsi… Hmmm… jóvót…. Az étterem is klassz…..
Kaja után, úgy 10 óra magasságában, gyékénnyel, kispárnákkal,  levonultunk a tóra. A melletünk levő strandon éppen koncert volt, úgyhogy azt is hallottuk… Lábunkat lógattuk a vízbe és néztük a csillagokat….
ÉS! 6db hullócsillagot láttam ! Ebből az egyik különösen szép volt. Hosszú, kicsit zöldes csíkot húzott maga után… (Nem, nem repülő volt J)
Ez volt az első este, hogy úgy éreztem, nyár van végre….. Ezt hiányoltam már hónapok óta….
JÓvót !! J
Olyan ½ 1 körül jöttünk haza.
Másnap kimentünk Ripityomfalvára… A. napozott (mikor éppen nem takarták felhők a napot) és jól elvoltunk….
Este jött Jóember, hozta haza a gyerekeket és persze rögtön puskaporos lett a levegő, mert vita támadt a szennyestartó tulajdonjoga körül… (hökk) Aztán miután Jóember hazament, mi is elhagytuk Ripityomfalvát…
Hétfőn jó sokáig aludtunk, majd nekiálltam főzni J
Igazából vasárnapra akartam főzni, mert nem kalkuláltam bele Ripityomfalvát… Nade az aszaltszílvával töltött, bacon szalonnába tekert pulykamell hétfőn is jó tud lenni… Szóval ez nem vasárnapfüggő kaja….

Hogy’ csinálom én az aszaltszilvával töltött, baconnal körbetekert pulykamellet?
Megosztom veletek:

Gasztropercek….

(Profik ugorják át a következő pár sort….)

Szóval ezt nem én találtam ki, hanem valamelyik gasztrobloggban olvastam és eléggé éhes voltam ahhoz, hogy el tudjam képzelni, hogy az aszaltszilva, a pulykamell és a fahéj triumvirátusa még éppen nem okoz törést szerény gázsütőm lelki világán… A probléma ott kezdődött, hogy nem mentettem ki a receptet, mondván, hogy úgyis meg fogom én ezt találni ha kell és különben is megjegyztem hol van…
Hát nem találtam meg…pedig feltúrtam érte néhány blogot de eccerűen nyoma veszett… Na jó, mondjuk egykis konyhai rögtönzésért nem szoktam a szomszédba menni, meg különben is, emlékezetből is meg lehet ezt az eccerű dolgot főzni…
Kiszedtem a fagyasztóból a pulykamellet és megdöbbentem, hogy csak két szelet, pedig határozottan emlékeztem, hogy több volt belőle… Mondjuk nem baj… a karajszeletek sem veszekednek a szilvával meg a szalonnával… Nem? De!
Szóval kiolvasztottam a húsokat és a vadiúj kloffolómmal (hoppá, mi? J ) megcsapkodtam kissé… Mindegyikbe tettem szépen sorban 3-4 szem aszalt szilvát (amit elfelejtettem betenni a hűtőbe, így a kellemes tetőtéri klímában finom puha lett. Ez azért fontos, mert ha kemény maradt volna akkor be kellett volna áztatni valamibe… Na dehogy mibe?) Szóval a szeleteket feltekertem a szilvával és mindegyikre rátekertem 1-1 vékony szelet császárszalonnát… majd egy hosszú jénai tálba raktam le szépen egymás mellé a tekercseket…. Naagyon gusztán néztek ki, viszont ahogy ott örömködtem rájöttem, hogy kihagytam a fahéjat a játékból…. Úgy emléxem a szilvákra kellett volna szórni…. Egy darabig tipródtam, hogy most micsinájjak a legfontosabb alkotórésszel, aztán úgy döntöttem, hogy szórok az egésznek a tetejére…
És lőn !
Megszórtam fahéjjal cakkum-pakli….
Mondjuk szerintem az egésznek csak annyi haszna volt, hogy sütemény illat jött a sütőből…. És amikor kész lett és kivettem, a zagyam azt kérdezte, hogy „Milyen sütit sütöttél?”  Mire a szemem ráförmedt, hogy „Nem látod, hogy sülthúús te nagyon okos!??” 
Rizst főztem hozzá papírdobozból…. Forró vízben 12 perc… Legjobb rizsrecept ! Mikor kész lett, szórtam rá egy kis petrezselymet… Mondjuk aztán rájöttem, hogy nem kellett volna, mert az aszalt szilvás, fahéjas cucchoz nem pásszol a petrezselyem, de szerencsére szárított volt a drága és annak különben sincs semmi íze, csak szebb lett tőle e rizs…
Megmég csináltam hozzá párolt gombát, amibe beledobáltam pároláskor a megmaradt, felaprózott aszaltszilvát és egy pöccenetnyi cukrot is tettem az egészhez… -khm…áfonyalekvár helyett… mert sztem azzal lett volna igazán jó….
No ez volt a fejedelmi vasárnapi ebéd hétfőn… Nagyon fini lett… Pont el volt találva benne minden….
Szóval senki ne ijedjen meg és álljon bátran neki vasárnapi kaját főzni hétköznap, mert ehető az akkor is….
A. vitt belőle haza is és még ma is azt fogok vacsizni…. Na nem azért mert olyan bűn rossz lett, hogy napokig rágódik rajta az ember, hanem mert laktató vót nagyon….