Hát akkor……

Na mára lehiggadtam…. Vagyis már tegnap se jött annyira a gőz a fülemen….
Valahogy nagyon rosszul állhattak egymáshoz viszonyítva a bolygóin csütörtökön M.-mel….
soha nem éreztem még, hogy vitt volna az energiámból…..hát csütörtökön így történt. Ráadásul tele voltam „lépcsőházi gondolatokkal” és csak egy paraszthajszál választott el, hogy ne hívjam fel rögtön ahogy hazaért és ne zúdítsam a nyakába… Gondoltam alszok és/meg/vagy bőgök rá egy éjszakát….Tapasztalatom szerint ez lájtosítani szokott a búbánaton, aztán ha mégis megmarad, akkor lehet önteni…
Biztosan a lelkem sem volt 100-as és azért éreztem a történéseket olyan tragikusnak….
½ 6-ra jött, éppen palacsintasütésben voltam… gondoltam, legyen meg az a nutelláspalacsinta..
Jött…örült….örültem….. Nutellát olvasztottunk, ettünk… Közben gazdaságelemzett, meg hogy mennyire nagy sz*ban vagyunk, mesélt az ismerőseiről meg egy-két haverjáról akik már nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket, meg foglalják le a kocsijaikat….
Émmeg csak hallgattam-hallgattam….. és nemtom…talán nem vágtam elég elkeseredett képet…vagy nemtom de valahogy ott lyukadtunk ki, hogy én homokba dugom a fejem… Vagyis ezt én mondtam, mikor kérdezte, hogy én mit csinálok….
Kérdeztem, hogy mégis mit kéne csinálnom….  Erre kiakadt….. Erre meg én akadtam ki… Mondtam, hogy akár beülhetnék a sarokba és sírhatnék naphosszat…. De hát az elmúlt egész évben azt sulykolta belém, hogy legyek már optimistább….
Próbáltam elterelni egy kicsit…megkérdeztem, hogy állnak a cégalakítással.. Válasz: vannak tervek de nem akarom elkiabálni.
Aztán megint meghallgattam, hogy sokkal nagyobb a trutyi mint amennyire felfogják az emberek….. summa summárum ½ 6-tól ½ 10-ig ezt hallgattam….és egyre jobban kétségbe estem…. Na nem attól amit mondott, mert azért képben vagyok szerintem amennyire kell, hanem mert úgy éreztem, hogy valaki kicserélte….. Valami van…. Vagy Ő ment át közben a csillagkapun vagy én de az tuti, hogy a hullámhosszunk piszkosul elcsúszott……
Néha tettem egy-egy gyatra kísérletet, hogy beszélgessünk…. Mondtam, hogy voltunk a novotelben anikóval….
– Tényleg? – és ennyi…..csönd…. ránézett a TV-re ami sajna bekapcsolva maradt mikor jött de nem volt rajta hang…. Szóval az érdekesebb volt…. (nem vitatom)

Mondom neki: – Kérdezd meg milyen volt a Novotelben?
– Milyen volt a Novotelben?
Hát k*va sok kedvem volt róla mesélni ezek után…. Azért mondtam 1-2 mondatot. Na nem mintha érdekelte volna csak ha már így kiprovokáltam magamtól a kérdést….
Aztán két árfolyamelemzés meg balf*sz politikus emlegetés közben azért megtudtam, hogy O.val volt kétszer Pesten valami termékbemutatón, merthogy O. most valami terméket árul….. (O. az unokatesója és lány és nem mellesleg már tavaly mondta, hogyha nem az unokatesója lenne akkor….)
Aztán volt egy olyan mondata kb. hogy: ……aztán jönnek a volt kollegák, barátok, meg anyámék meg ez-az és azt kérdezik, hogy „Most mit fogsz csinálni?”, ahelyett, hogy megkérdeznék, hogy, hogy vagyok…..
És itt megint ledöbbentem… Az első gyomrost a „volt kollega” adta…. De hát Istenem, ide is leküzdöttem magam….vagy fel…vagy mittomén…..
Közben már egészen kicsinek éreztem magam ott a  kanapé sarkában kuporogva….Csak néztem és hallgattam….. Elkezdtem védekezni, hogy nem is azt kérdeztem, hogy mit fog csinálni, hanem, hogy mi van a céggel….
Aztán jött a következő mondat,de csak úgy halkan, inkább magának mondva:
 – O. jó fej. Ő legalább megért!
Na basszus! Tavaly mást sem hallgattam, hogy milyen O. Nincsenek tervei, csak úgy van a világban…..
Hááát kiderült, mégiscsak jófej!
Húúúú… nna abba is hagyom…… Nagyon rossz kedvem lett, miután elment….
Péntekre nem múlt el, hiába aludtam rá…. persze nem bírtam ki, hogy ne írjak neki emilt….

„Neked nem voltak lépcsőházi gondolataid tegnap?”

„Hova akarsz kilukadni?”

Hát megírtam neki a meglátásaimat…. Hogy nekem mondják, hogy falaim vannak de kettőnk közül az Ő falai sokkal nagyobbak (lehet, hogy csak velem szemben)

Aztán  pld. ha majd helyrejön a gazdaság… :)) szerinte lesz-e amről tudunk beszélgetni..
Mert: ha nem kérdezem nem mondja…..
Ha kérdezem….vallatom…… vagy rosszul kérdezem:
Amikor megkérdeztem, hogy van, akkor az volt a hülye kérdés….mert hogy lehetne? TERMÉSZETESEN JÓL!
És hogy O. jó fej és megérti, az tök jó. Bizonyára több infója van mint nekem….Ergo van mit megértenie…..

Hogy  nem értette miért nem ülök bepánikolva a sarokban…. szerinte nem tudom, hogy mit jelent a válság….
 arra a következtetésre jutott, hogy én nem gondolkodok a jövőmön….
Hogy nem vagyok annyira zizzent….el tudom képzelni, hogy mit érezhet  az akinek elviszik a kocsiját vagy a lakását….és igen nekem is eszembe jut,  hogy  velem is megeshet….
De nekem ez már a válság előtt is eszembe jutott. Mióta egyedül vagyok, folyton ezen agyalok…..meg azon “dologozom”, hogy ne  rettegjek a jövőtől……..
A ” homokba dugom a fejem ” meg arra vonatkozott, hogy nem vagyok hajlandó
minden este a barom politikusokat hallgatni a tv-ben.

Igazából nem is értette…..vagy csak nem akarta….. Nemtom….
azt írta, hogy ezeket nem emilben kéne megbeszélnünk mert nem hallja a hangsúlyokat és így csak acsarkodás lesz belőle…..
Ja! És boldog nőnapot kívánt!

Annyit gondolkodtam miért zaklatott fel ennyire….. Elkeseredtem, hogy mennyire nem tudok róla semmit és nem mond semmit. A tavalyi évhez vagyok szokva…egy héten kétszer is itt volt…. És persze, hogy jobban benne van a „sűrűjében”, máshogy, sötétebben látja a dolgokat. El is van keseredve, amit meg persze úgysem vallana be….
És lehet, hogy megint világossá vált, hogy soha nem is volt és soha nem is lesz semmi köze hozzám…..hisz még a „barát” pixisből is kiestem…. 🙂
Úgy emléxem eccer ott voltam….
Nnnna….. Nem agyalok rajta többet….
Gondolom, megbeszélni úgysem fogjuk…. Meglepne, ha előhozakodna vele….
Kész….