semmi…csak 7végi leltár…

 Görögdinnyét akarok enniiiiii….. Most! Vagyis már kerek fél órája!
Ááá… csak nyüglődök már órák óta. Neme köt le a film, állandóan a kaján jár az eszem…de juszt sem eszem…. Csokit sem! Nem és nem! Pedig most meg tudnék enni minimum egy kiló trüffelgolyót….asztánmeg valami rumos pralinét egykis csokifagyival…..
Valami front jöhet….nemtom… ezt a bánatos esőt is már annyira unom…. Mintha ősz lenne pedig tavasz van… Vagy nem ? De!
Tavasz! Napsütés! Madárfütty! Virágok! Tulipántok meg minden…. Virágozzanak a fák… TÖKÖM TELE!!! Ezzel az órabirizgálgatással is!!!
Na! Most aztán jól kinyafogtam magam.
Azért tevékenykedtem is valamennyit ám a 7végén.. No nem lett meg minden amit terveztem deee azért előrébb vagyok…
Szombat reggel 7kor keltem. Aztán mentem virágért, onnan Aprajafalvára a temetőbe, onnan a fodrászhoz…. Hazafele jövet bevásároltam…. A bevásárló parkolójában miután mindent bepakoltam a kocsiba,  éppen indulni akartam, mikor a kocsi előtt a járdán megláttam az alsós tanítónénimet…. Teljesen elképedtem…(szegényről azt hittem, hogy már rég meghalt) valahogy már akkor olyan öregnek tűnt nekem de így a kocsiban gyors fejszámolást végezve… még simán élhet…. Egy idős bácsival beszélgetett…gondoltam várok egy kicsit és ha elmegy az öreg, odafutok hozzá de annyi ideig traccsoltak, hogy már nem bírtam cérnával… Ezen elmélázva aztán majdnem sikerült a lámpánál hátulról beledurrantanom egy kocsiba. Egyszerűen nem tudom mit csináltam. Csikorogva álltam meg, kattogott  a fék…és végigfutott rajtam, hogy belemegyek, tuti…. De aztán megálltam…. Nem értem. Nem mentem gyorsan… Hiába próbálok visszaemlékezni… Azt tudom, hogy az jutott hírtelen eszembe, hogy „Mi az Isten….?!” 
Beragadt a gáz? Nem fogott jól a fék? Elméláztam?
Baromira megijedtem mondjuk. Elég lassan mentem tovább mert tele van a város lámpákkal… próbálgattam a féket…a gázt….. Semmi gond… szóval lehet, hogy mégis én voltam a gyagya…
Mindenesetre, lecseréltetem a téli gumikat aztán kiviszem Szerelőzsoltihoz, hogy nézze át.
Nna! Ahogy ezzel megvoltam, hazajöttem… Ettem egy szendvicset…hívtam Juditot, hogy mi a harci helyzet… Mondta, hogy ¼ 4-kor találkozzunk a korház előtt, mert megy látogatni az anyukáját és akkorra végez. 3kor elindultam…. Egy kicsit késtem…de nem gond mert Ő meg még hozzám képest is késett…J
Ésshogy miért késtem?
Nna miért?
Merthogy pénteken itt nyöszmörögtem, hogy M.-et akarom….
Ésss abból is kaptam egy kicsit… J
Szavam?
Egyse!
Szóval éppen autóztam a kórház felé…És hogy miért arra mentem amerrre….hát azt nem tudom… Tízből tizenegyen nem azt az útvonalat választották volna amit én, az tuti…
És ahogy ott száguldozok…na ki baktat velem szemben a járdán, válltáskával?
Na ki?
Meredtem előre, hogy ilyen a mesében nincs! 
-Nnéémáá, -mondom- Ezt meg kidobták valahonnan… Hopppsza!  Nekem  kell!!!Majd én összeszedem….!!
Megálltam…. és nagyon örültünk egymásnak…
Aszongya: – Hova, hova, szőke ciklon?!
Mondom: – Látom, kidobtak! Elviszlek J
Nem mondom, hogy nem örültem, hogy frissen vagyok fodrászolva, hogy jó sok időt feccoltam a szemem kifestésére és mégiscsak előkerestem a rózsaszín rúzsomat…J
Úgyhogy kerültünk egy pöttyet …. a korházhoz képest is …. az otthonához képest is… de azé’ nem nagyot… J
A ház előtt kitettem, kaptam két puszmákot oszt tűztem Juditért…. Szerencsére még nekem kellett rá várni. A kórháztól kimentünk a buszpályaudvarraés feltettük a két gyerkőcöt a buszra… Olyan aranyosak voltak, össze-vissza dícsérték a hajamat…
Ezekután kimentünk egyet sétálni a városi kis tóhoz. Elég sokan voltak pedig nem volt túl jó idő. Fújt a szél…. Azért körbejártuk és beszélgettünk ott 1-1,5 órát…. Majd Judit kitalálta, hogy rántottsajtot enne hasábkrumplival…. Na! Nekem aztán jónak mondta! Egész nap csak egy szendvicset ettem… úgyhogy beültünk sajtot enni…
Hát tömeg az nem volt. Pedig szombat este lévén, akár lehetett is volna…..
Utána még egy kicsit plázáztunk…. Láttam egy naaagyon klassz piros lakkszandált 12ezerért… Francba! A 3 pántja összesen nem volt 1,5 centi széles…és bissztosan nagyon kényelmetlen lett volna benne járni, deee annyira teccett… Sajnos momentán nem a kényelmetlensége miatt nem tudtam megvenni…de nem rinyálok….
Ésss ennyi volt a szombat.
Vasárnap reggelre Praktikusáruházat terveztem de úúgy be volt borulva és esett az eső, hogy semmi kedvem nem volt kimozdulni. Úgyhogy nekiálltam vasalni és a F1 alatt kivasaltam a zegész naaagy-naagy kupacot… J
Aztán főőztem is. Sóskát…meg sonkát sütöttem hozzá…. Utána takarítottam…Igaz, hogy nem tavaszi nagyot, hanem hétvégi kicsit de azé porszívó volt benne….
Azt megírtam az angol házimat….
Aztán már csak nyüglődtem, mert annyira elálmosodtam…..hogy nagyon….
És mingyámá elmegyek aludni…
Merthogy reggel nemtom hogy kelek fel a zóra tekerészés miatt….