ez egy csütörtök…..

Húúúúúúúúú……..
Nemtom hol kezdjem…
Nemtom elkezdjem-e egyáltalán….
Nemtom, ha elkezdem ki tudom-e írni magamból vagy csak egy katyvasz lesz az egész…..
De hát a katyvasz is valami.
Nem?
De!
M. 6ra ígérte magát. Váártam… eccercsak fölhívott, hogy menjek le mert mindjárt ott van és megyünk autózni….
– Öööö…. Át kell öltöznöm…. Gyere fel !
– Neem! Gyere le!
– Jó.
Nnna elmentünk, tettünk egy kört laza 130cal kifele a városból… Hamá eccer sportkocsi….
Meg bevettünk egy kanyart úgy, hogy kipördült a hátulja….
Szóval kihozta belőle amit lehetett, asszem… J
Hmmm.. Jóvót….
Aztán feljött.
És akkor innentől nem tudom sorban… Beszélgettünk. Igazából még maradt a pikírtségemből, úgyhogy…. feltettem neki néhány kérdést: Pld., megkérdeztem, hogy mi volt az a “Helyzet van” sms…
És hogy miért csinálja ezt mikor tudja, hogy nem szeretem ha valamit csak 2 nap múlva magyaráz meg…
És mondtam neki, hogy nem tudom, mi lehet az a karmikus kapcsolat ami köztünk van de valószínűleg előző életemben nagyon megszívathattam és most azt kapom vissza…….
És hogy nem értem mit miért csinál illetve nem csinál…..
És hogy úgy vagyok vele mint egy pici gyerek aki kap egy játékot, amiről nem tudja, hogy micsoda… Ütögeti, nézegeti, odacsapja néha….hátha kiderül, hogy mivégre… De semmi…..
És, hogy olyan vagyok mint a búgócsiga…csak pörgök körülötte…..
És csak vigyorgott nagy bölcsen. Megvárta míg lehiggadok…. Aztán elkezdett nekem rébuszokban beszélni, aminek mestere… Hogy történni fog valami az életében, csinálni fog valamit ami néhány embernek nem fog tetszeni…. Egészen pontosan még ő sem tudja, csak érzi és csak azt tudja, hogy jó úton jár és látja a célt…
Persze nem mondta meg, hogy mit, hogy mikor……
Azt mondta, hogy még nem mondja meg mert még változnom kell, meg még neki is…. És ez idő kérdése…
Nem nagyon távoli, max február de inkább az idén…..
–És hogy’ jövök én ebbe az egészbe?
– Ez egy jó kérdés!!
Nesze b*meg!
Mondtam neki, hogy egyszer megnyúvasztom. Kilógatom az erkélyen és vége lesz mint a botnak.
Mer’ csak mosolyog…… merthogy ő biztos a dolgában.
Aztán valahogy elillant a mérgem és én is csak vigyorogtam.
Mondtam neki, hogy itt van toll és papír… írja le szépen a gondolatait…. Hogy’ mi is lesz pár hónap múlva.
Aztán majd ha úgy látja, akkor kinyitjuk.
No. Hát 9 óra magasságában nekiállt gondolkodni, fogalmazni….
Mondtam neki, hogy nem lehet ám lila köd. Úgy írja, hogy ne lehessen 3 hónap múlva félremagyarázni.
Másfél óráig gondolkodott. Addig néztem áhitattal…. J Néha beszéltünk pár szót…. Aztán megint csönd …
Nemmellesleg gyertyafényben….
Eccer megkérdeztem, hogy mi az égen rágódik ennyit…
– Hát a jövőt tervezem !
Nnnna, gondoltam, akkor hagyom. J
Aztán megéreztem, hogy inna egy teát és mikor felálltam, hogy főzök egyet, közölte, hogy pont azt akarta mondani, hogy inna egy teát….
Ja!
Közben egy számot hallgattunk, amit még hétfőn(?) hozott. Egy 20-as,30-as évekbeli nagyon kellemes szép szám amit már akkor is imádtam… Szóval ez ment… égett a gyertya….ő gondolkodott én meg mosolyogtam és roppant jól éreztem magam….
Eccercsak megkérdezte, hogy mire gondoltam.
Mondtam neki, hogy nem mondom meg.
Na ezen elvitáztunk egy darabig J aztán azt mondta, hogy amire gondoltam az is benne lesz abban amit leír…
Illetve az is része lesz…..
Hmmm….
Nem tudom mi lesz ebből. Látom ezt az egészet valahogy de ő már annyiszor meglepett, hogy abszolút nem vagyok biztos abban, hogy helytállóak a meglátásaim…..
Minden esetre ½ 11-re megszületett a MŰ. Leírta, beborítékoltuk, leragasztottuk és még viaszt is csöpögtettem rá J
Akkor bontjuk fel, ha azt mondja, hogy fel szeretné bontani…..
Eltettem.
Igyexem nem gondolni rá.
És remélem, hogy nem csalódok.
Sokminden kimaradt. De olyan este volt, hogy képtelen vagyok minden párbeszédét felidézni