van itt minden mint a búcsúban….

 Hoppááréééé….. Balga lélek, aki csak úgy fenntartás nélkül magáévá tesz mindenféle kóbor mantrákat…..
Az ember óvatlanul elkezdi rebegni, hogy „A bőség természetes állapotom” , oszt kerek szemekkel csodálkozik, hogy hízik…. no persze nem a bankszámlája, hanem a csípőbősége….
Szóval, pontosítani kellene….
Öööö…. „Az anyagi bőség….. „
Neeemjóóó…. Milyen anyag?! Fém, fa, ruha?!
Jajjjj… segiccség!!!!!
De most komolyan. Ezen törpölnöm kell!
*
Egyik nap vettem egy szobanövényt… már most is elég nagy deee majd még megnő jól…
Íííígy 1,5 méter lesz, úúúgy meg 2 !! Hoppá mi?
Szekrény helyett J….. Úgy döntöttem, hogy egy ideig még nem bútorozkodom…. Főleg így, hogy a mantrát is elb*tam…. Fény kell  neki meg víz. (nem a mantrának)Ezekből meg van bőven.
Szóval hozom haza nagy boldogan…(Jut eszembe: azért is jobb mint a szekrény mert könnyebb felhozni a tetőtérbe J) Szépen kicsomagoltam, térültem, fordultam…ecercsak mit látok?…. Hát kifeküdt a padlóra mint a gyalogbéka. Első döbbenetemben megfenyegettem, hogy viszem vissza a bótba mint a huzat, ha nem kapja össze magát…. Ennyire ne örüljön már, basszus….
Meséltem neki erről- arról, meg hogy majd milyen jó lesz itt ha végre kisüt a nap….meg ilyenek…. Még egy kaspót is kerítettem neki hamarjában, sőt megígértem, hogy rendezünk nagy átültetést márciusban…. Szóval összehordtam fűt-fát….hetet-havat aztat nem hátha nem szereti…. De csak nem akart fölállni.
Aztán adtam neki egy pohár vizet.
Khm… és fölkelt…..
Hááát…. Eccerű mint egy pasi.
A zember a lelkét kiteszi oszt csak egy pohár víz köll neki. K
Szóval most nevet keresek őkelmének. Természetesen pasinevet.
Hamá’ így kivívta magának ….
*
Annyira de annyira jó hangversenyen voltam az este….. Egy zongorával és egy hegedűvel elvarázsoltak…. Na jó még Haydn és Beethoven is besegítettek… Csak félig volt a színház, így kitaláltam, hogy üljünk fel a legutolsó sorba. Tökéletes rálátás, tökéletes akusztika… Megvallom, tartottam tőle…de volt egy pillanat mikor megint éreztem, hogy „jajjjjdejjóóó…nelegyenvége….”
*
Mostpedig nekiállok egy kicsit angolozni. Merthát igencsak hanyagoltam az utóbbi időben.
HÉTFŐN reggel…(kimondani is szörnyű) …..szóval hétfőn reggel is jól elkéstem. Eleve később keltem fel, aztán világossá vált, hogy bizony Boriszt ki kell szabadítanom a hó alól, ha azt akarom, hogy ne csak úgy menjünk mint süketdisznó a búzában, hanem amerre én akakrom…. Szóval havalás….idő megy…kedvem morcolódik…..
De azért odaértem. Csak amikor ilyen morc vagyok, még a rózsaszínűet fogó tollam sem segít….eccerűen tart valameddig oszt eccercsak elmúlik….
Szóval Midász királyról volt szó az órán. (Nagy lúzer volt az eszemadta) Eccer kívánhatott valamit és azt kívánta, hogy minden váljon arannyá, amihez hozzáér…..
Tanárnő: – Ki tudja, hogy’ halt meg Midász király?
Eliana: – Magához nyúlt?
(De csak hétfőn vagyok ilyen lökött J, meg néha kedden és csak nagy ritkán szerdán….a hét többi napján pedig kizárólag a véletlen műve, ha becsúszik valami poén. )