Szöszmókjaim....

 Azt mondanám, hogy ilyen nincs…. De hát mégis van…. Basszus, május közepén 3 pólóban, harisnyában meg jáccómackóban ülök a nappaliban és 5 percenként behúzom a nyakam, mert úgy hallom, hogy MOSST tépi le a szél a tetőt…. Teljesen elb*tam ezt a hétvégét. Kipuceválhattam volna a konyhát végre…. De hát ooolyan hideg van…és ablakot se lehet nyitni…. Ehelyett annyit aludtam mint egy medve, úgyhogy szerintem attól vagyok most ilyen punnyadt állapotban… Persze nézhetném a jó oldalát is… Milyen jó, hogy a múlt hét végére terveztük be Sümeget…és milyen jó, hogy a hétvégéből is pont vasárnap volt a legjobb idő… Nomeg a múlt héten a virágosnál vettem két cserép gyönyörű piros muskátlit (nemtom mi jött rám, igazából soha nem voltam egy nagy muskátlirajongó) betettem a konyhába az orchidea és a virágzó fokföldi mellé  és most van egy klassz virágsarkom. Mondjuk nemtom a muskátli meddig bírja bent a lakásban…
Na mind1! Most szép! Tök jó odanézni . J
Szóval, jobb híján csak ennek tudok örömködni.
Holdnövekedés ide…holdnövekedés oda….az előbb körjáratot indítottam a lakásban egykis csoki után, dehát  nincs… Szégyen és gyalázat, hogy ilyesmi megeshet… Én nem ilyen családbul származom….
Illetve az igazsághoz tartozik, hogy találtam hetedhét bugyor mélyén egy kb 5centis csokimikit… Gőzöm sincs, hogy honnan és mikor  kavart ide szegény, de tutira ment, mondván: többszörös póruljárás után kizárt, hogy ebben a tetőtérben bárki ráfanyalodjon a tortabevonóra….
Hát…. Rápacsált…..
Félelmében még a kakaóvaj is kicsapta szegényt de nem tudott meghatni…egy szadista állat vagyok ha csokiról van szó! Leharaptam a fejét! Pedig tudtam, hogy nem lesz jó! És igen! Annyira rossz volt, hogy ki kellett köpnöm…
Mondjuk ekkor felrémlett előttem két kindertojás, amit M eszegetett meg a múlkor, mikor itt volt…. éshogy ajánlgattam neki a csokimikit de aszonta, aztat nem szereti….
Hja… Én se….
De nem baj… Mennyiszáz kalóriától szabadultam így meg, azt elképzelni sem lehet, hát még elmesélni….
Főzök egy teát…

Megettem az utolsó konyakmeggyes, trüffelkrémes csokit… Részemről kezdhet növekedni a Hold… J

                                  

Mondanám, hogy vasárnapra helyrezökkentem de eléggé nemteljesen….  Azért pár fokkal jobban ébredtem, mint az előző napokban de rögtön le is törtem, mert tisztán láccott, hogy k*va felhős idő van… Gyorsan bekapcsoltam a TV-t, mondjanak valami időjóslást…
Deee…hoppsza…. TV nem működött…. Mondjuk már eddig is olyan volt, hogy bekapcsolás után kb. ½ perc kellett neki a magáhoztéréshez és, hogy egyáltalán elkezdjen gobdolkodni azon, hogy hányas gombot nyomtam le a távirányítón… Nnna…hát mostmár nem gondolkodik, hanem se kép se hang… DE elhatároztam, hogy nem leszek ideges juszt se… Bekapcsoltam a laptopot és jó is volt, mert igaz, hogy a met.hu-n randa fekete fölhők voltak de pl. a koponyeg.hu meg azt mondta, hogy napos idő lesz egész vasárnap… És én elhatároztam, hogy neki hiszek! Mert ha eccer kirándulni akarok, akkor az a minimum, hogy süt a nap.
Nem?
De!
És különben is mégcsak reggel 7 óra volt. A csajok 10re jöttek, úgyhogy adtam esélyt  a napnak, hogy verőfényes legyen. Éés nem is tettem hiába, mert lőn világosság…jóóó nagy! Csináltam szendvicseket, Judit hozott túlélőpogácsát és úgy ¾ 11 magasságában neki is indultunk. A 8-as úton mentünk Devecserig, majd ott lefordultunk Sümegre… Nade! Nem is Boriszom lenne a nagy traveller, ha nem közlekedhetne tökön, répán, sárban, porban…. Előző életében terepjáró volt, az tuti, merthogy komolyan mondom direkt élvezi….
Az volt, hogy megyünk, megyünk,….sülünk…sülünk… A lehúzott ablaktól huzat volt, a légkonditól fejfájás….. Szóval mindenki nyavalygott valamiért…. És eccercsak láttuk ám, hogy valami ííírdatlan benga nagy dugó van előttünk… Nem láttuk az elejét…. Egy darabig napoztunk mint a jógyerek de aztán láttam, hogy ilyen szemfüles autósok így kiállnak a sorból, elhúznak mellettünk és lekanyarodnak balra valahova…. Egy darabig nyújtogattuk a nyakunkat, hogy hova a bánatba mennek de onnan nem láccott… Ésakkor megvitattuk, hogy mi legyen… Borisz azt mondta, hogy neki már mindenhol jobb lenne mint itt a tűző napon és mi is erősen osztottuk ezt a véleményét, úgyhogy én is kiálltam a sorból és mentem utánuk, miközben erősen reménykedtem, hogy az előttem közlekedő biztosan tudja, hogy hova megy…
Éééshogy hova kerültünk?!
Egy ilyen téeszföldútra…vagymire….

Egy darabig eléggé jó volt..ilyen félig füves…(najó, gazos)  de aztááán…. Bakker, mint a sivatag…. Porzott mint állat…

 Ésakkor kiderült, hogy szembe is jönnek, mert ott is kitalálta valaki, hogy itt lehet ilyen porosutazóst jáccani…
Szóval, akkormár úgy tünt, hogy az egész 8as út ráterelte magát erre a földútra, ami ugyan száraz volt meg poros de akkora traktorkeréknyomok voltak rajta, hogy baromira kellett vigyázni, nehogy leérjen a kocsi alja és fennakadjak az egyik buckán, ott a forgalom közepén… J Mondjuk a kaput az tette be, mikor megláttam egy buszt jönni szembe… Na akkor azért arra gondoltam, hogy egy busszal nem biztos, hogy ilyesmit kéne csinálni….
Na de szerencsére egy idő után vissza tudtunk rendeződni a 8asra….és Sümegig mentünk mint a parancsolat… Csak Anna pánikolt pöttyet, mikor kijöttünk a földútról, hogy „Mi ez a kattogás?” Mondtam neki, hogy nyugi, csak a kerékről verődik fel a sár a kocsi aljára…. Sümegre beérve meg mentünk toronyiránt, mert a vár fent van egy földkupacon… és messziről látszik… Beparkoltunk a vár alatti hiper-szuper wellness szálló elé….. Hááát… Khm… Sírva tudtam volna fakadni mikor kiszálltam és  megláttam Boriszt. Teljes, totál, tiszta egymerő por volt…. még a teteje is…. K*va jól néztünk ki ott a többi csili-vili kocsi mellett….
Gyöttünk Mucsajröcsögéről, vazze… és ha már ittvagyunk bemegyünk kávét inni… És bementünk a hajdeszép hotel hajdeszép drinkbárjába kávézni a nagy út után…
Aztán felmásztunk a „hegyre” a várhoz…

Meg kell mondjam, nagyon klassz ez a vár… Már lentről teccett… Egyszer láttam egy kisfilmet a Tvben a tulajról meg  a családjáról és nagyon szimpatikusak voltak. Mindenki a vár körüli teendőket végzi, a gyerekek,sógorok, menyek, mindenki… A vár sem csak úgy van fent a hegyen, oszt jónapot, hanem pl. felvisz egy vártaxi, ha nem tudsz felmenni a meredeken, a vár lábánál van egy nagyon klassz csárda, kiülős résszel és teljesen elfogadható árakkal… gyerekeknek fajátékok, van egy szerkezet amivel verhetsz magadnak emlékérmet…. És mégegy szinttel a vár alatt (ahol leparkoltunk) van egy wellness szálló amit most bővítenek. Sokszor van  rendezvény, lovagi torna, koncertek….. És a vár is él… A kapuban egy idős bácsi játszik tárogatón, bent van egy várnyomda érdekes nyomatokkal amiket meg is lehet venni… és lehet rá tetetni viaszpecsétet is. Van egy várficak, ahol egy bácsi kovácsol…vagyis pénzverő…vagymi… aztán van egy kürtöskalácsos is…. meg egy várbüfé…. egy kínzókamra, kis múzeumszobák…. Tök zegzugos és mindenhol van valami kis beugró, vagy lépcső…. De ez a sok mindenféle abszolút nem zavaró. Szóval nem úgy van, hogy tele van a várudvar ilyen kacatos sátrakkal, hanem be kell menni egy ajtón és akkor bent vagy a kürtőskalácsosnál… Éspersze úgysem bírod ki, hogy ne egyél belőle, mert az illata az valami……

 

 

Szóval tök jó! Gyönyörű szép, tiszta időnk volt. A távolban látszódott a Balaton meg a Badacsony….. Nagyon élveztük az egészet….
Visszafele meg kitaláltam, hogy a Balaton-felvidéken  jöjjünk vissza Veszprémig,  azokon a falvakon ahol a  „Művészetek völgye”  rendezvény szokott lenni. Mert mindig 5letelek… Gondoltam, térképünk van, kedvünk van, a nap süt…. Mennyünk!
Mondjuk már ott kezdődött, hogy melyik úton kavarjunk ki Sümegről…. Aztán a közönség segítségével rátértünk a tapolca felé vezető útra… Tapolcán szintén jól elkóricáltunk… Volt olyan hely ahol kéccer átmentünk. Itt is a közönséget kérdeztük meg de még így is elég húzós volt…. Ésakkor beálltam a teszkóparkolóba lehiggadni, erőt gyűjteni és informálódni…. De akkor Judit előre nézett és  megvilágosodott… Hogyaszongya: „-Jééé… Ittvannak az ipszilonházak….ésakkor tuti, hogy erre kell kimenni, mert  egyszer az Emőék mesélték, hogy Puláról jöttek és az ipszilonházaknál értek be és…..”
Nnna! Így aztán tök véletlenül megint sínen voltunk…. J Úgyhogy irány Monostorapáti-Kapolcs-Pula-Nagyvázsony-Veszprém. Kapolcs egy nagyon szép falu de eléggé kihalt. Viszont láttunk egy vaddisznót. Be volt kerítve és futkosott szegény körbe-körbe… Itt meg is álltunk enni meg inni, mert már Sümegen kellett volna csak mondtam, hogy majd kiülünk valami zöldbe és ott…. A fene gondolta, hogy ilyen macerás lesz a zöldbetalálás… Olyan nevű településeken mentünk, amik nem is voltak a térképen… És amikor ott állunk egy kereszteződésben, akkor olyan településnevek vannak iránynak bejelölve, amik szintén nincsenek az autóstérképen…. Ésamikor megkérdezzük a bicigliseket, akkor azok közlik, hogy bocsi de pestiek… Nnna!
Szóval Kapolcs után még átmentünk a többi kis falun, gyönyörű tájban és elértünk Nagyvázsonyba, ahol két megfordulásból és egy padonülőnéni segítségével megtaláltuk a várat….  Illetve először nem találtuk Nagyvázsonyt… Judit állította, hogy jó úton vagyunk… Fölkavartunk egy hegyre, ami eléggénagyon szerpentines volt és sehol egy lélek… Olyan volt mint amikor a GPS bekavart minket az egri szőlőhegyek közé…. Áááá…nekem nagyon gyanús volt…. De mondta Judit, hogy nyugi… a következő település Nagyvázsony… Ésakkor beértünk Nemtommianevefalvára… Nna ezen megint teljesen ledöbbentünk, bugásztuk a térképet és feladtuk… Elindultam előre, mondván majd valakit csak találunk aki megmondja hogy hol is vagyunk éppen… De szerencsére nem találtunk, mert alig mentünk pár métert ki volt írva, hogy Nagyvázsony… Milyen lett volnamár ha a tábla előtt 50 méterrel megkérdezzük, hogy merre kell mennünk ….
Hát a vár az kéremszépen  ½ 5-kor bezárt !  Nesze neked idegenforgalom! Mikor nézzen az ember várat? A déli verőfényben! Basszus,  7 óra volt… teljesen jó idő és világos…. Sündörögtek rajtunk kívül mások is a vár körül és gyanítom, ők sem elfoglalni akarták… Azért jól körbejártuk, körbefényképeztük és eljöttünk… De egyszerűen nem hiszem el, hogy nem lenne a faluban valaki, aki mondjuk este 7ig, ne adj Isten 8ig üzemeltetné a pénztárt…. Ennyire nem nagy a foglalkoztatottság ott sem, szerintem…
Aztán már csak az volt, hogy Juditot elvittük a buszpályaudvarig majd jól hazajöttünk. Hát nem kellett egyikünket se ringatni éccaka… Ettünk oszt aludtunk.
Anna azt tervezte, hogy hétfőn a déli busszal hazamegy…. Háát ½ 12kor még pizsiben flangáltunk mind a ketten… Aztán elmentünk neki mp4 lejáccót venni, aztán ettünk, majd bementünk a bizsushoz… Végülis a ¾ 6os buszával ment haza…
Tulajdonképpen végig nyavalyogta a két napot… és érik már nagyon egy beszélgetés vele csak folyton arra várok, hogy jobb állapotban legyen…. Mondjuk, ahogy halad, nem sok esély van rá….
De hát lepényhal….

 Van olyan nap, mikor az ember kinyitja a szemét és tudja, hogy nem kéne kimászni az ágyból mert az egész nap úgy mehetne a levesbe, ahogy van…már reggel… Emléxem, hogy valami orbitális hülyeséget álmodtam de nemtom, hogy mit…. Aztán konstatáltam, hogy szombat van ugyan és fél nyóc, de ki kell másznom…. Zuhany, tea, és irány a virágos…. A virág aranyárban …. Azért veszek két nyalábot és irány a család… (hamár a múlt hétvégén kihagytam őket…) Aprajafalván gyorsan végeztem de a nagyszülőknél…. Kint volt Csillagbogár édesanyja… Na ez még hagyján.. de odakeveredett mégegy nő is és odajöttek hozzám… Merthogy ez a nő nem ismert meg. Mondta, hogy „pedig itt laktam ám a mamádéktól nem messze… 3-4 házra… De hát ti már akkor Aprajafalván laktatok… Émmeg lázasan futtattam megint a keresőrutint az eldugott agyzugokban, hogy „kiiiazééég lehet ez?!” Magamban meg teljesen elképedtem, mert az egész utcát ismertem és 100%ra megesküdtem volna, hogy ez a nő nem lakott ott….vagy nagyon megszépült J.
Mondtam is, hogy sajnos nem emléxem, pedig sokat voltam a mamánál… Erre azt mondja:
„Mondjuk már 40 éve elköltöztünk innen….”
Totálisan elképedtem! A maaarharéépa…!! 40 éve elköltözött és emlékeznem kéne rá… Reméltem, hogy miszlikbe tudom szabdalni a nézésemmel… Na de ez nem volt elég neki… Ez csak a tőrdöfés volt… aztán elkezdte forgatni…..
– Kijöttél anyuhoz?
– Nem, Ő nem itt van eltemetve….
– Ja persze! Itt a mamáék vannak…. Jajjistenem… emlékszem anyukádra… Nagyon szép leány volt, meg asszony korában is… Az első gyerekük meghalt úgye? Mi baja is volt? Tüdőgyulladás? Háát az a Szőkedoktor miatt halt meg… Pedig milyen aranyos volt… Hány éves volt? Egy, ugye?  Van benned az anyuból de inkább az apura hasonlítasz…
– Szerintem az apai nagyanyjára…-mondta Csillagbogáranyja…
Ezt gondolom a nézésemből szűrte le, mert az apai nagyanyám volt képes arra, hogy puszta pillantásával porrá sújtsa és fél másodpercen belül 4méter mélyen el is ássa az ellenfelet…
Ésmondjuk itt már én is arra gondoltam, hogy milyen jó, hogy nem vittem kapát….
Na de ezek még folytatták….
– Ééés? Egyedül vagy? Ugye apunak se voltak testvérei?
– Hát csak mi vagyunk rokonai, meg a keresztanyjáék… De hát mi nagyon szerssük… Ugye életem?
Nagyon, bammeg… Olyannagyon, hogy se karácsonykor, se újévkor nem jutottam eszetekbe és ha én nem mennék néha be, vagy nem találkoznánk a temetőben, akkor nem is tudom miben nyilvánulna meg ez a nagy szeretet….
Na igyekeztem otthagyni őket és átmentem a másik sírhoz mert nagyon tele lett a tököm… Erre odébbvonultak de rólam folyt a pletyka mert a bibírcsókosnő néha oda-oda nézett… Egyszercsak Csillagbogáranyja odakiált: – Eliana, hány éves is vagy?
Hát azt mondtam, hogy ilyen a mesében nincs…. Legalább titkolnák, hogy még mindig én vagyok a téma…. Rendezgettem a virágot a vázában és próbáltam lehiggadni, erre a bibircsókos odakiáltott:
– Jajjde szép az a virág! Az Aldiban vetted?
Kész! Arra gondoltam, hogy odamegyek és megfojtom… Az Aldiban…. Ott! Mer most azt reklámozzák… Virágot a temetőbe? Vegyen az Aldiban…!!! Akcijósvót, bammeg… !!!
Nem is tudom hol van… és egyáltalán… miért menne valaki virágért oda…. az nem élelmiszerbolt? 
Mi a fene tartja vajon vissza az embert, hogy elküldjön valakit a jó büdös francba? Miért hagyja az energiáját totálisan leszívatni…?!
Na húztam el mert jött a gőz a fülemen… Mondjuk ez az egész nem tartott olyan sokáig csak eléggé tömény volt… És ráépítkezett a reggelemre…. Aztán éppen kikanyarodtam a faluból, mikor csörgött a telefonom….
Anna volt. Úgy volt, hogy este jön, mert holnap megyünk Sümegre váratnézni…
Erre teljesen halálraváltan, majdnem sírva közli, hogy nem tud ma jönni, mert tegnap elment bőrgyógyászhoz és vannak valami pöttyei, amiről a doktornő sem tudta, hogy mi az és most nem is beszélne róla….meg nem is tudja, hogy akar-e beszélni róla…. majd inkább reggel jönne….
Én nemtom mi baja de úgy mondta, hogy a legsúlyosabb dologra gondoltam.
Namost erről nem írom le mit gondolok mert az tömény ítélkezés lenne… De hogy a bajai ¾ részét önmagának generálja, az tuti… vannak emberek, akik akkor érzik „jól” magukat, ha szarul vannak és ezt lehet emlegetni, ecsetelni…. Ezzel úgymond fixálják is magukban a dolgot…
Hagyom ezt is….
Aztán már csak apró-cseprő szarságokon húztam fel magam….
Pl.: vajon kik azok az „ezrek” akik aláírásukkal nyomatékosítják abbéli szándékukat, hogy a jelenlegi köztársasági elnök maradjon újabb 4 évre…. KIKben és vajon MIVEL hagyott ilyen mély nyomokat ez a sótlan, gyomorbeteg ember? Valószínüleg az én hibám de azon kívül, hogy cirkuszolt a Tubesen és átment Komárnóba, ahonnan visszaküldték, nem igazán jut eszembe semmiféle javaslata, hivatalából eredő bárminemű megmozdulása… Legalább kisugárzása lenne, basszus…. Vagy karakán beszólásai, vagy épkézláb megnyilatkozásai…. Elhiszem én, hogy nagy koponya de úgy vélem nem való erre a posztra. És eccerűen nem tudom mégcsak elképzelni sem, hogy kik azok az ezrek akikben ilyen erős nyomot hagyott bármivel is… Pedighát biztosan vannak….
*
Émmár unom, hogy ez az ország, a nyócmillió énekművész országa… Mindenki híres énekes akar lenni… Fújja boldog-boldogtalan… Honnan az égből lesz valakinek ekkora önbizalma?
Édesistenem….
Miért nem indítanak verenyt az asztalosoknak….vagy az ácsoknak…..?!
*
Miért kell a stolbucinak ittasan vezetni, mikor már többször megmentette a védőangyala a balesetek során?!  Hányszor kell egy ember képe elé falat tolni, hogy felfogja: „Ember! Hagyd abba, mert rossz az irány…!!” Miért nem jut el magától idáig valaki..?! miért nem érdekli, hogy mit érezhetnek ilyenkor azok akik szeretik, a családja és a barátai…..
Kár érte…
*
Tegnap szép volt a naplemente az ablakból…

Tegnap teljesen kiakadtam a magyar érettségin… Merthogy az első feladat szövegértés…

Mondom: „Miii vaaan?!” Szövegértés érettségin?! Hát az ebben a korban már nem evidens? Vizsgázni kell abból, hogy valaki érti-e amit olvas, 4-5 év középiskola után? Mégha mondjuk 8. után lenne…. „
Szóval teljesen kiakadtam. Nade ma megnéztem végre itt a neten az ominózus feladatot. Hát elvtársaim az Úrban… meg kell mondjam: Asztap*csa !! Mindig jó voltam magyarból, sokat olvastam és még most is olvasok (bár kevesebbet mint szeretnék) Ritkán éreztem csak, hogy ne érteném amit olvasok  -kivéve Szja bevallás vagy hivatalos pl. APEH levelek….
Nade ez a feladat !?!! Aki teheti olvassa el….
Én speciel belefulladtam az unalomba már a közepénél, -mondhatnám, abszolút nem vagyok Janus Pannoniusra hangolva-  így sokkal nehezebb volt rá odafigyelni. Jó ez szubjektív dolog. Mondjuk azt, hogy érdekli az olvasót…. Háááát erős koncentrációt igényel, hogy megjegyezd a rahedli szereplőből, hogy melyik éppen mit csinált és miért, valamint annyira koncentráltan olvasd, hogy tudod, utána bármelyik apró részletre rákérdezhetnek…. Szörnyűűűű…. Summa-summárum…nekem ez olyan szívató feladatnak tűnik….
*
Elkezdődött az angol is… Illetve folytatódik… Andi nagyon óvatosan kezdett neki… Tán félt, hogy megszökünk ha hirtelen ránk zúdul a bizniszinglis hetes leckéje….
Jáccottunk… ilyen szókitalálósdit… Nna volt ott minden… Beszéltünk németül, oroszul…csak angolul nem jutott eszünkbe semmi… Pl. valaki azt mondta a ceruzára, hogy „kárándás” az ejtőernyő T2 szerint umbrellaflyer… de émmeg nagy tudálékosan közöltem, hogy „Nem! Nem! Valami paraizé…” 
Szegény Andi már fogta a fejét…. Lehet, hogy holnapra világgá megy !
*
Egyébként meg nemtom… Üres vagyok mint a bonbonos doboz…. még tán fáradt is… N. írt egy mailt, hogy ebben a hónapban lesz reiki tanfolyam (1 napos) és menjek… De énmeg most nem érzem, hogy nekem oda menni kéne… Ezt sem értem… Tavaly úgy rá voltam kattanva ezekre az ezo-s cuccokra, mostmeg a ló másik oldalán evickélek… Egyszercsak volt egy törés (tán Julikánál) és annyi… Nem vetem el és biztosan hatásos is valamennyire de most inkább ne……
Majd ha megint bekattanok, akkor megyek…
Egykis lélekbalzsam kéne, aztmeg reiki boltban nem árulnak….

  Mivel nem egy eccerű család, a lebonyolítás sem volt egyszerű, de J. barátném huszárosan megoldotta…
Pénteken délelőtt volt az iskolai haccáré. Az apja (Jóember) ment hozzájuk és együtt ment a szent család az iskolába. Utána négyesben elmentek egy étterembe ebédelni, majd hazamentek Ripityomfalvára. Jóember ott aludt, majd reggel nekiállt bográcsban pörköltet főzni, Judit meg főzni és délután 1 órára egy egész siserehad összejött enni. Jöttek Jóember öccséék négyen, Judit öccséék hárman, Duduka barátja és családja négyen, meg én… Alig fértünk el a nappaliban…. Szóval ennek a társaságnak szombaton volt egy ebéd. Úgy ½ 5 magasságában aztán a tömeg hazament. Jóember és én maradtunk. Judit mondta még a héten, hogy aludjak ott, úgyis rég dumcsiztunk…. Nade azt nem kalkuláltuk be, hogy Jóember sem óhajt hazamenni szombaton. Judit is jól meglepődött rajta…. Mondjuk láthatóan jól érezte magát… össze-vissza röhögtünk… elmondta kéccázszor, hogy mennyire szeret…. J meg, hogy nem törölte ám ki a telefonjából a számom… és a múltkor majdnem fel is hívott, hogy beszélgessünk csak aztán mégsem……sőt még a képem is benne van… (abszolút nem emlékeztem rá, hogy lefotózott valamikor)…. Hát nem mondtam neki, hogy hívjon csak nyugodtan…. Kezd elegem lenni a lelki defektes pasikból… menjenek pszichológushoz, basszus…. Annyira imádnak velem beszélgetni… Énnemtom mi a lófütty villog az én homlokomon…
Na ezen túllépve…: tényleg jó nap volt… Hétágra sütött a nap és miután elmentek a vendégek, kiültünk a teraszra…. Gabika ült az apja kocsijában az udvaron, ezerrel dübörögtette a technot miközben könyökölt a lehúzott ablakon…. nagyfiút jáccott ezerrel…. Kiabált, hogy menjek oda… Na hát egy kicsit beszálltam a játékba… Odalibegtem, oszt behajoltam az ablakon….
– Hova kavarsz kiccsákó?
– Balaton. Jössz ?
– Nannáhogy….
Beszálltam, lábam föl a műszerfalra…
– Aszt’ húzzá bele kicsicsíra mer’ köcsög toyotás mingyá lehagy….
Kész. Gyerek kifeküdt a röhögéstől…. (Ott állt a kocsim melletünk…)
– Na ne viháncojjá, hanem tépjéé…. Nemérekrá, vazze… gyön a zősz…..
– Hát nyomom !
– Oszt valami emberzenéd nincs csak ez a tuccogás….?
– Mit tegyek be?
– Postásjózsit minimum…..
– Az nincs….
– Ááá… lépek vazze…. Ettől még a kutyám is hányik…
Persze könyörgött, hogy ne szálljak ki mert roppant jól szórakozott… de otthagytam a drágámat… Visszamentem a teraszra Judithoz meg Jóemberhez beszélgetni… Aztán egyszer Judit bement valamiért és nekem is eszembe jutott, hogy át kéne öltöznöm a jáccóruhámba..
Átöltöztem, erre bejött Jóember is (megunta kint az egyedült) és elindult a konyhába ami éppen katasztrófa sújtotta övezet volt…. rengeteg mosatlan tányér, lábas, evőeszköz…. Elkezdett mosogatni, émmeg gondoltam segítek neki….. ám az első tányér után rámmered:
– Jaa! Dehhogy mosogatunk… Vendégek vagyunk, vazze…. J
Közben előkerült Judit is és mondtuk neki nagy vigyorogva, hogy MAJDNEM elmosogattunk… J Aztán persze szolidárisak voltunk és ottmaradtunk vele míg mosogatott, csináltam még pár fényképet Duduka virágairól…meg ilyenek….. Segíteni is akartunk de nem engedte, mondván egyedül gyorsabb.. J
Ma délelőtt jöttünk el, mert a család harmadik fele meg ma ment ebédre…
Khm… Judit szülei (akik nem hajlandóak egy légtérben tartózkodni Jóemberrel) ma mentek, meg Judit öccséék is mert tegnap az öccse dolgozott és csak a sógornője volt ott a gyerekekkel….
Áááá…. Na ennyi….
*
Ma meg anyák napja….
És nem mentem ki a temetőkbe….
És most lelkiismeret furdalásom van….