……

 Valamit írni kéne, ne ez a gomba díszelegjen már itt….
(Bár ez egy JódóGomba 🙂

Szombaton elballagott a záltalánosból az én picimaci Gabeszkám…
(Juditfia Gábor –keresztfiam). Jajjde csini volt öltönyben. J
Na de ezek a virágosok… Uhh… Elnéztem ott az iskolaudvaron a csokrokat, amiket a népek cipeltek…. Háát…némelyik virágkötőnek simán két év letöltendőt adnék… közizlésrombolásért.  A pálmát, két kék rózsából és egy piros flamingóból álló csokor kapta, piros papírral körbevéve…. Mondjuk, azt is melléültetném, aki egy ilyen csokorért pénzt ad…
A legtöbb bokréta úgy nézett ki mintha véletlenszerűen összedobáltak volna néhány szál virágot…
A családi problémák ellenére jól sikerült a nap.  Igazából semmit nem lehetett érzékelni szerencsére az egészből… Persze én jöttem el utoljára. Beszélgettünk… Szegény Judit is le tudott ülni végre…. Férjura 600szor elmondta, hogy mennyire szeret és hogy milyen jó, hogy ott vagyok…..
Eccercsak ilyet szól:
– Olyan jó lenne egyszer ha beszélgetnénk… Csak mi ketten….
– OK. Ha legközelebb jövök, beszélgetünk…
– Feküdnénk az ágyon, néznénk a plafont és beszélgetnénk…
– Öööö…hát ezt azé’ így nem ígérem…. J -mondtam, miközben jót röhögtünk
– Neem….neeemúúúgy gondoltam! Pizsama lenne rajtam!! K J
Na itt aztán már kipukkadtunk a röhögésől…
Eszement ez a fickó!  Folyton beszélgeni akar velem, ami persze abból áll, hogy hallgatom… De hát én nem tudok segíteni a bajukon. Főleg, hogy ők sem tudják mit akarnak…
Na mind1. Úgy du. 5 körül  Anikó rámtelefonált, hogy menjek fel málnát enni… Mondtam neki, hogy Ripityomfalván vagyok ballagáson de már éppen indulófélben ….
Szóval hazafele még felmentem málnázni és eltraccsoltuk az időt majdnem 10-ig…
Asztán hazaértem…. A vasárnapi terveim jórésze beledőlt a dugába….
Ja, de közben még volt egy pénteki mizériám Annával…. Hát ezt le sem írom…. Katasztrófa!
Ma, miután beszéltem vele, eljutottam odáig, hogy belémköltözött a  „feladom” érzés….
Tegnap elment névnapozni azokkal akikkel tornára jár, az egyikükhöz… Örültem, hogy végre kikapcsol egy kicsit, de ma miután rákérdeztem, hogy milyen volt a „buli” hosszasan sorolta, hogy miért nem volt jó… kinek miért volt rossz kedve…. stb…
Tényleg nem tudok neki mit mondani. És azt sem tudom, hogy egyáltalán kell-e nekem erőlködni ezen… Vagy valahogy máshogy kéne ezt az egészet…. Nem tudom….

Jut eszembe…. Eszterella lelke eléggé odavan…. Most próbálja megtalálni a jót ebben az izében…