No, megjöttem Juditfalváról…. J
Jóvót…
Ééssss…. Utolsó morzsacsöppig elfogyott a banántalan ámellenben banánízű, törpisztikus, misztikus, fantasztikus…..vakondtalan ámde nem haszontalan…. vakondtúrás tortám!!
Tadammm-tadamm…
Há’ megették! J
Gabcika azt modta, ilyet máskor is süssek…
Mondtam, hogy SOHA ….. Ennél csak jobbakat fogok sütögélni! J
(Fő az optimizmus)
Szombaton Judittal összedobtunk nekem egy fehér nadrágot…. Wooáá….
Jólett!
Mert az úgy vót, hogy jópár éve volt nekem egy naagyon vékony anyagból készült, bő, derékban ráncolt, fehér gatyám. Olyan bokafölé érős és egy kicsit olyan buggyosféle….
Tökre szerettem, mert nagyon kényelmes és kellemes volt a nyári 40 fokokban. Csak aztán már annyit hordtam, hogy elkezdett szétmállani az anyaga…..
Szóval kitaláltam már jó régen, hogy ilyet akarok én… és rágtam Judit fülét, hogy varrja már meg nekem, lécci….
Vagyis nem kellett sokat rágni mert mikor megtudta, hogy nem kell rá zseb meg slicce se nincsen akkor már ráállt a dologra. Úgyhogy szétkaptam a régi nadrágot és szombat délután az alapján kiszabtuk és pitty-putty megvarrta nekem……
(Régen a zanyukám is mindig varrt nekem ha kitaláltam valamit…. Meg neki is soxor vettem anyagot és ilyenkor úgy tudott örülni K )
Na! Lapozzak!
Szóval szombat délután gatyát varrtunk, meg beszegtünk egy sztalterítőt…. Vagyis én jobbára csak drukkoltam…. Aztán este kiültünk a teraszra a hintaágyra akácillatot meg bodzavirágillatot szipákolni…. de egyre hidegebb lett, úgyhogy bemenekültünk…..
Vasárnap meeeg….. délelőtt birkózós párnacsatát vívtunk Gabcikával (félreértések elkerülése végett, ő a keresztfiam….. Kis édeske…. széltében, hosszában és térfogatában is több mint én, úgyhogy nagyon kiegyensúlyozott vót az ütközet… J Ki kell használni az alkalmat mert egyre csak vénül és lassan már nem lehet vele ilyet jáccani mer’ azmá ciki lesz….. J)
Ebéd után kimostam a ragacsos konfettiből Boriszomat…. Judit a teraszról vezényelt, hogy merre sikáljam…émmeg lentről integttem, hogy mikor kapcsolja be meg ki a slagot …..
Amikor végeztünk jól lefeküdtünk aludni…..mert én kipurcantam, őt meg elnyomta a buzgóság a teraszon…. Mindeközben férjura Gabcikával sárkányt gyártott, mer’ a gyermek kitalálta, hogy benevez valami sárkányeregető versenyre…..
Aztánmeg szedtünk nekem sóskát meg petrezselymet, meg újhagymát, meg savanyúságot (azt a spájzban szedtük) éééss jól hazajöttem…
Szóval olyan idilli volt ez a két nap, hogy ihajjj…..
Mondta is férjura, hogy menjek sűrűbben, mert jót tesz nekik ha ottvagyok….
Hmm…
Ez jó! J
Akkor ez a hétvégém sem múlt el hiába! J
És, hogy min járt mindenközben az agyam…?!?
Azt inkább le sem írom…. Majd ha arccal radírozom a padlót miatta…. J Csak kéccer dumáltam le az ujjaimat az sms írásról…. Szerencsére sikerrel.
Egyszerűen nem értem magam….
Jut eszembe!
Há’ megvan….. !!!!
Nem most van az, hogy a Mars vágtat elől, ez a balf* Vénusz meg kepeszt utána?!
Nem?
De!
Tuti, hogy ettől van!!
Hát ilyet…. Lehidalok, esküszöm….
meg a továbbiak….
Miután az alant leírt módon, szerencsésen lebonyolítottam a süti-projectet…. kiporszívóztam… ettem egykis csokit a nagy heccáréra…. és itt ülök mélázva…..
Vagyis nem! Előbb még felhívtam Annát, aki ma elment Visegrádra egy szanatóriumszerűségbe 3 hétre…
Beszélgettünk, elmesélte miket hagyott otthon, megkérdezte, hogy én mit csináltam és miközben mondtam elköszönt valakitől, aki éppen készült aludni menni….meg szót váltott a nővérrel, aki csodálkozott, hogy ottvan…. Aztán megkérdezte, hogy mit csináltam még ma…
– Hát mondtam, hogy hazajöttem 4kor, aztán sütöttem egy tortát, mosogattam, aztán kiporszívóztam a lakást… Most ¾ 9…. szerinted mit csináltam még?
Gondoltam jobb lesz ha elköszönök …..
– Na szióka! Napozzál sokat meg pihenjél!
– Tudod milyen hideg van itt?
– De hétvégére már meleget mond az időjós!
– De tudod, hogy itt mindig 10 fokkal hidegebb van!
– Akkor fogj egy könyvet és olvass!
– Hol? A szobában 4-en vagyunk és ott nem lehet olvasni.
– Úgy emlékszem van ott egy könyvtár…
– Ott meg TV-t néznek!
– Akkor menj pecázni!
Na itt mindketten úgy láttuk, hogy jobb lesz ha letesszük……
*
M.-el volt ma egy emailváltásunk…. és volt egy gyenge pillanatom….
„ Lécci, passzints be a jövő hetedbe, mer’ hiányzol pöttyet…..
Franc se érti…. J”
„ Zsufi lesz a hetem! De benyomjuk J J „
Nemtom…. Egész héten hiányzott…. Vagy a fáradtságom az oka….vagy a szombati kisugárzása…..vagy a bolygók….. Lófütyi tudja!
Végülis mind1 mire fogom. Azt hittem, hogy már ……
Ezexerint mégsem….
*
Hmm… Azt mondták rám ma, hogy én mindig milyen optimista vagyok….
És ezen a héten nem először kapom ezt meg….
Hát ez azé’ jó! J
Különben meg tényleg! Valahogy mindig oda keveredek ki, hogy jó lesz…..
Néha elkámpicsorodok de aztán valahogy visszaállok… Szerintem tartozom magamnak ennyivel! Év elején megfogadtam, hogy ha van ebben a bevonzósdiban valami, akkor ki kell próbálni… De valami hiányérzetem van…. Nem csinálom elég jól, asszem…. jobban bele kéne mélyedni….
Nemtom.
Húúú……. Nagyon álmos vagyok! ½ 12 !!! Te jó ég! Micsináltam eddig?
– Mit, mit?! Tortát sütötté, vazze…. Műbanánosat!
J
jusztis cukrász….vagymi….
***#&@[Đđäxx ###x,myn…… !!!!
Sőt!
@&&&@####xk>#&@@@…. az anyját !!!!
Sütöttem! Má’ megint!
Vazze…tuti a génjeimben van ez a sütielcseszés…. Kallódott itt a kredencben egy dobozos vakondtúrás torta, már jó ideje… Néézegetem valamelyik nap…”Hát ennek mingyá’ lejár a szavatossága! Tán meg kéne sütni!”
Gondoltam, holnap úgyis megyek Judithoz, megsütöm és leviszem…. Lesz nagy öröm meg bódottá….
Így is lőn. Ma meló után elmentem bevásárolni, aztán hazavágtattunk Borisszal (szegényem úgy néz ki mint aki napokat kőrözött egy homokviharban, aztán leöntötték ragaccsal, aztán elvitték farsangolni és teleszórták piros konfettivel….. (az utóbbi kettő, arról a kibánatos fáról potyogott rá egyik éccaka, amelyik alatt álltam)) Szóval itthon jöttem rá, hogy pont banánt nem vettem, pedig az a vakondtúrás tora elengedhetetlen kelléke és tartozéka…. Hááát arra gondoltam, hogy akkor se megyek vissza a Minuszba, ha a világ összes vakondja sztrájkba kezd a kertemben! (Jut eszembe, nincs is kertem! Akkormeg főleg!)
Na! Nincs banán! De nem estem bele a 2ségbe, mert jó lesz az úgy is. Lesz bele finom krém!
Fél liternyi tejszinből meg ebből a krémporból, ami hozzá adtak….
Lazán megsütöttem a tésztáját, ámdeviszont a krém…..aza búbánatos krém…..
Ki kellett keverni
Éssakkor….vazze… Össze köllött vón önteni a kettőt… De ez a hülye krém meg így megkocsonyásodott…. Mint a zaszpik…vagyaza másik…a zselatin…..
K*va mérges lettem! Álltam tanácstalanul, kezemben a robotgéppel és azon voltam, hogy kihajintom az egészet a tetőablakon….
Persze, mer’ először kellett volna felverni a habot és utána összevizezni ezt a szerencsétlen krémet….aztán gyorsan összeönteni….
Öntöttem bele még egy kicsi vizet így valamennyire feljavult az állapota és összekevertem a habbal….
Most mitmondjak?! Tejszínhab, banán ízű zselécsomókkal….. Nyami, nyami… J
Hát…. kettévágtam a tésztát, közékentem ezt a zizét…. és a tetejét, előre megfontolt szándékkal bevontam csokival….
Cakkpakk kész lett 7-re! És most az jutott eszembe, hogy mégiscsak kipiszkerálnám belőle azt a krémet…
Tehetnék helyette pudingot…. HA lenne itthon tej! DE nincs!!
Lekvár?
Málnalekvár van itthon!
De milyen a málnalekváros csokibevonatú torta, ha nyomokban banános tejszínhabmaradványokat tartalmaz?
Milyen, milyen?
Exotikus!
Pikáns!
Sz*r!!
Valami csokis krém kéne bele….
Megmár 10 óra! Abszolúte nincs kedvem újra betrutyizni a konyhát….
Asszem elviszem így, aztán legfeljebb majd a Blöki megeszi!
Mééé’ kell nekem mindig sütni?
Ez valami pótcselekvés nálam, asszem!
megmég ezis….
Igazából ma többszáz bejegyzést tudtam volna írni…. Mert annyira más-más érzések kaptak el a nap folyamán…és mindegyikkel oldalakat tudnék megtölteni….
A teásakat azé’ külön tettem… J
*
’Ztán a zelőbb úúúúúgy felhúztam magam, hogy…..
Nagyon igyexem nem politizálni ezeken az oldalakon….deee az előbb…..
Mé’ van az, hogy amikor a kib*ott ingatlanadóról beszélnek a TVben, állandóan csaodapalotákat, tirnyes-tornyos házakat mutogatnak illusztrációnak….. DE NEM nekik lesz komoly érvágás ha bevezetik, hanem annak aki így sem jön ki normálisan a fizetéséből…
És majd megint jól megszívom, hogy anyám meg apám jóval idő előtt átköltöztek egy adómentes helyre…
Itt most le is zárom a témát. Na nem mintha nem lenne még hozzáfűzni valóm, de ezt muszáj volt kiírnom magamból…..
Meghát azért az élet bebizonyította párszor, hogy nem érdemes semmin előre dühöngeni….
Remélem……
*
Figyu!
Annyira jó fejek vagytok, hogy hozzámvágtátok ezt a zenés pöttyöslabdát….
De valahogy nagyon nem vagyok képes megcsinálni….
Nemtom…még gondolkodni sem akarok….
És egy csomó zene van amit nagyon szeretek de a lelkem most egy hullámvasúton van és hol Magna Cum Laudét hallgatok….hol a Samba de Janeirót üvöltetem, hol smooth jazz, hol meg Abba….
Egy káosz!
Ez van!
*
Egyébként már a reggel fényesen indult….. Csörgött a vekker….lenyomtam…oszt úgy elaludtam mint a huzat…. Ergo, nem mentem angolra….de mégcsak lekifurdalásom sem volt… Nemtom… valahogy olyan nagyon fáradtnak érzem magam napok óta….
A lelkem is ……..
Felkavart M. szombaton….. Nem tehet róla…. Valahogy én voltam „lelki másállapotban”.
Belegyömiszköltem egy dobozba…. de néha….. eccercsak kimászik belőle….
Persze …mégiscsak tehet róla….. Bisztosss sugárzott belőle valami izé… J
De majd visszaállok megint…..
Francba.
Mégsem írok most többet…..
Teaizék…..
Még két teás szösszenet oszt esküszöm leszakadok a témáról:
Reggel, miközben a szokásos csipkebogyóteámat főztem……. Rá van írva a dobozára, hogy „MEGÚJULT”….. Hát árulja már el nekem valaki, hogy a búbánatos lófütyibe tud egy csipkebogyótea megújulni!!!
Nem ízesített, natúr, gyógyszerkönyvi minőség…. Eccerű csipkebogyó! Csak megújult! Ücsörgött ott a bokron, limbálózott, unatkozott….minden nap egyformán telt….
Egy reggel azonban felragyogtak a bogyók! Megújulok, vazze….. !! És lőn!!!
Aztán mint aki jól végezte dolgát, bemászott a dobozba magára húzta a fedőt, kiírta, hogy MEGÚJULTam…. Kapjatok be! [ejtsd: Vigyetek és igyatok!]
*
Máralignáthás G. –nek ajánlgattam tegnap reggel újfent a teaivást….
G. – Szoktam ám én teát inni otthon…. mézzel… citrommal…
E. – És itt mé’nem?
G. – Mer’ itt… se méééz……se kedvem…..
J
Kedves Kisdinnye!
:))))
Most pedig ide figyelmezzen mindenki!
Kisdinnye külön kérésére, megosztom veletek a bodzatea elkészítésének minden csínját-bínját…. Nagyon régi recept, még a nagyanyámról maradt rám és féltve örzöm.
Szóval…..
Fogj egy üvegkancsót…. (lehet porcelán is de abban nem oly teccetős a teaital)
Ezután tégy fel a tűzre kb. 1 liternyi vizet egy lábasban és várj türelemmel, míg bugyorékolni nem kezd…
Mindenképpen várd meg míg forr, mert az igazi teához fel kell forralni a vizet
Kóbor teafőzők elégségesnek tartják ha csak langyítanak rajta de ez olyan mintha…… nemtom….. szóval nemjó na!
Szóval miközben a víz hevülget a tűzhelyen, fogunk egy fél citromot vagy egy narancsot és belekarikázzuk a kancsóba…. Én speciel a héja nélkül szoktam mert ezeket a citrusokat bekenik ilyen izével és fixa-ideám, hogy eztet nem lehet róla normálisan lemosni, de tény, hogy héjastul viszont sokkal jobban mutat.
No és nem utolsó sorban azért van erre szükség, mert a bodzának eléggé erős az íze és a citrusok egy kicsit enyhítenek rajta….
NADE!
Jó lesz ha csipkedjük magunkat és előkészítjük a bodzát, mert már igencsak forronkodik a vizünk, főleg ha jókis hazai csapvízzel dolgozunk….és nem utolsó sorban ebben van (mármint a bodzában) nemes italunk sava-borsa…. (brrrr dehülye jelző ez ide :).
Fontos, hogy mindig a jobb kezünkkel dolgozzunk, hiszen balkéztől a bodza vitaminjait veszti. Ezért ha balkezesek vagyunk a következő művelethez feltétlenül hívjunk segítséget…. feltéve persze, hogy nem akarunk íztelen löttyöt inni….
Szóval!
Jobb kezünkkkel ragadjuk meg a teásdobozt és ügyesen dolgozva emeljünk ki belőle, ehhez a vízmennyiséghez legalább 3 teafiltert és továbbvíve a mozdulatot rögtön lógassuk is bele az előkészített kancsóba…. Apróság de megéri odafigyelni a filter cérnájának másik végén fityegő cimkepapírra, mely a tökéletes íz elérése érdekében, jó ha kívülre kerül a kancsón….
Ezután már nagyon gyorsan kell dolgozni, mert az egy liter víztől lassan bepárásodik a konyha…. Óvatos mozdulattal (itt már lehet használni a bal kezet is) ráöntjük a filterekre a forróvizet. Teccés szerint cukrozzuk, vagy édesíthetjük cukorpótlóval is….
Ha van türelmünk érdemes kivárni míg kihül és aztán rásegíthetünk a hűtőgéppel is….
Kitűnő hűsítő, nyári ital.
Az igazi ínyencek külön figyelnek arra is, hogy a boltban csak olyan polcról vegyenek bodzateát mely legalább 1 méter magasságban van, hiszen így nem szennyezi be a vásárlók jövés-menésétől felszálló por.
*
Ugyanilyen módon készítem a csipkebogyó teát is, ami szintén nagyon finom. Ajánlanám a csalánteát is de annak kicsit speciálisabb az íze, viszont méregtelenít állítólag…..
És nem árt ha a Herbáriás minőségűeket választod.
Noshát, kedves Kisdinnye ez az én titkos receptem! Ésmivelhogy most tanulnod kell, neked is ezt az elkészítési módot javaslom….
A biobb fajtát majd elkészíted, ha lesz időd kalandozni és begyűjtheted a hozzávalókat 🙂
Pussz
7vége….
Telihold…..
Azt írta szombatra a horoszkóp, hogy feszültség meg minden…. De végülis semmi nem volt…. Legalábbis szombaton….
Csaptam egy lightos takarítást, főztem, hajat mostam…. Megnéztem újra a Magyar Vándort…. J Jajjde mekkora film!
Ja! Meg reggel 1-2 Spongya Bobos rajzfilmet…. Imádom Spongya Bobot. J
Volt egy csodatevő kút, ahova leengedte egy vödörrel a főnöke Spongya Bobot, hogy szedje össze az aprópénzt amit a népek bedobálnak…. Már nem emléxem mi módon de melléesik Tunycsáp is…. aztánmég közéjük potyog Patrik is, a kezében szorongatva egy aprópénzt…..
– Mi ebből a tanulság Patrik?
– …….
– Ha eldobsz valamit, azt nem tanácsos tovább szorongatni !!!!
( J Nemsemmi jótanács!!! J)
Aztán ülnek tovább a kút mélyén…. Eccercsak:
– Klausztrofóbiám van!
– Az mi?
– Hát, hogy nem szereti a Mikulást!
Ésss tegnap még az is volt, hogy úgy 6 óra magasságában eszembe jutott M. meg az a tény, hogy egy időben mindig megéreztem előre ha sms-t írt….Éshogy milyen jó lenne…. (erre szombat este lévén kb 10%nyi esély volt)
Ésss…..fél pillanat múlva pittyeg a mobilom… Szó szerint meghült bennem a vér… Nem mertem megnézni mert úgy gondoltam, hogyha M., akkor ez már a félelmetes határát súrolja… És Ő volt J a szokásos „Mizu?”-val… Na miután magamhoz tértem visszahívtam, merthát mit lehet sms-ben írni arra, hogy „Mizu?”
Kérdezte, hogy itthon vagyok-e merthogy átjönne…..
Mondtam neki, hogy „Gyere! Csak adj lécci legalább 20 percet mer’ kupi van… J”
És esküszöm pont pucc-passz lett mire ideért…. Mondtam is neki, hogy érlelődik bennem a „Hogyan csináljunk láccatrendet negyed óra alatt…?! című mű…
Jót beszélgettünk…. megint nézett azzal a sziklaolvasztós nézésével, amivel mostanában már nem szokott….
Egy kicsit rosszkedvűen jött…. Fél másodperc alatt észreveszem ha baja van… Kiderült, hogy az egyik haverjával, akivel közösen akart megcsinálni egy ötletet… nem igazán értenek egyet…illetve a barátjának más a tempója mint neki mert ő nem igazán ér rá szarakodni…. és ez az egész egy kicsit rosszul érintette….
Kibeszélte magát és közben meg rendezte a gondolatait is…igazából nem volt annyira letörve mert már kitalálta, hogy kivel kéne megcsinálni a dolgot…..
Émmeg elmeséltem a Krisna-völgyet, megmutattam a képeket….odaadtam a füstölőt amit hoztam neki…. Örült…. Meg is gyújtottunk egyet…. ’ztán gyújtottunk gyertyát is mert közben meg ránksötétedet…. (pöttyet piromán a szentem… J….vaaagy romantikus… vaaagy nemtommiez benne de rengeteg gyertyát elégettünk az utóbbi 1-2 évben)
Mondta, hogy volt már a völgyben de annyira régen….akkormég alig volt ott valami….éshogy megnézné….
Azt mondja:
– Miért nem szóltál? Ja! A barátnőiddel mentél!!
– Figyelj! Ha gondolod, bármikor lemehetünk!
– Tényleg?
– Aha! Csak jó idő legyen!
Nnnna…. Mik vannak?! Velem akar menni….kettesben….. .
No azé’ nagyon nem élem bele magamat….. de ha elmegyünk, elmondhatom, hogy tényleg fordul a világ…. Ha nem, akkormeg azé’ jó volt, hogy legalább felvetette J
Ma reggel elmentem bevásárolni… Igazából úgy ébredtem, hogy a tegnapi sült husihoz én tejfölös uborkasalátát akarok enni… Ennek csak két akadálya volt. Se uborka, se tejföl nem volt itthon…. (a salátáról nem is beszélve J) Úgyhogy összeraktam magam és Borisszal elmentünk a Minuszba…. Hát, vazze….. Úgy fizettem 5000 Ft-ot csak úgy nyekkent!
Jéééézusom! Csak néztem! Semmi luxus nem volt a kosaramban….kivéve egy 100%os narancslét…. Félelmetes!
Az egész cucc lazán elfért egy ilyen spárosszatyorban….
No persze így elgondolkodva… mi számít luxusnak? Joghurtot is vettem basszus….
Ezen fölpipulva aztán az egész uborkát leszeltem és egy egész doboz tejfölt beletettem…. És mostanra meg már jól meg is ettem a zegészet…. Jó lett!
Délelőtt még csináltam egy kancsó bodzateát is és belecsavartam, beleszeltem egy narancsot… Jól lehűtöttem ésss hmmm…. ezis jó lett…. J
Ami egy kicsit elrontotta a kedvem az Anna volt….
Beteg volt a héten…39 fokos lázzal….. Pénteken jópárszor felhívtam, beszéltem vele… Végülis már nem volt láza, jobban volt…. DVD-zett …..
Szombaton nem hívtam fel….. Az előbb rátelefonáltam és már ahogy felvette a telefont tudtam, hogy baja van …… Merthogy tegnap nem hívtam. Éshogy jól esett volna neki…
Na igen. Lehet, hogy nekem is jól esett volna ha felhív….. De hát persze az én lelkem kit érdekel…?!
És ha ma nem hívom, akkor nem hiszem, hogy felhívott volna…. Jobb magában duzzogni…az is viszi az energiát…. Abból meg úgyis sok van neki.
Rosszul esett eléggé…. De szerencsére visszaállt a lelkem hamar…. És persze felhívom este…merthogy ma meg ablakot pucol…..
Let’s go ! Valamerre…..
Nemtom mi van velem…. Itt a hétvége… Mennék mint a meszes valamerre… Nemtomhova, nemtommerre…..csak mennék…. Elkedvetlenít, hogy pénteken magamra zárom az ajtót és hétfő reggelig nem nyitom ki…. Francba! Pedig annyi mindent kell ám csinálnom. Kazalban áll a vasalni való. Igencsak porszívózni kell, mert a múlt 7végén elmaradt… Mosni is kéne kézzel néhány dolgot…. Angolból esszét kell írni…. Aztán magamon is lenne restaurálni való… El kéne újra mélyedni egy kicsit az ezoteriában….2-3 hete abbahagytam a meditálást is…. Ez is olyan érdekes: néha besokallok tőle és akkor muszáj kihagynom valamennyi időt… Mostmeg már úgy érzem, hogy újra kéne….
Közben meg asszem 4 duracell elem van bennem, mert szétvet az energia….
Legszívesebben beülnék Boriszba és irány az előre…..
Jajjj egyik nap is olyan jót autóztam, este, lehúzott ablakkal, CDről Cher doppingolt…
Micsoda fílingje volt…..húúúú…..
*
J
Most, hogy ezt írom G. eccercsak felugrik!
– Nem bírom én ezt a pénztelenséget! Megyek a bankba!
– OK! Van nálad minden?
– Ja!
– Sokat hozz!
És elment. Nemtom hova, de ha nem a bankba, poénnak akkoris jó volt J
*
A húzós hét után eléggé lazán vagyunk ma, mert a vezérkar elvonult “tréningre”……
Úgyhogy pakolásztam itt a gépen, folytattam a nagy deletét meg az átcsoportosítást, hogy a jövő héten be tudjuk állítani végre a zúj gépemet…
haaapci…..
Az én kedves G. kollegám megint taknyos….
Ésss persze MEGINT én vagyok a zoka… Mertogy kedden délután meg este én is eléggé náthás voltam, sőt este úgy gondoltam, hogy ebből nagyon nagy takonykór lesz…. De aztán megbombáztam a szervezetem csipkebogyó teával (amit úgyis naponta iszom) meg ötösével szedtem be a C vitamint éss…… szerda délelőtt simán elmúlt az egész….
Mellesleg tudtam, hogy meg fogok fázni mert szombaton a krisna völgyben nagyon alul voltam öltözve. (Már úgy értem, hogy nem voltak rajtam rétegek, meg kabát sem csak egy vékony farmer dzseki)
Tegnap aztán G.-n is kijött valami….
Na perszehogy tőlem kapta el…
Szerinte….
Hiába mondtam neki, hogy én meg voltam fázva, azt meg nem lehet elkapni… Váltig állítja, hogy a hétvégén a woodoo-s völgyben J összeszedtem valami nyavalyát és behurcoltam az irodába…. Merthogy folyton ilyen helyekre járok…. Éshogy legközelebb ha megyek akkor egy hétig legalább karanténba kell engem zárni….
Mondtam neki, hogy igyon herbateát…. Van csipkebogyó meg bodza….. főzök neki…
– Nem fogok mindenféle giz-gaz teákat inni…. Különben is reggel herbás fogkrémmel mostam fogat, az elég gyógynövényből……
– Akkor egyél C vitamint!
– Vettem be!
– Hányat?
– Egyet….
– J Hát az ártani nem használ….. J
Na, nagy kegyesen bevett vagy hármat….. és most itt prüsszög bele a világba….
Az egészben az a poén, hogy K. kollegával heti 2x, 3x kondiznak…de nemám csak úgy lazán nyomják, hanem ilyen benga nagy súlyokat emelgetnek…. Lassan nem kapnak magukra pólót mert szétreped a karizmájukon J Meg állandóan bringázni járnak…..
Szóval nagyon tökösek…..
Ehhez képest émmeg kenterbe verem Gombóc Artúrt….(mármint mozgásban…súlyban talán még nem J ) ésakkor kit gyűr le a nyavala?!?
Hö…. J
hare krisna…..
Na szóval, az volt…..
Péntek délután, jó későn jött Anna. Mindenféle megfázásos bajai voltak de szerencsére jobb kedve volt mint amire számítottam.…
Szombaton délelőtt aztán, az út elején felszedve Juditot, elindultunk Somogyvámosra a Krisna-völgybe. Több éve meg akartam már nézni és gondoltam itt a remek alkalom… Menjünk!
Szerencsére résen voltam és a sztrádán mentünk de így is elég hosszú volt az út, hátmég ha végig kellett volna 50-nel száguldani a Balaton déli partjának a településein…. Szóval olyan laza 1,5 óra alatt ott voltunk és nem is tévedtünk el egyszer sem.. .. J
Ja! És közben még átmentünk a Völgyhídon is …..
Na, ez is ám….
Megyünk, megyünk….. Eccercsak……
– Jééé… figyu, ez nem a Völgyhíd…?!
– Öö…De!
– De jóóó!
– Lenne! HA látnánk valamit! J
Szóval olyan biztonságossá tették, hogy a tájból semmi nem látszik. Ha vezetsz, akkormeg főlegnem… Busszal kell azon biza végighajtatni…
Na persze csinálhattak volna rá (legalább az egyik oldalára) ilyen gyalogutat, hogy lehessen honnan bámészkodni…. Hamá völgytelen völgyhidunk van… J (A hegytelen alagutakról most ne essék szó… J )
Nnna… Néhány jobbra, balra meg előre után végre odaértünk…. Először azt hittük, az idő kegyeibe fogad bennünket de aztán kiderült, hogy mégsem, aztánmeg mégis…. Szóval folyton keresni kellett, hogy hova süt oda a nap…
Beértünk egy nagy kapuféleségen ami egy régi parasztház udvarára vezetett… A házban volt a recepció, itt lehetett belépőt venni…az udvaron pedig parkolni…. A ház kertje és az amögött levő igennagy dimbes-dombos terület tulajdonképpen a VÖLGY.
Mondták, hogy mehetünk kocsival is de úgy döntöttünk, hogy sétálunk. 1300 métert azé’ csak kibírunk… Meghát közben lehet azért nézelődni is…. Aztán egyre tanácstalanabbul bandukoltunk…. A recepción azt mondták, hogy jókor jöttünk mert éppen fesztivál van és menjünk a templomhoz…. Hát ehhez képest egy jó darabig nem láttunk sehol egy lelket sem… No, mondom…. Mennyien lehetnek, ha nincs fesztivál?
Eccercsak láttunk egy naagy dombon egy naaagy sárga, piros épületet… Na megörültünk, hogy megvan a templom. Csakhát gyanús volt, hogy sehol senki….
Ja! Közben meg jobbnál jobb kocsik húztak el mellettünk… (Mondogattam is, hogy, vazze, még egy lexus és maradok… J )
Végre megláttuk az út végén a főépületet, ahol azért már jóval többen voltak… Jött egy lány, levettette velünk a cipőinket és mondta, hogy mindjárt jön egy vezető, aki bevisz a templomba.
Aztán jött egy idősebb hölgy… és bementünk vele egy naaagyon érdekes terembe. A padló márványból volt és szerencsére alulról fűtött…. A falakon a mi szemeinknek eléggé idegen festmények voltak, a szivárvány összes színét és annak minden árnyalatát felhasználva…
A terem két végében pedig két szintén nagyon színes oltár(?) … A falak mentén körben ültek a hívők és imádkoztak(?) vagy nemtudom ők mit csinálnak… Azt hiszem ezt a “hare krisna, hare krisna, krisna, krisna, hare hare………” szóval ezt mondogatják nagyon sokszor…..
(Ez a templom….)
A vezetőnk mondott pár mondatot, aztán vége is volt a vezetésnek…. Leültünk a meleg padlóra egy kicsit magunkhoz térni, deeee nemtom… Valahogy annyira idegennek éreztem ott magam…. Lehet, hogy azért mert annyira fura volt minden… csak bámészkodtam…. hol egy nagyon szép szárit láttam…hol a virágokat lestem…. Valahogy mindig volt mit nézni és így nem igazán tudtam magamba szállni… Igazából az egész ottlétem alatt zavart valami, amit nem tudok megfogalmazni…. Valami olyan érzésem volt, mintha most az utcán sétálva eccercsak bemennék egy házba, ahova természetesen beengednek és elkezdeném körbenézni a nappalit, a konyhát….sorba ami jön…. A házigazdák mosolyognának de akkoris nagyon idegen lennék…..
Na mind1. Azért igyekeztem legyűrni az érzést…
A templomnézés után beültünk az étterembe, ettünk sültkrumplit szósszal és úgy jól laktunk tőle, hogy a sokféle nagyon guszta sütinek már nem maradt hely a pocakunkban… Pedig azt nagyon sajnáltam! Azért legalább megkóstoltuk a teljeskiörlésü biozsemléjüket ami még friss meleg volt…. hmmm…. Minden bio náluk, volt bioméz, bioizé…. gondolom a krumpli is bio volt amit ettünk….
Aztán szétnéztünk az ajándékboltban is…. Húúú… naagyon szép szárikat láttunk….meg vettem bindit…. (ez az a dísz, amit a nők a homlokuk közepére raknak) és mi is felraktuk, hogy elvegyüljünk végre a tömegben J
Aztán tipródtunk kicsit a teraszon, várva, hogy a pamacsfelhő lekászálódjon a napról és kimerészkedhessünk a szabadba.… Míg ott álltunk odajött az a lány, aki fogadott minket és megkérdezte, hogy tetszett-e a templom…. és mosolygott…és úgy látszott, hogy van kedve beszélgetni is…. Úgyhogy őt azért nagyjából kifaggattam pl. a bindiről is…. Akinek piros, az friss házas vagy menyasszony, a más színű meg már… (nemtom milyen szót használt….. ) mondjuk, hogy kevésbé szerelmes J
Ő mondta, hogy az a nagy épület amit előszőr láttunk és templomnak hittünk, az az iskola és hogy van pár gyerek (már nem emlékszem pontosan tán 12-t mondott) akik oda járnak. Ők egyébként magántanulók. Bent járnak suliba és kint vizsgázniuk kell. (Ez olyan hülyén hangzik, hogy bent meg kint – de ha eccer ez van)
Aztán észrevette, hogy olyan elképedten nézek a kocsikra amik a terasz alatt parkoltak… Hiába! Ez birizgált! Mondta, hogy ezek közül a kocsik közül egyik sem az övéké ám…. J
Hát… az lehet…. De a 80%-át ilyen fura ruhába öltözött emberek vezették….
Tény és való, elég sok volt a külföldi krisna tudatú hívő (tán így mondják) mert magyar szót szinte alig lehetett hallani….
A lány ahogy körbenézett, két embert ismert a körülöttünk jövő-menő, bámészkodó forgatagból….
Egyébként 130-an laknak a völgyben és 30 év az átlagéletkor. A tehenészetet nem néztük meg és a fóliasátrakat is csak érintőlegesen…. de ez csak a kellemetlen időnek volt köszönhető… Az ember nem szívesen állt meg bámészkodni…. Fújt az a hülye szél és ha nem mozogtunk, akkor fáztunk.
Különben az egész völgy nagyon szép, nagyon gondozott, sok kis kiépített pihenővel, vagy meditáló hellyel, patakkal, kis tavakkal…..
5 óráig bámészkodtunk, aztán eljöttünk….. már megváltás volt beszállni a jó meleg kocsiba.
Ahogy jöttünk el, a falu utcáján jött a szembe sávban egy kocsi… ki kellett kerülnie az ő sávjában egy álló autót, így átjött az én sávomba…. Nem is volt ezzel gond, nem mentem gyorsan….CSAKHOGY annyira megszerette ezt az oldalt, hogy nem ment vissza a sajátjába… Közben meg már odaértem és álltunk úgy egymással szemben egy darabig mint a mesében a két kisgida a hídon…. Aztán mutogattam neki, hogy “Ember! Ez a sáv az enyém! Menjél te vissza a másikba….!!” És akkor kapcsolt! És visszament! És akkor láttuk, hogy egy tök szép indiainak kinéző, száriba öltözött nő vezette a kocsit és nem győzött elnézést mutogatni…. J
Szegény, biztosan olyan országból jött, ahol a bal oldalon közlekednek…. J
Aztán már nem volt semmi érdekes. Újra átautóztunk a Völgyhídon….minő meglepetés…J
De erről az oldalról méginkább nem látni semmit…..
Vasárnap reggel Annán kijött a nátha…. Naagyon elveszett volt… Mondtam neki, hogy aludjon, meg főztem neki teát, kajánk meg volt…. Úgyhogy elvoltunk. Délután kimentünk a “tankhoz” egy kicsit napozni…. Merthát természetesen vasárnap sokkal jobb idő volt mint szombaton.
Aztán hétfőtől meg meló….. Sok.
De NO PROBLEM!
Néhány kép…
