Jajjjj….
Nem bírom ki….
Fél órája vigyorgok….
Találkoztam egy ÜNNEPI recepttel …..
Gyömbéres-narancsos sárgarépa krémleves !!!!!
Ésss meglódult a fantáziám….
Valami kifükészhetetlen oknál fogva néhány család békésen eljut a vacsoráig. (Nem vesztek össze a fa tartóba faragása, vagy díszítése vagy az égők kibogozása közben, anyuci nem úgy néz ki mint aki éppen a lipótról szabadult, gyerekek lemásztak a tetőről….) Szóval ott ül a család mosolyogva az asztalnál. Apuka kis kedvvel ám annál nagyobb étvággyal, égnek emelt kanállal várja a halászlét…és közben arra gondol, hogy porhanyós lett-e a pulyka…..
Éééésss akkor jön az est első (és ez esetben gyanítom utolsó) fogása. Anyuka nagy lendülettel mosolyogva behozza ezévi újítását, a gyömbéres-narancsos sárgarépa krémlevest……
A következő másodpercben meg a huzat viszi kifele anyukát, répástól, porcelánosól az udvar irányába…..
Jajjj…
Lehetne ezt még cizellálni de most nem érek rá…..
Istenem! Hogy egyesek hol élnek! Tényleg azt gondolja valaki, hogy majd pont karácsonykor jön rá a népre a sárgarépakrémleves ehetnék….?!?
Remélem az ötlet kiagyalója kipróbálja ! 🙂
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Nekem van egy ismerősöm, aki folyton ilyeneket főz. Ettünk már nála: sajttortát, karamellás madártejet, mézes mákosgubát, sütőben összekókányolt túrós palacsintát – csak, hogy a legmegrázóbbakat említsem. :o)
De neki jól tolerálja a családja. :o) Én csak a sajttortáját próbáltam ki az enyémen, de nagy melléfogás volt. :o) Mondjuk a fejemre azért nem borították. :o)