ma dolgozni akartam itthon….
Ehhez képest: reggel 8kor arra riadtam fel, hogy motoros fűrésszel fát vágnak majd’ az ablakom alatt… Mint 5 perc múlva kiderült, nem fát vágtak, hanem az ágakt pakolták kocsira és ilyen fújóval fújták a dzsuvát maguk után…. Szombat reggel !!! Nooormális?!
Na ittam egy teát oszt mikor elmentek visszafeküdtem…. Baklövés volt persze de még baromi álmosnak éreztem magam… El is aludtam…
Aztán felkeltem, főztem és most végre dolgoznék…. DE! Nem tudok csatlakozni a benti gépemhez… Most nem tudom, hogy dühöngjek vagy ne….
Pénteken baromi rossz kedvem volt és nagyon fáradt is voltam emiatt a sz*r miatt, amit elcsesztem… K.-tól kérdeztem, hogy ki tudom-e majd otthonról kapcsolni a benti gépem. Mert csak ma akartam még csinálni néhány dolgot, nem szándékoztam 3 napig dolgozni éshát mégse menjen a gépem olyan hosszú ideig… Mondta, hogy persze, ki lehet, úgyhogy bekapcsolva hagytam… Erre most nem tudok csatlakozni!!
Mondjuk mikor jöttem el tegnap délután, K. somolyogva kérdezte, hogy „Kikapcsoljam a géped?” Hát úgy néztem rá, hogy abból meg kellett éreznie, hogy ennek még a gondolatától is tartózkodjon.
Aztán még G. is túlbuzoghatott. Bár azt meg azért nem gondolom, mert a múltkor eccer eléggé parázs vitánk volt, mikor hétfő reggel számonkérte, hogy miért ment a gépem hétvégén, miért nem kapcsoltam ki…. kiakadtam a hangsúlyán meg azon, hogy mióta tartozom neki beszámolóval és egyáltalán…. Szóval volt egy pár mondatos adok-kapok…
Hát ezek után csak nem teszi meg, hogy kikapcsolja…
Gondolom az IP címem nem változott….
Szóval nemtom….
Munka helyett most itt klimpírozok és martinit iszom… Lehet, hogy jó is ez így.
Annyira rohadt hetem volt…. baromira elfáradtam. Pénteken, mikor K.-tól érdeklődtem a gépkikapcsolásról, azt kérdezte, hogy : -És ha azt mondom, hogy nem lehet kikapcsolni, akkor nem dolgozol otthon…?!
Mondtam, hogy akkor nem…
Érdekes volt az a pár mondat amit váltottunk –sorban állva az ebédért. Meglepett… Nem szoltam K.-val beszélgetni csak nagyon ritkán. Valahogy nem tudunk…. Pedig próbálkozunk néha de 2-3 mondat és annyi… Egyébként nincs egymással semmi bajunk. Illetve nekem nincs vele, remélem neki sincs velem…. Szóval ahogy mondta, hogy szerinte túlságosan lelkiismeretes vagyok és nem kéne…. Émmeg tiltakoztam, hogy amit elszúrtam azt helyre kell hoznom…. És volt egy másodpercre egy olyan nézése….
Ááá…. Előjött bennem az egész heti szarság. Majdnem elbőgtem magam. Szerintem nagyon jó úton haladok afelé, hogy bekattanjak. Nem bírom ezt az egyedüllétet… hogy nem tudok szólni senkihez nap közben sem, meg itthon sem… Tököm tele az egésszel. A héten annyira vágytam rá hogy valakihez oda lehessen bújni, hogy valaki feltétel nélkül szeressen, hogy azt mondja „nyugi, szarj az egészre….!”
Miért nem maradhatott meg legalább az anyám?
Legalább ez a hülye nap sütne ki végre !
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Nyugi Eliana, szarj az egészbe! Szeretünk!
Igen, Királylány, lazíts egy kicsit. Hatalmas nagy ölelés!
Királylány! Tudom, hogy ez milyen érzés, pedig én csak egy hónapot laktam egyedül, és Drágámmal is találkoztunk esténként, de…. nagyon rohadt dolog…. de kitartás! ÉS egy nagy ölelés, mert úgy érzem, az jól esne 🙂 😉
Örökké nem eshet!!!Sz@rj az egészre….
Csajos, a gödör aljáról ha felnézel, már süt a nap, csak tessék felfelé nézni, ölelés Lili
Itt ülök pizsiben vasárnap reggel, és épp olvasom a leki kipördülésed. Hm, drága… azért az egyedülléthez egy ember kell (nagy falakkal)! Nem papolok arról, amiről már annyiszor… de mi lesz így, ha szép hosszú életed lesz? És most még szép (igenis!!) és fiatal vagy. Szóval szedd magad össze és mosolyogj rá a világra. És írj egy listát arról, hogy milyen legyen az, aki szeretne téged, akihez hozzábújhatnál – és miket csinálnátok együtt!
Beleírhatnád ide a blogba. Hogy milyen legyen. Kíváncsi vagyok rá.
Képzeld, ma reggel itt sütött a nap. Már elbújt, elküldtem Neked. Remélem, odaért!
Puszi.
Szia!
Ma reggel valahogy én is ilyen hangulatban keltem, tökre tele van minden hócipőm…Nehéz, k..nehéz kihúzni belőle magam. Gondoltam majd Eliana felvidít…:(
Na csajok, fogjuk magunkat…aztán irány a fény felé…má’hogy nem úgy…Na érted! Pusz
bassz’, hogy majdnem ugyanazon a napon írtuk majdnem ugyanazt! kollegina szokta mondani, hogy: téged legalább egy cica hazavár. na igen, legalább nem magamban beszélek. :)) de néha kezdek félni, és megijedni, hogy igenis begubóztam, és innen már nincsen visszaút. ijesztő…
munkaság – nem tudhatom, hogy nálad mi a hajtóerő, nálam a maximalizmusom (is), de én sem tudom javítatlanul, elintézetlenül… hagyni a dolgokat. és -sajnos- egyre inkább azt látom, hogy az ilyenekre, mint mi furcsán néznek.
tudni kéne bevenni a leszarom pirulát. és tudni kéne hagyni, hogy hasson is.
napsütéses, madárcsicsergős új hetet Mindenkinek!
puszmákok! :)))
♥♥♥♥♥
Ne is törődj vele!