Hétfő:
Nőnap elment….szavam nem lehet.
Kaptam:
T1-től: egy illatbomba jácintot
T2-től: szegfűt
K.-tól: 2 csoki szívet
G.-től: fél méter hosszú ferrero rocher-t (hmmm… imádom…)
M.-től: sms-t
Kedd:
Ámdeviszontellenben a keddem az maga volt a katasztrófa…. Angolon kezdődött, mikoris Andi kitalálta, hogy nem csak az utolsó leckéből írunk dolgozatot, hanem az összes eddigiből…
Tadammm…
Na hát persze a vége az lett, hogy már röhögtünk kínunkban….. Basszus…. 4 oldal. A negyediknek még neki sem álltam, már lejárt az idő… Andinak jött a gőz a fülén… jól leteremtett bennünket….
Nem szeretjük ezt a bizniszinglist. Szerintem ezt annak kéne tanulni, aki egyénként már perfect…
Alvállalkozó meg beszállító meg purchasing…. Eszembe jutnak angol szavak, amikről nemtom mit jelentenek, és kéne tudnom, hogy pl. mi a visszaigazolás angolul. A feedback csak utólag jutott eszembe de nem is baj, merthogy nem jó…
Na ez adta az alapot és innen csak romlott egészen este 6ig. Minden és mindenki megtalált. A saját hülyeségemmel meg még fokozni is tudtam a dolgot….
Meló fronton egy csomó sz*r a nyakamba szakadt ami részben az én hibám …. Januárban nem voltam elég alapos, pedig mindig mindent 70szer ellenőrzök mielőtt kiadom a kezemből. Itt mégis becsúszott valami….. Persze, mert minden tegnapra kell… Nagyon bosszant! Egy apró hülyeséget írtam el a programban és ez aztán magával vont még néhány dolgot…..
Aztánmég az is volt, hogy levittem a mosóba a kocsit, hogy szedjék le róla a vastag sárréteget (lásd hóvirágos traveling). Persze ott kellett hagyni, mert tele voltak kamionnal..
2-re mentem érte…. T2 levitt kocsival… Na nem mintha olyan k*va messze lenne, csak nagyon hideg volt…so megkértem T2-t-t, hogy lécci… Lemegyünk, kiszállok éééés kotrok a táskámban… Nincs meg a pénztárcám…. Na persze, mert előtte ebédelni voltunk és mikor visszaértünk nem tettem a táskámba, hanem otthagytam az asztalomon…. Még jó, hogy T2 közben nem húzott el… Közben jön a mosósrác…. Mondom neki, hogy bocsika de a pénztárcám meg nem hoztam. Erre a kezembe nyomja a slusszkulcsot, hogy nem baj, vigyem a kocsit oszt majd behozom…
És most figyelj, itt a csavar: Kezemben a slusszal, beszállok T2-höz és visszajövünk a céghez. Útközben nekem már leesett, hogy izé van… Mert ha az én kocsimmal jövök, akkor T2-nek megspóroltunk volna egy oda-visszát… Na jót röhögtünk és azt mondta, hogy nem baj, most úgyis van kedve autózni… J
De egyébként T2-vel mindig együtt jár a pénztárcám elhagyása… Lásd tavaly, mikor elmentem a városba a benzinkútra kiszabadítani, mivel úgy tankolt, hogy nem volt pénze…. És akkor azt hittem, hogy kiváltom, de én sem vittem… J
Szerda:
tovább gyűrűzött a keddi hülyeség….. Olyan dolgok is történtek, hogy csak ültem és hallgattam, mert azt gondoltm, hogy ilyen eccerűen NINCS…és valószínűleg én sem vagyok…vagy csak álmodom…
Felhívott az egyik cégünk könyvelője, hogy mondjam meg, hogy mi a bajom vele, mert a HR-esük azt mondta, hogy kedden volt a rehabilitációs központban ahol találkozott velem és én azt mondtam neki, hogy a Dia (könyvelő csaj) miket képzel magáról, hogy felülbírálja a központ döntéseit….bla..bla…
Namost: 1. nem ismerem a HResüket, 2. szerencsére azt sem tudom, hol a rehab. központ, ergo nem is jártam ott.
Mondtam a Diának, hogy kérje meg a hölgyet, hogy hívjon fel és akkor megbeszélhetjük, hogy hol találkozott velem és mit mondtam… Hát persze nem hívott. Ez csak azért gáz, mert nem tudom bebizonyítani amit nem csináltam. Eszem megáll…..
Csütörtök:
Arra gondoltam, hogy ezt a kvínizémet benézte ez a nő… szerintem nem tavaly júliustól decemberig volt, hanem úgy októbertől még mindig tart…..
Meg azon is gondolkodtam, hogy ….. szóval ezen a bevonzósdin…. Merthogy én ezt a trutyit nem vonzottam az tuti… Tavaly októberig olyan optimista voltam, hogy magamat is megleptem… És hittem, hogy minden jó lesz…. Aztán jött két hónapra Piri vendégségbe, +Julika, +apró f*szságok, és valahogy így maradt…. Pl. nem szoktam beteg se lenni…. És akkor tavaly októbertől mindig van valami bajom… vagy meg vagyok fázva, vagy csak eccerűen fáj a fülem egy napig, vagy a derekam…
Minden napra van valami.
Vagy ilyen, hogy megyek a folyosón és eccercsak putty…elestem… Hát valami virágszirom szóródott le a márványra én meg a cipőm sarkával ráléptem és csusssz…
Komolyan már csak röhögni lehetne az egészen ha vicces kedvemben lennék…..
És akkor a tetejébe még ez a mai hósesés…. Mikor a zember reggel késésben van, kinéz az ablakon és..és…. lehet havat kotorni a kocsiról…. MÁRCIUS van !!! MÁÁÁRCIIIIUUUS BAMMEG !!!!!
Na jó! Ez egy antijódógomba lista lett ….
Most mindjárt fogom magam és veszek az Intermicsodában optimizmust….
Akciós!
Ócsó!
Oszt jó!
*
Egy pötty vigyornak álljon itt G. diétájának hiteles sziporkáiból néhány:
Eliana. – Meg vagyok én áldva veled…
G. – Ugye milyen jó neked?
—–
G, – Én nagyon erős vagyok ám!…..
E. – ……….aham…..
G. – Úúúgy ennék egy sárkányt… pörköltnek…. nokedlival…. Meg uborkát…
—–
Rá akar tenyerelni a csokimra!!!
E.: – Hééé… Kapsz egy nyaklevest!!
G.: – Csak sok husi legyen benne…. Meeeg tárkony… J
Ja! És megjöttek a kínai pólók Ámerikából… J Jól néz ki…. K.-ét ugyan nem láttam de G.-é klassz…
Na az pl jó, hogy Boriszról lekerült a tereprallys sártengerség!
G-n meg szívesen vigyorgok itten másodkézből.