Szöszmókjaim....

 BUÉK mindenkinek aki erre jár…. (Bár mint már kifejtettem, szerintem az új év március elsején kezdődik és nem a tél közepén… J)
Judit jön hozzám és azé’ megünnepeljük, hogy még egyben vagyunk, túl vagyunk a hidegek felén, fohászkodunk, hogy tovább tudjunk menni, kerüljük a kátyúkat, tudjunk vigyorogni és ne kínunkban tegyük….
Mindezeket kívánom nektek is és persze még minden földi jót, amit szeretnétek…..
*
A pogácsa project sínen van…. Hogy úgy mondjam, sütőben….
Megálmodtam, hogy azt fogom csinálni, hogy van egy naagy tálcám és annak a hátulján ki lehet sodorni a tésztát…. És igen! Boros üveggel…. J
Nemtom, hogy kellett-e volna bele élesztő de a receptben nem volt. Mondjuk mindig izgulok ezektől az internetes receptektől…
Szóval, lassan kiderül….
(Figyelitek az optimista végkicsengést? J )

Néha elkap a vállalkozók szelleme és akkor olyat teszek amivel magamat is meglepem… Pl.: Sohasenem sütöttem még pogácsát… Gondoltam…sütök….
Összegyúrmáztam 25 dkg lisztet, 25 dkg túrót, 25 dkg vajat, meg némi sót… Gyúrtam, gyúrtam hősiesen és most éccakára betettem a frigóba, mert állítólag azt kifejezetten szereti…. Holnap meg kisütöm…..
Nade!
Khm…
Szerintetek van nekem nyújtódeszkám…..ÉS van nekem sodrófám…?!??
Uupsz…
Pogácsatorta?!
Hm?
Pogácsarúd?!
Mos’ mé’?!
Ha mindig mindenki a hagyományokat követi, sose halad előrefele a világ…. Főleg a gasztrovilág. Ahol ugye a kísérletező kedv az egész mindenség hajtómotorja…..
Nekijje….
Ja!

Délután visszavittem a könyvtárba a könyveket, ‘ztán mondom megnézem a Szinyei Merse Pál kiállítást…. Hááát….
Gondolom jó nagy egora vallana leszólni…..
Igen.
Jó nagyra.
Hát ezexerint nekem jó nagy van…
Most komolyan….
 Kb. 10 műve volt kiállítva, vegyítve 3-4 magyar festő képével, hogy aztán az egész a tájképfestészet hazai fejlődését mutassa be… (mellesleg: kizárt, hogy ez reprezentálja a magyar tájképfestészetet…) Inkább olyan érzésem volt, hogy összejött 10 SzM kép valahonnan, ami ugye azért kevés egy kiállításhoz…. Viszont mivel jórészt tájképek voltak, így hozzácsapták még néhány más festő tájképét és mindjárt lett egy kiállításnyi anyag. (Lépjünk túl azon, hogy akkor miért is keresztelték Szinyei kiállításnak….) Különben is ne legyek már annyira durcás, hogy nem csak Szinyei képet láttam… Nem?
De!
Nem is ez volt a bajom.
Szóval a tízből kb. 3 volt, ami …….
Egy csomó jó képet vártam. Na nem azért mert otthon Szinyeimersék lógtak a falakon de egy kicsit rákészültem, utána olvastam mielőtt mentem….
Hát nem kellett volna és akkor nem csalódok ekkorát. Persze ettől még a képek nem tetszettek volna jobban …
Összességében: 5-6 középszerű és 1-2 jó képe adta a kiállítás „gerincét” .
Nem voltak kiállítva a híresebb festményei: A pacsirta, a Lila ruhás nő, a Majális, a Pipacsos rét, a Léghajó,….stb…. És egyáltalán… az egész Szinyei kiállításból egyetlen dolog hiányzott: Szinyei. A neten fellelhető összes képe szinte jobb az itt kiállítottak háromnegyedénél…
Érdekes különben megfigyelni a látogatókat is. Van aki csendben végigmegy.
Van aki előadja magát minden kép előtt a párjának. Közben meg nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy :- Ez miért ilyen sötét? Hú de fura…
Pedig ha tényleg olyan kiművelt lenne, mint ahogy előadja magát, vagy csak elolvasta volna a 3 oldalas ismertetőt, akkor tudná, hogy a festő nem Munkácsyt követi, hanem ráfestett egy másik képre, mert az nem tetszett neki és a lakkréteg is megsárgult rajta….

És nem visítana fel a „Pipacsos mezőn” című kép láttán, hogy „ – Dee szééép….”
Merthát az minden volt csak szép nem…. Nagy…, érdekes…, fura…. Nadehogy szép?
Van ugye a „Pipacsos rét” meg a „Pipacsos mező” és mindegyik sokkal jobb mint ez a „Pipacsos mezőn”. Isten bocsássa meg nekem, de mikor ezt a képet megláttam, az a naív festő,  KisjankóBori  jutott eszembe. Jó, ez azért túlzás… De tényleg kapásból ő villant be és nem az, hogy deeeeszééép….
Mind1. Végülis a szépség relatív fogalom….
Na de volt egy vicces…. A második terem: egy kép id. Markó Károlytól, mellette ifj. Markó Károlytól, aztán Markó Andrástól és Markó Ferenctől….
Mindazösszes az első fia… És mindegyik festett…
Na nem magamtól vagyok ilyen okos. Volt egy leírás róluk a falon. Szóval mindegyik festett, mindegyik az apjától tanult, akinek színvonalát egyiküknek sem sikerült elérni…. VISZONT a hasonló stílus miatt totál összekeverik a képeiket. Markó András számos képe ma is az apjáéként kerül forgalomba….
Ez milyen már….?!
Milyen gáz lehetett id. Markónak…!?!!!!
„- Az összes kölök pingál, ráadásul csapnivalóan és mindenki azt hiszi, hogy ezek az én műveim….”

Az első a Pipacsos mező, a második a Pipacsos rét (szerintem ez a legjobb, bár itt a képen nem látszik igazán, és egyik sem volt kiállítva).
A harmadik az ominózus  Pipacsos mezőn… Itt miniatűrben még elmegy… De igaziból ez olyan 1,5 m x 1,2m hökkenet……

 Megnéztük az Avatart 3Dben…. Ez volt az ajándékom Anikóéknak karácsonyra, és ez plusszban is jó volt mert még ők sem voltak 3Ds mozin…
Hát ez valami szenzációs… És szerintem külön bónusz, hogy pont ezt a filmet láttuk ebben a formában. Előtte a Shrek-et reklámozták és majd’ frászt kaptam mikor az a hülye szamár majdnem nekem ugrott…. J
De aztán……
 Mintha ott ültem volna az erdő közepén… És azok a medúzaszerű izék, amik szálldostak körülöttünk…. Fantasztikusan jó volt. A növények, a fák, az állatok….
A film is nagyot szólt… a 3 óra úgy elrepült, hogy csak pillogtunk….
Szóval aki csak teheti nézze meg.
Komolyan mondom vétek kihagyni.

                                                                    

 Atyaéééég…….atyaaaaééég……. Milyen éccakám volt…… Aaaa…..
Na nem oolyan!! 
Basszus! Tudom, hogy érezhette magát a farkas mikor lenyelte a nagymamát !!. K*va sz*ul volt! Tuti!!! A vadász a késével csak megváltás volt neki az fix.
A gyomrom….föl…meg le….ésaztán rögtön megint föl…. Mer’ tuttam én, hogy éjjel egykor már nem kell bejglit enni…. Tuttam és mégis megettem… És még egy csomó mindenfélét ettem…. Már 3 napja eszem (olcsó poén lenne, hogy: mert megállt az eszem, de igaz)
Hajnali háromkor új értelmet nyert a HÁNYKOLÓDIK szó.  Mikor kolódsz jobbra és jön a hány….és kolódsz balra és jön a hány…. És nagyon igyexel, nehogy akkorát kolódjál, hogy futni kelljen…. És megígéred magadnak, hogy az életben többet soha nem eszel sziklát, követ, sőt még kavicsot sem….. Egyáltalán…semmit nem eszel csak ezt úszd meg…..

Ilyen „fura”, semmilyen karácsonyom sem volt még soha… Mintha nem is lett volna… De legalább már elmúlt…
Gondolom sok oka volt ennek a semminek… Hogy nem tudtam úgy készülni, ahogy szoktam, nem volt fám, nem jött senki vendégségbe… (Juditék holnap jönnek) és nem utolsó sorban ez a verőfényes 15-18 fok sem igazán a karácsony fílinget táplálta….  Annyit aludtam ebben a két napban, hogy húúú… Már attól voltam rosszul….
Mostmeg a rengeteg édességtől vagyok…
Szenteste Anikóéknál voltam. Jó volt… de mégsem az igazi… Persze ez egyáltalán nem rajtuk múlott. Mindenki tök aranyos volt…. Anikó persze kitette a lelkét de baromi fáradt volt… Mire odáig eljutottunk, hogy végre összeültünk, átadtuk az ajándékokat, már elég későre járt…és majd leragadtak szegénynek a szemei.
Aztán megkért az anyósa, hogy vigyem haza…. Szívem szerint még maradtam volna egy kicsit, hiszen végre mindenki együtt volt…. Bevallom egy kicsit fel is fortyantam, hogy miért kell nekem akkor eljönnöm valahonnan mikor ő akar, de aztán rájöttem, hogy jól van ez így…
Szenteste mindenki legyen a családjával…..
Nem tudom… Valahogy rosszul éltem meg az egészet….
Legalább vége van.
Annyit gondolkodtam ebben a két napban….. hol erre jutok…hol arra….hol meg sehova….
Nem tudom mi marad belőle….
Azt hiszem, nehéz lesz megőrizni az optimizmusomat. De ha azt vesszük, mindjárt vége a kvínizémnek…. És az jó…

Mindenkinek azt kívánom, hogy olyan karácsonya legyen amilyet szeretne. Legyen ideje mindenre és mindenkire aki számít de önmagát se hagyja ki senki. Élvezzétek az ünnepet, legyetek boldogak és vidámak mert megérdemlitek… J

Agyonnyomja a napjaimat ez a „nyavalya”…. Idegesít azért, hogy nem tudok rendesen kitakarítani pedig annyira ráférne a lakásra…Csak a legszükségesebbeket csinálom meg. Szombaton hajnalban nyitásra mentem az Intermicsodába húsért, meg még 1-2 apróságot vettem….. Sikerült a tavalyi mutatványom, miszerint én már kifele toltam a kocsit mikor a népek jöttek…. Aztán hazaértem, felcuccoltam, főztem lencselevest…(úgy megkívántam… ezer éve nem ettem) Aztán aludtam, meg olvastam, meg néztem a hóesést és közben teát szürcsöltem…(megkóstoltam a karácsonyi csokisteát…. Hmm… jóó!)
Olyan érdekes volt, ahogy a hó befedte a tetőablakokat….mintha egy nagy hóbarlangban lennék…
Vasárnap porszívóztam meg feküdtem…. Délután, ahogy elállt a hóesés, lementem kiszabadítani Boriszt a hó alól… Ne reggel kelljen már ezzel tökölni… Szegény alig látszódott ki a nagy fehérségből… azt hittem, rá van fagyva de nem…. Söprűvel simán lekotortam róla 10 perc alatt… Reggel cidriztem, hogy elindul-e de szerencsére Ő is jönni akart dolgozni… J
Igazából nincs semmi különös….
Soha nem szerettem az időt hajtani de most nem bánnám, ha már január lenne.
JA!
Majdnem elfelejtettem… Van ám azé’ jódógombaság is… :o)
Tegnap délután arra gondoltam, hogy úúúgy ennék egy kis kocsonyát… éshogy meg kéne kérdezni Vilma nénit, nem főz-e mostanában és nemelehetne-e nekem egy tányérral…. Persze nem hívtam föl…. (Tulajdonképpen nem is tudom miért…)
ÉS! Ma hozott nekem a főnök kocsonyát…. !!
Most akkor…..
Szavam se lehet….
És JÓ NEKEM!!!
J

 Hááát a csodabogyó valószínűséggel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Legalábbis az enyémeket…. Hogy a doki miket fűzött hozzá, azt nem tudom… Úgy látom hosszú lesz ez az ünnep….

Tegnap tartottuk itt bent a boldog névnapomat és a karácsonyt is egyben… Úgyhogy reggel ½ 7kor keltem és összeraktam a tiramisut… J Most mascarponeval csináltam de ugyanabból a receptből mint a múltkor, tehát a tojás kimaradt. Ééés fincsi lett. Mindenkinek ízlett… Az ajándékom meg egy üvegbödön lett, amiben van egy fém spirál, amire fel van hegesztve 5 teamécsestartó…. Vagyis nem annyira bödön mert inkább hosszúkás üvegizé…. Mikor Anikóval voltunk a baubarkácsban, akkor figyeltem ki magamnak és megvettem a másikat is belőle, mert így párosával meg mégjobb…. És akkor legalább Annának sem kell tovább törnie a fejét, hogy mivel lepjen meg J.
Ésmég vettünk ajándékot a „csekélység boltban” is… Főnök minden évben meg szokott  minket lepni valami aprósággal… Egyik nap is mentünk, hogy veszünk valamit de nem igazán találtunk semmit, úgyhogy kitaláltuk, hogy az idén is tea lesz…. Van itt a városban egy kávé-tea-csoki bolt…. Ésss húúú milyen mindenféle kávéik meg teáik vannak… Úgyhogy ott vettünk ilyen pici jópofa fém dobozban karácsonyi teákat (pl. csokis karácsonyi tea J) meg hozzá egy doboz csokoládéba forgatott kávészemeket…. És az egészet beleköttettük mikulászacskó méretű igazi zsákból készült zsákokba…. 
És még az is volt, hogy Főnök felhívta M.-et, hogy van-e kedve bejönni és velünk karácsonyozni… És volt kedve J  Jött….hozott virágot….. Szóval teljes volt a létszám és  tök jó volt…. J
Már így néha rákattannék a karácsonyra, ha ilyenkor nem lökné félre az érzést a problémám…. Nagyon rossz időpontban jött ez… (Persze egy betegség mikor jön jól?!)
És ma volt az idei utolsó angolunk is…. Mindenki javasolhatott egy dalt. Ki kellett nyomtatnunk és T2 meg összegyűjtötte egy CD-re….úgyhogy meg is hallgattuk… és lefordítottuk….
Hát én a „Give a bit a hmmm to me…. And I’ll give a bit a hmmm to you…” –t választottam… J
Na jól kiröhögtek vele…Ráadásul ezzel kezdtük… Mondjuk nem okozott nagy fejtöréseket mert a legsúlyosabb két sora az kb. az volt, hogy  „Your eyes like a laser…. Every time cut me deeper”
Persze csak poénnak szántam…
Az igazi választásom a Guns N’ Roses: November Rain” volt… Ezen meg Andi (tanár) akadt ki… Mondván, hogy azt hitte, hogy ezt valamelyik fiú választotta és nem is feltételezte rólam, hogy én….
Na ja! Pedig Szeretem én a Guns N’ Rosest….dehát mit csináljak, ha eccer bennem van a királylány is meg a sárkány is…. Mondjuk mindenki azt hiszi, hogy inkább királylány de én meg tudom, hogy sokkal inkább a sárkány…. J
Szóval így elpoénkodtunk angolon is …
Ezek olyan jódógombaságok…
Meg még az is, hogy Ágota azt szólotta ma, hogy „Jó, hogy vagy nekem…”  És az jó, ha így örülnek a zembernek… J
Ja!! Megmég nagy ötletem vót! Kitaláltam Anikóéknak egy jó karácsonyi szörprájzt!
Mozijegy!  Megnézzük az Avatart 3Dben…. családostul… Így mégsem pénzt adok… és ez biztosan jó is lesz….
Nna!

 Tök jó buli lehetett volna…. HA nem érzem magam katasztrofálisan….  A hányingerem volt a legkevesebb… Jó volt a zene, jó volt a hangulat, mindenki táncolt…. Kivéve a gyevi bírót… Basszus, egész évben egy ilyen buliért nyöszmörögtem, hogy milyen jó lenne…. és akkor tessék….
Nna nem mondom, hogy fürtökben lógtak rajtam a pasik egy táncért rimánkodva… de azé’ lett volna kivel ropni… Úgyhogy meglehetősen rossz kedvem lett. Persze azért igyekeztem nem mutatni, szerintem nem is nagyon látszott rajtam…. Na mind1. Majd jövőre!! J
Aztán szombaton felhívott Judit, hogy eljönne délután….megnézhetnénk a kirakodó vásárt meg nálam aludna…. Mondtam, hogy jöjjön… Bár még mindig ramatyul voltam… Ráadásul a szívem is szúrt…
Mindig tudtam, hogy a beteg embereknek nem egy fáklyás menet az élete de csak mostanában tudatosult bennem, hogy ez mit is jelent valójában…. Nem tudom meddig tart ez az állapotom de azt megtanultam belőle, hogy minden tiszteletem azoké az embereké akik olyan betegséggel élnek együtt, ami az életminőségüket befolyásolja…. Az valami szörnyű érzés, hogy szeretnél valamit de nem lehet mert….
Táncolnál de nem lehet mert valószínüleg összeesnél…. Vagy ajándékok után kajtatnál de jártányi erőd sincs… Érzed, hogy kimegy belőled az életkedv….. Nagyon-nagyon rossz…. Ne tapasztalja meg senki!
Tegnap este kellett bevennem az utolsó gyógyszert és remélem, hogy a vérnyomás emelkedés meg szívzűrök ennek a mellékhatásai voltak….
Na hagyom is egyelőre….. Várom a „fejleményeket”…. Bízom abban, hogy Isten, az Univerzum és az összes energiák velem vannak…. J
Szóval szombaton reggel elmentem Anikóért és elindultunk cserepes virágot keresni neki szülinapi ajándéknak… Olyat akartunk ami naagy és nem hegyes levelű (a feng shui miattJ)  Voltunk egypár virágüzletben, aztán meg a baubarkácsban….aztán megint egy virágüzletben és megint a baubarkácsban… és pöttyet tobzódtunk a karácsonyi mindenféleséges díszek között végül vettünk egy krotont és vettünk hozzá bordó karácsonyi kaspót is…. Aztán hazavittem Anikót, utána magamat… Kajáltam és kivágtattam a temetőkbe téliesíteni a sírokat.  Merthogy jönnek a fagyok és szétfagynak a vázák, meg még benne voltak a november 1-i krizantémok…. Az Aprajafalvai temetőben nagyon kellett sietnem, mert temetés kezdődött, amiről nem tudtam éshát jajjjj….. Mérges voltam, mert éppen csak a vázákat tudtam lekötözni…. Jövő 7végén mehetek újra…
Szomszédmálnásban legalább csak egy néni volt, akimeg viszont naagyon megörült nekem… Merthogy a nagymamámék szomszédja volt anno…. Jajjj annyira nem jó így 20-25 év után viszontlátni valakit…. Na Ő aztán elmesélte a zegész családját…. Meg mondta, hogy milyen jól nézek ki…. Ezen jót vigyorogtam. Mármint a dolgok relatívságán… Igen. Hozzá képest télleg jól néztem ki…. Azokhoz képest meg akik ott feküdtek, még jól is éreztem magam…. J.
Kérdezte, hogy férjhez mentem-e… Mondtam, hogy nem. Na erre közölte, hogy még véletlenül se jusson eszembe…. Minden férfi egy utolsó……….. (válogatott jelzőket használt…)
Pislogtam nagyokat, hogy mi kárt tettek benne a férfiak, hogy így begurult még a gondolatukra is… Aztán kibújt a szög a zsákból: a lányát otthagyta a férje két gyerekkel 25 év házasság után….
Na miután meghallgattam az intelmeket, miszerint kerüljek minden férfit nagy ívben….elment szegénykém….
Ezek után hazamentem és hívott Nóri, hogy mi újság van, hogy vagyok…. Beszélgettünk egy kicsit, végül oda lyukadtunk ki, hogy nem tudtuk eldönteni, hogy szombat éjszakára vagy vasárnap éjszakára mondták a naaagy csillaghullást…ésss kitaláltuk, hogy ki kéne menni jól felöltözve, forraltborral felfegyverkezve csillaghullást nézni….. Mondta, hogy szól Robinak is. Na gyorsan felhívtam juditot, hogy pár réteggel több ruhát vegyen fel mint szokott, mert lehet, hogy megyünk csillaghullást nézni…. Mikor idáig jutottam már legszívesebben ágyba bújtam volna de átöltöztem és mennem kellett Judit elé…
Persze nem kalkuláltam be, hogy ezüstszombat van úgyhogy mentem egy darabig, míg találtam egy szabad lyukat Borisznak…. Aztán kiszálltam és felhívtam, hogy merre cselleng és hogy hol vagyok… Na közölte, hogy sorban áll a könyves boltban, mindjárt jön…. Émmeg vááártam…váááártam…. Csak azt nem kalkuláltam be, hogy tél van és effektíve jól se vagyok, basszus…. Majdnem megfagytam… Végre odaért és elindultunk a főtér felé de nem tudtam, hogy 5 percen belül megfagyjak vagy inkább megfulladjak…. Végül is túléltem…
Nem sokáig csámborogtunk… Tömeg vót… Elszörnyedve gondoltam arra, mi lehet Bécsben….
Hazamentünk…. Szürcsöltünk egy kis forró teát és megbeszéltük Jóember viselt dolgait….
Közben Nóri hívott, hogy tök felhős az ég és nem láccanak a csillagok, de különben is vasárnap éccaka lesz a nagy esemény….
Vasárnap jóvót…. Mikor reggel elhúztam a függönyt naaagy pelyhekben esett a hó…. ½ 11-ig ágyban voltunk és onnan néztük, meg karácsonyi dalokat hallgattunk…. Na ekkor csapott meg tán először valami az ünnepi fílingből… Aztán kikászálódtunk főzni…. A menü: hagymakrém leves, meg Eliana féle összedobálós…. desszertnek maradék túrógombóc…. Huuh…
Délután feljött L. Egy kicsit beszélgettünk, majd elvitte Juditot a buszállomásra…
Ahogy magamra maradtam, elkezdtem valamiféle túlélő stratégiát gyártani az eljövendő napokra… Kitaláltam, hogy hétfőn ha sz*ul leszek, bemegyek dolgozni J, ha jól, akkor otthon maradok és elmegyek végre bevásárolni. Maradt még pár nap szabim a két ünnep közötti és év végi kötelezően kiveendőkön felül.
Na a reggelt megúsztam gyomorfelfordulás nélkül és relatíve fittebb voltam mint péntek-szombaton, úgyhogy a kilométeres listámmal és több tonna optimizmussal felfegyverezve elindultam bevásárolni… Ésss annyira ügyes voltam, hogy 10re már haza is értem. Mondjuk a cuccot egész napra elosztva kb. 4szer fordulva hordtam fel a tetőtérbe deeee azért végeztem…. Délután bementem a városba még csomagolópapírért meg beadtam az Anikónak a munkahelyére a kesztyűjét, mert bent felejtette a kocsiba és tudom milyen nagyon fagyos….
Előtte még bementem a Mekibe egy forró csokiért neki, mert nagyon szereti és gondoltam felvidítom egy kicsit… úgyis olyan mufurc kolleganői vannak…. No a McCafés fickó közölte, hogy várni kellene egy tíz percet a csokira…. Mondtam, hogy nem gond, akkor addig iszom egy kapucsinót… úgyhogy lecuccoltam, leültem… kihozta a kávémat és azt szürcsölgettem nagy vígan, belefeledkezve a világba…. Olyan nyugalom volt… Igaz, mellettem a másik asztalnál valami munkamegbeszélést tartottak nagy dossziékkal de nem voltak zavaróak egyáltalán… Fickó sürgölődött a csokimmal, néha összemosolyogtunk…. Szóval olyan jó volt….
Aztán kihozta, fizettem és vittem bőszen az én drága barátnémnak… Jó volt mert melegítette a kezem… Mert persze nekem igazából még mindig nem esett le, hogy TÉL VAN!!!  Talán le kéne írnom 100szor…
Vagy azt hiszem a tudatom alatt, hogy ha nem veszek róla tudomást, akkor gyorsabban elmúlik…. J
Anikó örült a csokinak nagyon, főleg hogy még tejszínhab is volt rajta…pedig állítólag a McCafésra nem szoktak tenni…  Hmm… Ha így van akkor az jó, mert akkor kimosolyogtam a kávésfickóból egy kis tejszínhabot…
Ez  Jódógombaság! J
Anikónak éppen el kellett menni a postára így útközben tudta csak meginni…. Elkísértem… végülis nem siettem sehova…. Aztán visszafele ő bement a munkahelyére én meg a pláza felé vettem az irányt…. Mondjuk kár volt… De az odafele vezető úton volt az, hogy egy valamilyen árus, már pár méterről kiabált, hogy „Véégre egy mosolygó hölgy!!”  Meredtem rá, hogy mi van… de nekem beszélt. Állítólag aznap még nem látott egy mosolygó embert sem… ÉN voltam az első!! Pedig akkormár délután vót!! J
Mondjuk gőzöm sincs, hogy minek örültem de ezt már én is észrevettem, hogy sokszor vigyorogva megyek az utcán… Hát ez most vagy a hülyeség első jele vagy ez is jódógombaság…
Vagy csak alkalmazom Zorba a görög mondását, ami az egyik kedvencem….kb.: „Táncolni kell uram…a zene majd csak megjön hozzá valahonnan….!” És ha így belegondolok: tulajdonképpen volt okom vigyorogni, hiszen nem volt hányingerem, nem szúrt a szívem, szereztem egy kis örömet a barátnőmnek…
Nnna…
És ma reggel meg kaptam M.-től emilt. Igaz, hogy vasárnap reggel küldte, de a céges címemre, úgyhogy csak reggel olvastam…
Talált Julikáról egy írást…. amit ide másolok

Az alábbi cikk a Somogyi Hírlap  (www.sonline.hu)  honlapjáról származik

A látóasszony jóslata a 2012-es világvégéről
2009. december 12. 13:58 , Legutóbb frissítve: 2009. december 12. 14:46 Sonline

Nincs nyugalom és nincs szeretet, de a duálszerelem megmenthetné a világot a jós szerint.

– 48 éve tanít Isten – árulta el az ádándi látóasszony, Ursinyi Julianna. Menti a lelkeket, bátorítja az embereket, hogy vállalják föl a szerelmet, mert különben csak a düh marad bennük. Egy igazi szerelmespár egy egész falu nyugalmát hozhatná meg szerinte a rezgései által. 2012-ben katasztrófa jön a világra – ezt mutatja be a mozikban nagy sikerrel futó film. Ezt a maják jósolták meg, akik a földi káoszt megjósolva egy másik bolygóra menekültek.
– Nem látványos a világ változása, de azt világosan látni lehet, hogy a rossz felé halad folyamatosan – mondta Ursinyi Julianna. – Nagyon magas a feszültség a térben, az emberekben, sajnos nincs nyugalom és szeretet. Egy ember dühe is hatalmas vihart tud kavarni. Most pedig szinte mintha föl lenne húzva mindenki, mint a vekkeróra, mindenütt csak az erőszakkal, a tébollyal találkozom. Mintha a vesztüket érzenék az emberek. Ha rámosolygok valakire, megdöbbenve áll meg, és nem tud mit kezdeni a kedvességemmel.

– Az volna az élet lényege, értelme, hogy az egymáshoz tartozó emberek megtalálják a párjukat – tette hozzá Ursinyi Julianna. – Itt a dualitás ideje. Ez segíthetne. Csak az a baj, hogy nem fiatal korban jön ez el; a nőknél csak 42 éves korban kezdődik, míg a férfi teljes tudással születik.

Pedig a párkapcsolat menthetné meg a világunkat. Az emberek nem merik megélni az igazi boldogságot. Rengeteg a fiatalkori kapcsolat, aminek lényege csak a szex. Később pedig a nő meri otthagyni a családját, a gyermekeit.

– Én nem a megcsalásra bíztatok – állította Ursinyi Julianna. – Isten is azt mondta: a mag – amiben élünk – rohad. A megmenekülés pedig csak az lenne, ha az igazi párok egymásra találnának, és boldogok lennének.

Mert akkor jót tennének a környezetükkel, amire átsugározna a boldogságuk. Akár két ember is olyan hullámokat bocsátana ki, amivel egy falu lakosságának jobb lehetne a közérzete. Amúgy is úgy van: akit az igazán mély érzelem megérintett, nem tud tovább jól élni otthon.

Hazudik magának és a mellett élőknek. Pedig nem tud az igazi érzelem nélkül létezni, még akkor sem, ha földönfutóvá válna az igazival; nem fontos, milyen ruhája van, van-e háza, csak az, hogy fogja a másik kezét, mert nincs annál nagyobb boldogság, mint együtt lenni. S persze ebben az esetben a szexualitás sokkal hatalmasabb érzést nyújt, mint bármely más esetben.

– A maják azért mentek el a földről, mert erre rádöbbentek, s meglátták, hogy az emberiség másik része nagyon messze van ettől a gondolkodástól – folytatta Ursinyi Julianna. – Rossz felé halad ez a világ, ez a társadalom.  Hiába adott a földön a szabad szeretkezés lehetősége, a gyors párváltás lehetősége, ha nem az igazi szerelemre, nem a tisztaságra tanítjuk a gyermekeinket. Isten 120 évre adta az életet. Először neki kellene megérintenie a nőt, 42 éves korában, e nász során egyesülne a fénnyel, utána jönne a földi pár, akit Isten ad. Ez a duálszerelem.

– A 2012-es számban a 4-es a korlátlan szabadságot jelenti – magyarázta Ursinyi Julianna. – A 4-esben már nem éreznek gátakat az emberek, sem érzelmileg, sem lelkileg. Aki nem érez szerelmet, abban a kétségbeesés, a düh uralkodik el. Igazából a gyermekeket is csak szerelemben szabadna megfogantatni. Itt nagyon nagy baj van, mert ez a társadalom nem úgy épült föl, hogy a nő 42 éves koráig érintetlen maradjon, addigra a legtöbbnek akár már unokája is van. – Én tanítom a duálszerelmet – mondta Ursinyi Julianna. – Mert föl kell erre készíteni az embereket. S általában sikerül. Ezeknek az arcán állandóan mosoly ül, ragyognak. Mintha földre szállt angyalok lennének…

**********************
Háát mindenki tegye magában oda ahova fér neki…. Ha másnak nem, fogja fel  érdekességnek, hisz meg kell a Világot ismerni és ez is hozzá tartozik…..