Szöszmókjaim....

Eléggé kiütött engem Julika… Hogy megríkattam, basszus… Még ilyet !?!

Egész hétvégén otthon voltam és nem igazán csináltam semmi érdemlegeset, pedig  rengeteg dolgom lett volna de csak a legszükségesebbeket csináltam meg…. pl. porszívóztam….. Ezt is el akartam bliccelni de aztán vasárnap eccercsak besütött a nap ééésss…..felborzolta az idegeimet amit láttam… De igazából ezen és a főzésen kívül nem csináltam semmit….. Olvastam, aludtam, meg járt az agyam ….
Pénteken Nórival volt egy emilváltásunk. Kicsit szkeptikusabb voltam a kelleténél az ezoteriával, reikivel, karmával meg minden hóbelevanccal szemben. Kicsit…dühöngtem….. Keverünk mi itt Európában mindent mindennel. Az emberek kiragadják azt a részt ami szimpatikus nekik, vagy amit megértenek…. Összezagyválják a vallásokat, hozzájön még egy kis amerikai titok, bevonzás, gondolathullámok, kvantumfizika….  Káosz!
Engem mindig idegesített ami nem egyértelmű…. Szeretem megérteni a miérteket az okokat.
Megrémít, az „előző élet bűnei” teória….
Szóval Nórival vitatkoztunk   beszélgettünk….Mondta, hogy össze is futhatnánk de nem volt kedvem… Asszem eléggé befordultam. Még azt is kibuliztam, hogy ne kellje boltba mennem, inkább felforgattam a mélyhűtőt….
Erre tök aranyos volt…szombaton küldött egy smst kb. „mindaz, amivel találkozol, lehetőség arra, hogy megtaláld az Utat.”  Na igen. De annyi lehetséges út van…. és lehet, hogy nem érzed jól magad azon az úton amin vagy, de mondjuk a karmád szempontjából meg jó ha inkább azon jársz…
És akkormég hol vannak azok a „tanok” miszerint hordozzuk az előző generáció (anyák, nagyanyák) keresztjeit is…. Erről jut eszembe: Judit volt múltkorjában  H. féle családállításon.  L. vitte el, mert az egyik volt osztálytársa csinálja és kíváncsiak voltak rá, hogy milyen. Nna ott volt egy nő, aki elmondta, hogy milyen jó és hogy rajta mennyit segített, mert mióta oda jár már sokkal nyugodtabb. Aztán a szünetben Judit beszélgetett vele és akkor volt egy ilyen mondata, hogy az élettársa szombaton költöztetni volt egy ismerősét. Elment reggel és csak este jött meg és ő annyira ideges és féltékeny volt már mire megjött….. Na és kiderült, hogy az illető 1,5 éve(!!!) jár erre a nemtommire… Most akkor nem kéne (hamár magától nincs annyi esze) legalább a terepautának vagy vezetőnek vagy nemtom ki van ott, azt mondani, hogy „Bözsike! Neked ez nem vált be! Próbálj ki egy más módszert!”
Hát persze, hogy nem mondják…. Hiszen az ő tengerükbe hordja a vizet…. De hát akkor hova lesz a jó szándék?! 
És igen! Azon is kiakadtam, hogy Julika január 1-től duplájára emeli a kezelések árát…. Mondjuk lehet, hogy ezért már majd sajnálhatja is a betegeit… Talán Isten is beleegyezik….
Jajjj…. Hagyjuk is!
Nem jó ezeken sokat gondolkodni! Simán bele lehet zakkanni.
*
Be kéne menni a városba, inspirációt gyűjteni a karácsonyi ajándékokhoz….  Vagy hangulatot…leginkább…
Anikóval beszéltem szombaton. Mondta, hogy vasárnap gyújtsam ám meg az adventi koszorún az első gyertyát… Hm… Mondtam neki, hogy nekem nincs koszorúm. Tavaly sem volt… Tavalyelőtt meg az volt amit Lillácska csinált… (ami nagyon helyre kis koszorú volt, de valami lett vele… tán szétesett… vagy leégett róla a gyertya és nem lehetett rá másikat tenni….. már nemtom) Mondjuk nálam úgyis sűrűn ég gyertya… Még M-nek a mániája volt és úgy maradtam…. Szóval nemkoszorús gyertya világított nálam tegnap…
Néha úgy föléled bennem az optimizmus…. Minden jó lesz majd meglátom. J
És ma fogok bemenni a városba….  

 Na, talán magamhoz tértem….
Legalábbis a pánikon túlestem. Valahogy megdumáltam magam, hogy nem fogok előre frászt kapni. Akkor kell átmenni a folyón, mikor odaérünk…. Vagymi…
Azért tegnap még eléggé padlóközeli állapotban voltam. M.-nek írtam egy emailt, hogy bocsi de napoljuk (heteljük) el a mítingünket mert nem vagyok fogadóképes…..
Mondtam neki, hogy majd elmondom csak most………..
Szóval így felszabadult az estém, amit azzal kellett volna töltenem, hogy angolt tanulok, mert reggel tesztet írtunk…. Na persze mindent csináltam miközben „tanultam”….ittam teát, ettem csokit, telefonáltam….
Jut eszembe: Anna még mindig beteg. Lázas, arcüreg gyulladása van…. és el van foglalva a betegségével.
Judit pedig teljesen kiakasztott. Ha nincs baja…(mármint több mint amennyi szokott) akkor kreál magának.
Most esegetik lefele neki a tantusz, hogy mit jelent az, ha valakinek nős pasija van. Meg pánikol, hogy mit fog ő csinálni EGYEDÜL abban a házban…. Jelzem, van két gyereke, 10 házzal odébb laknak a szülei….
Ilyenkor mindig elkap a harci méreg…. Mondtam, hogy neki gőze sincs arról, hogy mi az, hogy EGYEDÜL és szerencsére, nagy valószínűséggel, nem is fogja megtudni…. Mindig elképedek azon, hogy vannak emberek, akik egyszerűen frászt kapnak egy olyan állapotnak a gondolatától is, ami az enyémnek még csak a közelében sincs…. 
Na persze, minden relatív…. Elhiszem, hogy hiányozni fog az, hogy mellette szuszogjon valaki, de annyi nő él társ nélkül és nem halnak bele, hogy nem hiszem, hogy ebből tragédiát kéne csinálnia. Ráadásul Jóember még csak márciusban fog elköltözni, addig meg még annyi víz lefolyik a Dunán….
A lüke viszont én vagyok, mert eléggé felzaklatott a telefonjával…. De csak azért volt rá képes, mert az én lelkem sem volt 100as… Igyexem visszarendeződni.
Ma pl. már egészen normális voltam. J
Reggel megírtuk a tesztet…..éééééssss…. a zenyém lett a legjobb!! J
30 pontból 27. Hát még ha rendesen tanulok…!?!! 
*
Ma régi emileket törölgettem és e közben találtam az alábbi „fejtörőt”. Szerintem tök jópofa, úgyhogy megosztom veletek is….
Nem olyan egyszerű de megoldható.

1. 5 ház van, különböző színűek
2. minden házban él 1-1 ember, más nemzetiségű
3. különböző italokat fogyasztanak, más cigit szívnak, és más-más állatot tartanak.
_____________________________________
1. a brit a piros házban lakik.
2. a svéd kutyát tart
3. a dán teát iszik
4. a zöld ház a fehér ház baloldalán van
5. a zöld ház tulajdonosa kávét iszik
6. aki Pall Mall-t szív, madarat tart.
7. a sárga ház tulajdonosa Dunhillt szív
8. aki középen lakik, tejet iszik.
9. a norvég az elso házban lakik.
10. aki Blendet szív, az amellett lakik, aki macskát tart
11. aki lovat tart, amellett lakik, aki Dunhillt szív
12. aki Blue Mastert szív, az sört iszik
13. a német Princet szív.
14. a norvég a kék ház mellett lakik
15. aki Blendet szív, az a vizet ivó szomszédja.

Melyik tart halat?

 Velem mindig történnie kell valaminek…. Mert nem lehetek az az eccerű …..
Azon gondolkodtam, hogy leírjam-e, de aztán arra jutottam, hogy ha már 3 éve (jéééézusom!!) idefirkálom életem zömét, akkor ez se maradjon ki….
Tegnap Anikóval voltunk Julikánál. Mindig olyan szkeptikusan megyünk, meg bennünk van a rakás kétely. Még akkor is ha Anikónak csökken a gombóc mérete a torkában…. Októberben megbeszéltük, hogy a télen nem megyünk már többet, tavasszal meg majd meglátjuk…. Aztán Anikó felhívott, hogy mintha megint nőtt volna… (persze, mert agyon stresszeli magát)
Szóval tegnap újfent ellátogattunk Julikához…. Egy nő ment be előttem. Már bent volt 1-2 perce, mikor nagyon-nagy nevetés meg vihánc hallatszott ki…
Jól egymásra néztünk, hogy vajon mit csinálhatnak…. Hát kiderült rögtön, ahogy bementem….
Julika elmesélte, hogy ez a hölgy tavaly márc. 12-én volt nála… A barátnőjét vitte, mert az nem esett teherbe és már nagyon szerettek volna kisbabát, úgyhogy gondolták tesznek egy próbát J.-nál is…
Julika megkezelte a barátnőt, de ez a csaj is bent volt a kezelés alatt… rá egy évre mindketten szültek, napra pontosan ugyan azon a napon mikor kezelésen voltak és egyszerre….
Na és ezen ment az örömködés…. Julika nagyon boldog volt és azon nevetett, hogy micsoda humorérzéke van Istennek….
Hát én nem tudtam vele örülni…. Mondtam, hogy ez tök jó, de nekem pl. egy meglevő problémám a múlt hónapban rosszabb lett és baromira el vagyok keseredve…. Nem tudom ugyan, hogy mennyire kell paráznom mert csak a jövő hétre kaptam időpontot a dokihoz….
Na, megkezelt, aztán mikor végeztünk jött velem ki az előtérbe és szólt a kint ülő tanítványának, hogy üzenetet kapott Istentől, menjen ki vele az udvarra….
Kimentek, Anikó beült a kisszobába én meg az ajtóból szórakoztattam… Hát elég sokáig kint voltak és mikor bejöttek úgy néztek ki, mintha valami nagy baj történt volna…. Majdnem meg is kérdeztem de Julika húzott be Anikóhoz, ez a tanítvány meg nem túl kommunikatív egyén…. (Gyakorlatilag egyszavas tőmondatoknál többet még nemigen hallottam tőle –ezen a kiválasztáson is mindig elámulok- Na mindegy. Isten tudja mit csinál)
Aztán kijött Anikó, fizettünk, elköszöntünk és eljöttünk. A kocsiban aztán Anikó kérdezte, hogy mit mondott nekem Julika. Mondtam, hogy semmi különöset. Erre azt mondja, hogy képzeljem el, hogy amikor visszament sírt… Anikó teljesen megrémült, megkérdezte tőle, hogy mi a baj, mi történt. Erre azt mondta, kb. hogy  teljesen kétségbe  van esve, mert nem tud nekem segíteni. Egyszerűen nem érti, hogy miért nem engedi Isten, mikor ő már annyi emberen segített és annyi csoda történt már… Megkérdezte az előbb a  tanítványát is, hogy változott-e valamit, vagy benne van-e a hiba…. És hogy megkérdezte Istent de az azt mondta neki, hogy tartsa be a törvényt. Ez a törvény pedig az, hogy ő nem érezhet együtt egyik páciensével sem… nem sajnálhat senkit… De egyszerűen nem tudja megtenni, mert nagyon sajnál, hogy nem tud nekem segíteni….
Na , hát mit ne mondjak…. Az enyhe kifejezés, hogy felzaklatódtam…. Az az igazság, hogy kifejezetten pánikba estem… Most mi van? Látott valamit, amit én még nem tudok? Vagy szimplán csak az volt a baja, hogy velem nem tudott csodát tenni és nem múlt el varázsütésre a problémám?  Igazából nem is azt vártam tőle, hanem hogy legalább ne romoljon. Én már nagyon régen elkönyveltem magamban, hogy csodák vannak ugyan de nem velem történnek…
De hát így…. most….
Ha Isten sincs velem, akkor ki?
Rohadt hosszú egy hetem lesz……
És úgy látszik rám is van írva, mert G. már harmadszor kérdezi meg, hogy mi van velem…. miért nem szólok egy szót sem…. bissztoss az öregasszony csinált velem valamit….
Na, most legalább ki tudom próbálni, hogy mennyire vagyok pozitív…. Visszaállok-e legalább nullára jövőhét szerdáig….
Tessék… Kihívás….
Mindezek tetejébe, még a múlt héten megpiszkáltam M.-et, erre tegnap felhívott, hogy mikor jó nekem…
Abban maradtunk, hogy ma átjön….
És most itt vacillálok, hogy lemondjam-e…. Nem vagyok túl vidám és reggel még tesztet is írunk angolból…
Hááát… én másztam bele….
Délután 5ig még csoda is történhet…
Nem?
De!

hát megvolt a buli…. Hogy én mennyire elszoktam ettől…. Jesszuskám…
Szombaton reggel úgy ébredtem, hogy „áááááá…neeemakarok semmitseee..:.” Reménykedtem, hogy mire Judit ideér, a bulizós énem is hazatalál….de nem.
Aztán már úgy voltam mint akit sínre raktak és meglöktek….az idő jött, mi meg mentünk… Félútról felhívtam Anikóékat, hogy mindjárt ott vagyunk értük. Útközben kezdett megjönni a hangulatom, jókat röhögcséltünk a kocsiban, majd felszóltunk barátosnémnek, hogy itten állunk, gyöjjenek….
Na és akkor megjelent Anikó EGYEDÜL…. Azt hittem férjura lemaradt valami miatt de aztán kiderült, hogy úgy maradt le, hogy nem is jön…. A. majdnem elbőgte magát…. Na, mondom magamban, ebből jó buli lesz…
Beszuszakolódtunk a kocsiba, csöng a mobilom…. Férjúr volt, hogy ne haragudjak de nem tud jönni… Egyszerűen képtelen rá…. És hogy de tényleg ne haragudjak…
Mondtam neki, hogy semmi gond, majd beszélünk….
A. mesélte, hogy pedig délután készülődött, borotválkozott és hogy már menetkészen volt felöltözve, mikor közölte, hogy ő nem akar jönni mert nincs kedve és nem érezné jól magát és nem akarja még a mi kedvünket is elvenni…..
Háát…. Mondjuk A. csodálkozott már azon is, hogy azt mondta eljön. Kérdezte is, hogy mit mondtam neki, hogy igent mondott….
Így utólag, úgy látszik mégsem voltam annyira meggyőző.  Pedig tényleg nem árt az embernek ha néha egy kicsit kizökken a szokott mókuskerékből…. Merthát mit csinált helyette? Ült a számítógép előtt… És ez azért is gond, mert programozó lévén egyébként is egész nap előtte ül….
Mindig azt hiszem, hogy nálam aztán zárkózottabb embert nem hord hátán a Föld, aztán lassan kiderül, hogy dehogynem, dehogynem…..
Igazából egyáltalán nem akartam győzködni, mert mi sem tudtuk, hogy milyen ez a hely. Ha tényleg rossz és még a kedve is rossz,  akkor lehetett volna még lelkiismeret furdalásom is, hogy mire „kényszerítettük” szegényt….
No, szóval megfogyva bár, de törve nem…elindultunk….. Felötlött bennem, hogy lezárom a kocsi ajtajait, nehogy még útközben kiszálljon valaki és a végén egyedül kelljen mennem… J
Szerencsére jókat röhögtünk, A. is összeszedte magát….és eccercsak odaértünk a tett helyszínére…. Szép lassan közelítettük meg az objektumot….hátha közben történik valami. Leszakad az ég, összedől a Föld, atomtámadás, tornádó, tájfun….vagy egy eccerű áramszünet…. De nem! Az ajtóban állt egy nagyon kopasz fickó feketében, meg pont akkor ment be egy másik nagydarab…
Anikó, simán hozta Alice-t csodaországból: – Hú, milyen alakok járnak ide?!!
Mondtam, hogy nyugi, az csak a jegyszedő és mi majd mosolygunk és minket szeretni fog… És így is történt….
No ekkor aztán már eggyel beljebb voltunk… Félhomály, a berendezés  full retro, de eredetiben… Ugyanis ez a terem régen mozi volt de mikor megnyílt a pláza a mittomhány mozitermével akkor a város két mozija bezárt.
Pár éve viszont kinyitották az egyiket… kizavarták a pókokat, felszedték a székeket, tettek bele bárpultot, csináltak egy színpadot meg leraktak néhány asztalt az eredeti moziszékekkel…. (fölcsapódó ülőke és simán, lazán hanyatt lehet vele esni…)
A falakon fa lambéria és a fal mellett két oldalt egymás mögött kettes ülőkék vannak….mint a buszon….
Minden hétvégén más játszik és ahogy néztem a műsort jórészt jazz-t.
Szóval érdekes…de nem rossz…
Szombaton a “koko loko” együttes játszott fantasztikusan jó, karibi vagymilyen zenét…. Nagyon jó hangulatot csináltak. A csajok martiniztek én meg döntöttem magamba a narancsdzsúzt J…. (merthát vezettem, ugye)
Éshát hogy milyen volt a buli..?! Jól éreztük magunkat, ami így első körben és az előzmények után nem kevés. Megállapítottuk, hogy ide mi majd még…. csak többen kéne mennünk…. Minden esetre most felmértük a terepet.
Judit nálam aludt, merthogy az exe, a Jóember, még legalább márciusig a házban lakik és hétvégeken nagyon nem jönnek ki… Folyton áll a bál és gondolta, ha nincs otthon, elejét veheti a kétnapos haccárénak.
*
Gasztrohírek:
Vasárnap Jucókámat megleptem brokkoli krémlevessel, amiben csak az volt az érdekes, hogy ő még sosem evett én meg még sosem főztem ilyet…. Hádde jó lett! És ízlett neki! Viszont kihagytam belőle a szerecsendiót. De esküszöm nem azért, hogy Bruninak bővüljön a „ must to do” listája, hanem mert nem volt otthon és elfelejtettem venni. Mondjuk úgysem tudtam volna, hogy abból mennyi kell bele, mer’ a recept elintézte annyival, hogy ízesítsük szerecsendióval.
Az jutott eszembe, hogy fogok nyitni egy gasztroblogot… „Ételek, amikből kihagytam valamit  -és jó lett!” címmel… Most, a takarékosság jegyében, tuti a siker! Úgyis egy csomó vackot beleszórunk mindenbe J
Ja! És a legjobb ! Nyavalyának se volt kedve főzőcskézni, úgyhogy a szokásos zacskóban sült husit csináltam.
Beszórtam páccal a hússzeleteket, be a zacsiba, oszt a sütőbe… Mikor kész lett, elzártam a sütőt de nem vettem ki, mondván, legalább melegen tartja amíg nem eszünk…. Ahogy ott téblábolok a tűzhely előtt, gyanúsan melegnek éreztem a sütőt…. Kinyitom…látom ám, hogy basszus ez még mindig ég…. Húsok jól összetöpörödve szenvednek a zacskóban a megégés szélén lavírozva…. Na, kikaptam a tepszlit…tekergetem a gombot a gázon… Semmi…. Rendületlenül ég tovább….  Totál elképedve szólok Juditnak, hogy nem lehet elzárni a sütőt… Jön Ő is, nyoszorgatja a gombot…. a láng nem is reagál, így ő is elképed… már pont azon kezdek el morfondírozni, hogy a gázcső csapját leszek kénytelen elzárni, mikor megszólal…
– Dehát ez nem is a sütő gombja !!!!
No jólvan! Nemaz! Nemaz! Ha barna lennék, meg gyakorlott háziasszony,  én is rájöttem volna már 5 perc után, basszus… De így szőkén még kellett volna egy-két perc !! Főleg hogy előző nap a sárga földig leittam magam narancslével….
Khm…
Ha valaki mindenképpen ragaszkodik a recepthez, rajtam ne múljon:

Hússzeletek a la Tündérkirálylány:
Süsd a húst ahogy szoktad, majd ha már úgy látod, hogy kész, vedd a sütőt takarékra és adj neki még 15-20 percnyit a lángokból. Nagyon kell ügyelni az időre, mert el kell kapni azt a pontot, mikor a szeletek gyönyörű narancsbarnás árnyalatot kapnak. Ekkor éri el az igazi tányérkoppantós állagát is.
Egy jó tanács. Ha vendégeink fogazata nem éppen vasszög elharapó állapotban van, vagy váratlanul meglep bennünket a  nagymami, a siker érdekében válasszunk egy ennél jóval egyszerűbb ételt…

*
No és hogy valamivel kárpótoljam azokat, akik ezt a mai bejegyzésemet elolvasták és úgy jártak vele mint Eliana szokott a francia művészfilmekkel (mostmár tuti, hogy történik valami, majd most…. az nem lehet, hogy még mindig nem….. na majd most….Jesszusom, vágd föl az ereidet, csak legyen má’ valami…. Miazhogy vége?? Miiiiiaaaz??)
Szóval azoknak, akik idáig eljutottak:

A “leghosszabb” magyar mondat, ami visszafelé is ugyanaz:
“Kis erek mentén, láp sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a
vadon élö Kis Pálnét nem keresik.”
*
Én kérek elnézést!

                   nagyon jó volt….
PP. jó másfél órán keresztül végig magánál tartotta a figyelmet… Próbáltam megjegyezni amiket mondott, mert mindegyik gondolata annyira megtalált, de nem fogom tudni visszaadni…… Zöldségeket viszont nagyon nem akarok összehordani….
Az előadás címe „Belső utak” …..
Indiáról mesélt, illetve az ottani szokásokról, mivel sokat élt azon a helyen….
Szóval csak úgy Eliana módra, ecsetvonás szerűen…megpróbálom……

A jóga…. Gimnasztikát csináltunk belőle…. Indiában nem annyira elterjedt és főleg nem ebben a formában ahogy mi csináljuk…. Ott nem jógáznak a népek egymás melletti gyékényeken izzadva… főleg a kasztok miatt. Nem erőlködnek a gyakorlatok közben, ha valami nem megy azt helyettesítik valami másikkal ami ugyan olyan jó hatású. A jóga igazából arra való, hogy megszabadítson az újjászületéstől, a reinkarnálódástól….. (mert ugye addig kell a léleknek újjászületni, míg „problémái” vannak)
Aztán beszélt az ezoterikus oldalról… A sok és egyre több léleklátóról, jósról….. Hogy a befizetett pénzedért akár te is egy lehetsz ezek közül, mert egy gyorstalpalón megtanítanak…..
Indiában azoknak adták/ják tovább a tudást és azok válhattak később mesterekké, akik arra érdemesek voltak. És hogy kik voltak a kiválasztottak? Öt feltétel van, mindegyikhez vannak gyakorlatok és hetekig kell gyakorolni míg nem megy tökéletesen. Ha már mind az 5 feltételnek megfelelsz, akkor elkezdenek tanítani. Ezeket a gyakorlatokat a tanulás közben többször is meg kell csinálni és ha valamelyik nem megy, akkor felfüggesztik a tanítást, mert akkor lelki problémái vannak az illetőnek. Újra gyakorolnia kell és ha megint megy a dolog, akkor lehet tovább tanulni….
Szóval így képzik a mestereiket…
Az 5 dolog (sajnos nem biztos, hogy jól jegyeztem meg de kb.)
1.- összpontosítás,  2.- akarat fejlesztése, 3.-  önuralom fejlesztése,
4- pozitívumokat észrevenni és 5. elfogulatlanul ítélkezni.
(Istenbocsá, magamban párhuzamba állítottam ezzel a magyar pedagógusképzést… Talán máig sincs még csak egy alapvető pszichológiai szűrés sem a felvételi során… mindezek koronája számomra, a pedagógus képzés levelező oktatás keretein belül…. Félelmetes….)
Aztán:
A lélek a halál után nem távozik el, hanem két-három napig, úgynevezett „tabló állapotban” van. Az életéből lát képeket. Állítólag innen származott Európába a ravatalozás szokása…. Ezután a lélek elindul visszafelé és újra leéli az életet csak most az öregkortól visszafele és persze gyorsabban…. Ha jól emlékszem 3 nap alatt él meg egy évet…. A hozzátartozók így ki tudják számolni, hogy kb. melyik életszakaszban jár a lélek és pl. meditációkkal meg még nem tudom mivel, segíteni tudják a lelket a visszaútján…..
Van egy gyakorlat, amit ki lehet próbálni. Este lefekvés után gondold végig a napodat. De ne reggeltől estig, hanem visszafelé. Állítólag nagyon nehéz… Európai ember nem, vagy csak elég nehezen képes visszafele filmszerűen látni pl. a  napját…. Csak képeket, bevillanásokat lát és a legtöbben meg belealszanak….. 🙂
Szó volt még  a globalizáció és diktatúra közti párhuzamról… Miszerint mindegyiknek lételeme az irányítható (média, reklámok, negatív hírek) tömeg. Az egyén, az egyéniség megszüntetése…
Hogy a negatív hírekkel lehet irányítani, arra figyelnek fel az emberek. A pozitív hírnek nincs „értéke”….
Hmmm…
Jó volt ez. Azért is mert mostanában úgyis egy kicsit eltolódtam az  ezoteria irányába ez meg egy sokkal földközelibb, racionálisabb megközelítése volt a dolgoknak.
De meg kell mondjam, volt olyan gondolata amit már én is megfogalmaztam magamban… Pl. én is füstölögtem már azon, hogy misztikus (tudományosan megmagyarázhatatlan) képességeket tanfolyamokon próbálnak boldog-boldogtalannak átadni, aki a pénzéért még el is hiszi, hogy különleges dolog birtokába jutott….
Én hiszem, hogy vannak olyan emberek akiknek (legtöbbször számomra teljesen érthetetlen okból) megadatott, hogy más, ismeretlen, de hatásos képességekkel bírjanak… De ez egyéni szerencse kérdése, vagy valami féle  kiválasztás / kiválasztódás  eredménye, és semmiképpen nem pénzen megvehető képesség.   Szerintem….
Persze PP profi előadó,egyetemi tanár, ennél sokkal érdekesebb, érdekfeszítőbb volt az egész mint ahogy én ezt most ideskicceltem….
*
Este felhívtam Annát… Szegény tök beteg. 39,5 a láza, hányingere van…. Valószínűleg elkapta az influenzát. Vagyis nem tudni mi ez…. Viszont 3 hete beoltatta magát….
Én meg még mindig dilemmázok, hogy beadassam-e. A kollegáimon kívül az összes ismerősöm be van oltva…. És nemtom… néha erős kétségeim vannak, hogy mégiscsak kéne…..
Hát asszem ez tipikusan az az eset, mikor az ember csak utólag lehet okos….
Nna… abbafejezem. Nemsokára itt lesz Judit. Este megyünk bulizni…. 
Egészen őszintén: az ég világon semmi de semmi kedvem hozzá…. Feszült vagyok. Nem hiszem, hogy el tudom engedni magam.
Nodehát addig még akármi is lehet…. J
Nem?
De

                                            de tele vagyok jódógombaságokkal megint…..
Pl. Van egy tök jó előadás sorozat a városban, „mesterkurzus” címmel. Már augusztus, szeptember környékén akartam jegyet venni egy-egy előadásra de nem lehetett kapni, sőt állítólag már a tavaszira sem lehet. Mondjuk nem csodálom, mert nagy nevű előadók vannak, érdekes témákkal.
Mérgelődtem is anno, hogy ne mondják már, hogy a kereskedelmi tévék színvonala az átlag, ha az ilyen előadásokra fél évvel előbb sem lehet jegyet venni…. Ja! És mellékesen: hangversenybérletet sem kaptunk szeptemberben. Szinte csak kihalásos alapon lehet hozzájutni…. Fel kell iratkozni egy listára és ha valaki nem újítja meg a bérletét, akkor kaphatsz belőle…. De jegyüzér néni szerint általában megújítják….
Nna de elkanyarodtam….
Reggel jön a főnök, hogy holnap PopperPéter tart előadást, viszont a férje nem tud elmenni vele éshogy akkor én…. J
Tadammm… tadammm…
De mennyire jóóó, hogy pont ez volt az összes közül az amire a legjobban szerettem volna elmenni.
És most tessék! Mehetek! J
Nagyon szeretem PP-t. Mindig odaszögez a tv elé…. Az ember legszívesebben diktafonnal hallgatná…. Szóval ezen örömködtem délelőtt….
Aztán ebben a fantasztikus tavaszi időben kimentünk ebédelni…. Csodaszépek a falevelek, süt a nap…. jó hosszú a sor…. Viszont kaptam lekvárt a császármorzsimra….. Utána átsétáltunk az étterem melletti ABCbe némi kalóriapótlékért (csoki, jégkrém)…. Illetve a fiúknak kellett a pótlék én hősiesen ellenálltam és megvártam őket kint az ajtóban a napsütésben…
Erre mi van?
Kijön T1 és a kezembe nyom egy párizsikockát. Mármint nem szalámit, hanem azt a pici aranypapírba csomagolt csokikockát amit annyira szeretek….
Hogy ezt nekem…
És ilyenkor az ember legszívesebben megölelné a másikat mert csordultig telik…. Mert hát nem kellett volna….de azért ő most valamiért mégis úgy gondolta…..
És ez annyira jó tud lenni!
A harmadik állomásunk csütörtökön mindig a lottózó (ez már hagyomány). G meg K kint megvártak bennünket az ajtóban, mi meg bementünk T1-gyel…
(K. online űzi a szerencsét, G.-vel meg most nemtommi volt…deee  ő is szokott lottózni) Szóval bemegyünk ééééés…. Meglátok a kirakatban egy pár rózsaszín plüss papucsot ilyen szmájli vigyorral, mint mellékletet egy magazinhoz… Ééés fölnyaláboltam, mondván, hogy ez nekem kell !!
Na kiderült, hogy a wellness magazinnal van egybezacskózva ez a pacsker, úgyhogy együtt mentettem meg őket a kirakatból… Jó. 800.- Ft volt…. De kellett a lelkemnek! J

Ilyen! Csak rózsszín!!
Viszont nem vettem lottót! Tehát lehet mondani, hogy ezt a nyereményemből vettem!
Nem?
De!
Mondjuk el kellene kezdenem gondolkozni, hogy honnan az égből jött nekem ez a rózsaszín mánia. Soha életemben nem voltam oda a habos-babos, cukros-mázas, nőcis dolgokért….
Mondjuk most sem… Csak néha…. J
Ésss….. szombaton meg megyünk bulizni….. Khm… Hát ebből nemtom mi lesz de reméljük a legjobbakat….
Szóval ezek a jódógombaságok vannak mostanában…. J

Az jutott eszembe, hogy el kéne menni és tenni kéne valami jót valakivel, mert szerintem tuti, hogy mínuszban van az egyenlegem…. J
¤
G.: – Wellness magazin? Na akkor a hétre a sport is le van tudva J

Hádde milyen má’?! Feltételeztem én róla valaha is, mikoron mondjuk szakácskönyvet lapozgatott, hogy azon a héten már nem fog enni?!
Hát nem!
Akkor?!?

¤
De azért van egy felhőféleség ám az égboltomon…. Szóval nem minden ilyen verihepi. Ezt a problémámat orvosolni kéne, viszont nehezebb bejutni a nőgyógyászom magánrendelésére mint a nemzeti bank trezorjába…. Szóval csak dec. 3-ra tudtam bejelentkezni. De megígértem az összes szenteknek, hogy ha ezt megúszom, akkor én rendesen akár félévente….. Addig meg igyexem nem idegesíteni magam….

Reggel…… mint egy pandamaci…. Pedig csak kb. ½ 9-ig kocsmáztunk Ágotával… 
Mojito-t ittam…. J
Khm… alkoholmenteset…… szóval nem volt benne fehér rum… (Bruni, istenbizony nem a bosszantásodra csinálom J  Mit tegyek? Ez már egy ilyen év: Műtiramisu, műpizza, műmoji(r)to…..virtuálispasi J  Majd jövőre bekeményítek!)
Dee azért így is nagyon finom volt. Pótolták az alkoholt jéggel, lájmmal meg gizgazzal….
Szentül megfogadtam Ágotának, hogy tavasszal, ha már nem lesz zegernye, busszal fogok járni kocsmázni és akkor aztán reszkessenek a mentalevelek….
Egyébként meg…. Hát énnemtom… válság ide, keddeste oda, jó sokan voltak a műintézményben… Igaz, hogy ez ilyen bowlingozós hely is….szóval sokan ott nyomták…. De csak lestünk.  
No aztán hazafele….. Még jó hogy nem volt semmi extra a koktélomban, mert akkora de akkora köd volt mint egy agatakriszti regényben…. Lépésben poroszkáltunk haza Boriszommal.
Ésakkor reggelre jól bedagadtak a szemeim… és még a fejem is fájt… Tipikus másnapos tüneteim voltak… Pedighát egy kis vizesmentától meg félkilenctől nem kéne így kipurcanni….
Nem?
De!
Hiába. Erre a „bad girl style” –ra még gyúrnom kell……. J

E.: – Megyek ma kocsmázni!
G.: – Hozd ám el a poharat!
E.: – Áá.. azt nem lehet…
G.:- Dehogynem! Ha észreveszik csak megpillantod őket és annyi nekik…
E.: – J Majd mondom, hogy: „Miiilyen poharat tettem el ?!?  Megpillantalak ám, vazze…!”

(aki elfelejtette volna: pillára gyúrok :o)
*
G. olvas: „150 000 ovist beoltottak…..”
Majd kommentálja:
–  Na szép! Azokkal kezdik, akik nem tudnak védekezni, basszus…
*
Mindenki hazament, csak G. van itt meg én…
E.: – Na most legalább ripityomra verhetlek, nincs tanu…
G.: – Mii?! Mindjárt jön vissza a főnök!
E.: – Neki majd azt mondom, hogy a sok fehérjeportól annyi energiád lett, hogy megverted magad!
G.: – Ja! Nekiszaladtam a falnak………. 15ször……. :o)

Aki a ma estét a gázolajos pasimmal töltötte az én ajánlásomra, attól én kérek elnézést….
Vigasztalja a tudat, hogy ennél már csak jobb randijai lehetnek…
Az én Vincém nem tehet róla, hogy ez a film akciónak vígjáték vót, vígjátéknak meg paródia…. Az ügynöke vitte a rosszba…. mellényúlt… Istenkém, van ilyen!
Ha hazajön, megdorgálom!

Ennyire nagyon sajnálja 🙁

(Remélem senkit nem zaklatott annyira fel, hogy nem fog tudni aludni..)

 Hát úgy látom, ezzel a tejföllel jól felborzoltam a kedélyeket… J
Pedig mondom néktek: JÓ LETT a „tiramisum” !!!!  Azért raktam idézőjelbe, mert Bruni egyenesen a tiramisuk rémének nevezett, miután megosztottam vele, hogy még tojást se teszek bele, mert nagyon nem díjazom a nyers tojást. A receptet a mindmegettéről szedtem és „tiramisu antiszalmonella”   fedőnév alatt fut…  És ha most még azt is megírom, hogy rum helyett rumaromát használtam a kávé pedig  koffeinmentes volt, akkor ……. (valaki mossa fel Brunit!! J)
Éspedig jóvót!!
Na a tejföl. Hát az nem úgy van ám, hogy fogom a tejfölt és beleteszem a sütibe…. Nyavalyát!
Le kell csurgatni egy anyagon keresztül,1-2 napig… Egészen konkrétan ez nálam úgy nézett ki, hogy fogtam egy géz anyagot, beleöntöttem a tejfölt, bugyrot formáltam belőle majd ráakasztottam egy fakanálra. A fakanalat beakasztottam a hűtőbe, az italtartó rácsok közé és alátettem egy tálat. Na itt csöpögött 2 napig.
Ezt nem én találtam ki, hanem egy gasztroblogban olvastam. A pontos leírást itt lehet megtalálni: hungariancook.blogspot.com   A blog keresőjébe be kell írni, hogy mascarpone és máris megvan, hogy merre a mennyi….
És nincs egyáltalán tejföl íze, nem savanyú…. Egyrészt rengeteg savó kicsöpög belőle, másrészt meg össze kell keverni vaníliás pudingporral, cukorral, tejszinnel…stb
*
Na hagyjuk a főzöcskét…
Vannak jódógombaságok: Pl.
Tadammmm… Most nem vaklárma! Tényleg! Tuti, tuti….  Virág lesz az orchideámon!! J Már nem hagyom magam átverni és felismerem a léggyökeret! EZ nem az!! Nemtom mennyi a vemhesség az orchideáknál de gyönyörűséges viágcsodák lesznek rajta…előbb-utóbb… Legalábbis melegen ajánlom neki, hogy be is fejezze amit elkezdett.
*
Itt volt Anikó ééésss….. Egyrészt: kéccer vett a tiramisuból, ami azért azt jelenti, hogy ízlett neki… Mert ugye eccer mindenki vesz – udvariasságból. Másodszor viszont  már nem muszáj… J
Nem?
De!
Másrészt: kaptam tőle egy varrós kosarat !! Jaaajjj…. Naagyon ott vaaan! És hogy milyenek a véletlenek:
Az összes varrós cuccom egy papírdobozban van (mimásban lenne? J) és ha keresek valamit, akkor fel kell forgatnom az egész hóbelevancot… Pl. pont a héten egyik nap, kerestem fekete cérnát…. Előveszem a dobozt, amiben van egy kis műanyag doboz, ami kicsúszott a kezemből és a millió ripityom gomb, ezer felé gurult a konyhában….. Na akkor gondoltam arra, hogy eccer valakivel nézegettünk ilyen varrós kosarakat, mindenféle fakkokkal meg bigyókkal…. Éshogy olyan kéne nekem….
Erre putty… Anikó tegnap beállít egy ilyennel…. És olyan aranyos volt….tökre izgult, hogy tetszik-e…. J
Tök jó!
*
Éshogy tovább borzoljam a kedélyeket J:
MA este a zén dízelem lesz a tv-ben…. A Vince!!
  

(erről jut eszembe: Megvan az, amikor Vuk bemegy a tyúkudvarba és meglép a kakassal?
Oltári ribillió, szállnak a tollak és az egyik tyúk elkezd siránkozni:
– Az én Marcim!…Az ééén Maarcim…. L
Mire egy másik tyúk: – A MI Marcink, kedvesem! A MI Marcink !!  )

Szóval a MI dízelünk fogja összes izmait elénk tárni mostmegnemmondom melyik kereskedelmi csatornán….