Szöszmókjaim....

J Hááát…..
Egész délelőtt olyan cigielszívhatnékom volt…. (Én nemtom, hogy mi a frásztól jön ez is néha rám….. Főlegmeg mostanában….) ééés eccercsak meglátok az asztalomon egy szál cigit….
Csak néééztem. Merthát bevonzósdi ide, bevonzósdi oda….. azé’ ez mégiscsak FURA…..
Aztán eszembe jutott, hogy az én feledékeny T2 kollegám hagyhatta itt…..
(Mindig, mindenhol elhagy valamit… J A múltkor pld. az ABC előtt a kocsiját…. de volt már anno óvodában hagyott gyermek is…. khm…)
Végülis tökmindegy, hogy’ került ide….. bevonzottam és passz.
Nna. Holnap a nagyobb dolgokkal folytatom…. Merha eccer valami beindul akkor fel kell ugrani rá…
Nem?
De!
Legfeljebb a pokolban köt ki az ember…….

 Ma megint megtaláltam Fodor Ákos  haikuit…. Annyira jók. Olyan mintha a lelkemből írta volna… Mintha valaki belémlátna….
Már idéztem tőle néha és biztosan még fogok is.
Ez pld. nagyon mostani.

“agg ágtól búcsú-
levelet kap a patak
s elsiet vele”

Mittomén mi van velem…. Valami alkatrészt cserélhettek bennem. FURA, fura, fura….de nem rossz…
Megszállt valami nyugalom. Nemtom honnan jött, meddig marad, de itt van…..
És már hétvégén is itt volt. Elképesztő. Egy ideje érzem, hogy valami érdekes tempóval alakulok át régi önmagamhoz képest….. Kíváncsian várom, hogy mi lesz ebből…. (Majdnem azt írtam, hogy mi lesz a vége, de azért ezzel még várnék ha lehet J )
*
Pénteken találkoztam Judittal. Bejött a Városba és elmentünk sütizni… Az utolsó pillanatban lemondta az egyik netespasi a randit oszt így befértem a keletkezett szabadidőbe… J
Jééézusom, mit csinál ez a csaj….. Csak kapkodom a fejem…. Az egészben az a poén, hogy ráadásul elmondja a férjének…. Huuuh… Merthogy néha jól összekapnak és az én drága barátném csak azzal tud neki igazán fájdalmat okozni ha rázúditja ezt a zizét. Szóval visszakapja az elmúlt éveket triplán….
Nem akarok neki károgni de valami cifra vége lesz ennek…. De legalább most remekül érzi magát… kivirult, randikra jár, kazalszámra kapja a bókokat, és jókat vigyorog….. egyelőre……
Nnna… Hagyom is.
Ez is egy olyan dolog, hogy csak hátra kell dőlni és figyelni, mi lesz belőle….
*
Szombaton voltam Aprajafalván…. Kimentem a temetőbe is de éppen akkor kezdődött egy temetés, úgyhogy elmentem Ilonka nénihez amíg tart.
Na ott aztán … Lassan kihal fél Aprajafalva… Pld. akit éppen temettek, az anno apám barátja és munkatársa volt. Nagyon kedveltem és sajnálom, hogy nem tudtam róla mert elmentem volna a szertartásra…. És hát nem volt öreg még egyáltalán…. Az amerikai nyugdíjasok ebben a korban vesznek lakókocsit és vágnak neki a világnak….
Aztán megtudtam, hogy a fickó aki a telkemet mérte szét tavaly és nagyon rendes, kedves ember volt… felment a padlásra, leesett és meghalt….
Aztán még hallottam egy csajról aki tán úgy egy tizessel lehet idősebb nálam és olyan beteg, hogy már x+1szer műtötték és már annyira gyenge, hogy a kemoterápiára sem tudott elmenni…..
Szóval ez zúdult rám szombat délelőtt…..
Elég tömény volt.
*
Szétszed a rokonság….!!! Na nekem olyan nincsen igazából…. Csak most összehozott minket az ominózus eladó telek, amiből nekem is van egy 1/12-edem…. Most éppen én vagyok az ügyeletes Vevőb*ogató…. Már két rokonnak beletörött a bicskája, tele lett a törpjük a kftvel aki meg akarja venni….
Egyik a másik után hivogat, hogy mi van…. Ráadásul ahogy mondják, már elkezdtek rá építeni…. Merthogy az a kft akarja megvenni amelyik mellé épített egy lakóparkot és most elkezdték bekeríteni de a kerítést állítólag a mi telkünkre tették és azon járkálnak a munkagépek is…..
Na ma felhívtam a kft vezetőjét és mondtam neki, hogy lépjünk valamerre mielőtt egy komplett nagyáruházat húz fel a telekre és nagyon megmorcosodnánk… Háááát… Pénteken vagy hétfőn megyünk az ügyvédhez aláírni a szerződést. Holnap pontosítunk.
Jó lenne már túllépni az egészen.

 Annyira kavarognak bennem az érzések… mindenfélefajta….. Mintha valami letisztulás féle futna végig rajtam és előtte még felszínre jön az is aminek nem kéne….
Nem fogom tudni érzékeltetni…. Talán inkább festenem kéne. Fognék egy naaagy vásznat, az egyik sarkába tennék kéket, a másikba szürkét, ide-oda egy kis sárgát, valami kis narancsot….aztán hagynám, hogy összefolyjék….. csak kíváncsian lesném, hogy mi lesz belőle….

Nézzük:

Valami lila

Megbeszéltük M.-el, hogy ½ 7-re átmegyek. Múltkortájban eccer a filmekről beszélgettünk és mondtam neki, hogy meg kéne nézni a Legényanya c. filmet, mert az milyen jó… Szerintem… Közben meg T1-gyel letöltettem egy szerelmes filmet is de az már meg sem fordult az agyamban, hogy megnézetem vele…..
Meglehetősen morcosan. ½ 5re hazaértem, kajáltam és mondván, hogy még rengeteg idő van ½ 7-ig, gondoltam relaxálok egyet…. Hát a vége ez lett,hogy elaludtam és basszus majd’ megfagytam mikor felébredtem….Nagyon morcos voltam és arra gondoltam, hogy ilyen állapotban tán mégsem kéne letámadni M.-t….. Aztán persze meggyőztem magam, hogy ha meg nem mennék át akkor attól lenne rossz kedvem…
Szóval felkaptam a dvd-ket és a kocsiból felhívtam mielőtt elindultam….
– Szia! Otthon vagy?
– Nem! Elmentem pecázni! J
Hát annyira sajnálom, hogy nem tudom a hangsúlyt itt érzékeltetni…. De valahol a “Holap*ában lennék? És a gyeremá….” között volt. Úgy elkezdtem röhögni, hogy alig tudtam elindulni. Aztán ahogy beléptem, láttam, hogy kb. olyan kedve van mint nekem volt 10 perccel ezelőtt. Mert nekünk általában eccerre van egyformaközeli kedvünk…. K
Rögtön láttam, hogy neméppen erre a filmre van hangolódva, mert őszintén bevallva azért kell hozzá egyfajta nyugodt derű… Na de ha má’ ott vótam…. Főzött nekem egy teát és elkezdtük nézni….. Negyed óra múlva láttam rajta, hogy nagyon szenved, úgyhogy mondtam neki, hogy hagyjuk…. Ha nem, nem….
Beszélgettünk erről-arról…. De valahogy az sem volt az igazi… Nagyon kedvetlen volt…és hát nem akarom rákenni az egészet de velem is volt valami difi… Hogy aztán kiről ragadt kire? Passz…
Már nem emléxem honnan mi okból de eccercsak előhúzott egy dobozt… Mindenféleségek voltak benne…. Olyan kacatosdoboz….Nekem is van…. J
Volt benne egy biztonsági őr igazolvány….. Merthogy az is volt a szentem..
És igaz, hogy 20 éves volt de a fényképén úgy nézett ki mint egy jóllakott napközis….
Jajjj muszáj volt nevetnem… nem akartam de nem tudtam visszafojtani…. Csak az a baj, hogy közben kommentáltam is….
– Biztonsági őőőr? Jéééézusom!!!! J J És mit őriztél? Tejet? J
A pisztolyodon meg rajta volt az óvodai jeled, mi?
Neem! Nem is volt pisztolyod! Legnagyobb fegyvered az volt, hogy rondán néztél… J
Ha jött a betörő akkor megmondtad neki, hogy “Bácsi kérem, tessék abbahagyni a betörést mert megmondom a zanyukámnak….. “
Nagyon jól szórakoztam. Persze vigyorgott velem… de teljesen kiakasztottam….
Nem tehetek róla de annyira rég nevettem ilyen jót. Folytak a könnyeim….
Aztán gondoltam haza kéne már mennem….. addig míg ki tudok menni az ajtón és nem az erkélyen dob le… J
De aztán kitalálta, hogy ugyan nem néztük meg a legényanyát ámdeviszont a csapdlecsacsi c. film az milyen jó….. És nézzük azt meg… És megnéztük. És téllegjó… Az idő meg úgy elment, hogy ¼ 11-kor jöttem el tőle.
Hazafele nem tart addig az út, hogy gondolkodni tudjak…
*
Egy kis piros (light) de belefolyt a szürke

Hazaérve benyomtam a tv-t és éppen Dzsenifereniszton sírdogált egyedül egy ágyon és Istenhez fohászkodott: Kb.”Istenem, segíts, hogy elfelejtsem, hogy ne fájjon……”
A fickó meg rájött valahol, hogy mekkora barom is ő…. Hogy hiányzik neki a csaj, és hogy valaki azt mondja neki, hogy “Hiányzol…!! Nélküled semmi sem jó..!!!”
Ésakkor arra gondoltam, hogy helyben vagyunk.
Jó lenne ha fontos lennék valakinek. Ha hiányoznék és ha nélkülem semmi sem lenne jó.
Nem tudom létezik-e ilyen fickó valahol a világban…..
Kártyajósok ide vagy oda….M.-et el kell engednem…. Persze csak magamban… hisz sosem volt az enyém és igazán fontos sem voltam neki soha….
Azt hiszem…. De lehet, hogy ezt csak most érzem így. Nem akarok vele igazságtalan lenni mert azért soxor ott volt amikor kellett….
Csak már úgy érzem, hogy abszolút nem vagyok számára érdekes…. Nem tudom….
*
Sötétkék…. talán
Vasárnap lesz 3 éve, hogy anyu meghalt…. Mostanában nagyon sokszor eszembe jut.
Néha teljesen váratlanul, nagyon erős lelki fájdalommal….
Egy órája pld. az jutott eszembe, hogy a halála előtt 1- 2 évvel sütött nekem szülinapi meglepi tortát… És annyira elképedtem, mert nálunk nem volt divatban a szülinapi torta. Nemtom miért de nálunk soha senkinek nem volt szülinapi tortája. Volt csoki, virág, köszöntés de torta az nem. És akkor eccercsak SÜTÖTT nekem egy puncstortát szülinapomra…. és még ilyen csillámszóró izé is volt a közepén…. Készült róla egy fénykép is.
Ez jutott eszembe. Aztán kijöttek a könnyeim….
De csak egy pillanat volt.
*
Rózsaszííín… (Magenta…. vagy pink….vaaagy…)

Az előbb ráesett a pillantásom egy cikk címére itt az nlc-n:
“Dögös borok trendi csajoknak”
Borajánló. Basszus.
Most én vagyok hülye vagy a tükör görbe?
Naneeemááá….
Mégha a Cosmo címoldalán lenne…. de itt?
*

Sárga….

lenne, ha sütne a nap….
De azért napsárgát teszek ide a végére, meg egy kis narancssárgát…..
Az optimizmus kedvéért…. J

Föl, le mászkál a hangulatom… (Hol a padlón vagyok, hol a plafonon… J )
Nanemám…. Csak majdnem…. Szó se róla FURA napjaim vannak… De hát majdcsak lesz belőle valami.
Remélem. Merthogy a lepényhal meg utoljára…… Vagymi… J
Hú ma nagyon “pihent” vagyok.
Dolgozom, dolgozom és csak úgy rámjön a vigyoroghatnék… Mondjuk okom az úgy nagyon nincs rá…. De hát ha jól emléxem Zorba, a görög mondá, hogy (kb.) “Táncolni kell, Uram. A zene majd csak megjön valahonnan!”
Na! Hát vigyorgok… aztán eccercsak majd lesz rá okom is…
*
Tegnap voltam masszázson. Húúúúdenagyon jó volt…. Bár őszintén megmondva, nem volt valami gatyalengető meleg a teremben. Mind1. A jóra koncentráltam Azért nem fáztam ám mert tett rám ilyen polárplédet ahol éppen nem maszált….
Aztán hazafele….
Hmmm….
Eccerűen imádom az én drága Boriszomat….. Jóóóó…..
Nagyon, nagyon jó…. Szeretem minden porcikáját…… Olyan soxor van az, hogy vezetek és csak úgy jön az érzés, hogy húúúdejóóó…..
*
Délután megyek Anikóhoz….
Azóta nem láttam, hogy elköltözött tőlem. Az meg már több mint egy hónapja volt…….
Meghányjuk vetjük a dógok mikéntjét…
Mármint ami hányásra és vetésre érdemes…. J
*
Ja!
Tegnap kaptam G.-től egy komolyzenei CD-t. Az ég tudja honnan halászta elő. Reggel mikor jöttünk be dolgozni (merthogy mióta így leamortizálta a kocsiját reggelente velem jön) szóval befele autózva hegedűversenyt hallgattunk…. Szóval egy ilyen kulturális sokkal indítottuk a napot…. Aztán én úgy maradtam és egész nap lökött vagyok…. Ő meg szimplán kiheverte…. Hiába, nagyobb az ingerküszöbje… J
Megkérdeztem tőle az elébb, hogy “Oszt, metált bírod?” Deee szerintem ezentúl őmárcsak hegedűversenyeket fog hallgatni az idők végezetéig……Mindig.
*
Ha a “felsőbb vezetés” is úgy akarja, október 23-án a hosszú 7végén megyek Erdélybe. Ugyanazzal a társasággal akikkel tavasszal voltam. Hááát nagyon őszintén…egy porcikám sem kívánja a dolgot….de ha most nem megyek később már nem fogok menni az tuti…. Talán még kibírom a buszos tortúrát….
Most Székelyföldre megyünk…..
M. meg novemberben megy Krakkóba és megnézik a közelben levő, volt koncentrációs tábort is…
Hát, tudunk élni, na….. !!! J
*
G. meg éppen beleesett a saját csapdájába…. J
Egész nap dolgozik, üti veri a billentyűket és kb. 2,3 óránként tesz ilyen kinyilatkozásokat….
Az előbb pld.
– Eliana! Ne tedd szét a kezedet! Hallod? NE tedd szét a kezedet.!!
– Hallom, hallom. Nem teszem szét ! Deee… a lábamat széttehetem…?!? J
Ésakkor erre meg zavarba jön…..
J

Délben (egy pöttyet kisütött a nap) ki tudtam volna futni a világból….
Hát az egészből annyi lett, hogy hazaautóztam ebédelni… (5 km). Nagyon erős volt a kísértés, hogy a tóig meg se álljak…. Na persze ott sem lett volna jobb….
Mind1. Csak azért említem, mert ahogy elindultam visszafele és benyomtam a rádiót egy hajdani Neoton szám szólt.

“ Don Quijote, Don Quijote, a szélmalom harc mire való?
Don Quijote, Don Quijote, minek álmodni ha ébren is jó?”

Jót vigyorogtam. Meg kéne változtatni a nevem Elianáról Don Quijote-ra !! Csak az szól ellene, hogy nagyon macerás a leírása J .
Merthogy szegény lovag szintjét hozom minden gondolattal, szóval, cselekedettel… (a mulasztással nem 😉 abban profi vagyok J )

Uramisten! Annyira üresnek érzem magam….. Jó, valahogy helyre fogok jönni, csak most nagyon nehéznek gondolom……
Hol is hagytam abba? A karambol. Hát, szerencsére csak a kocsi oldala nyomódott valamennyire be. Állítólag kikalapálható és a nagybátyja megcsinálja. Feljött délután és úgy tűnt, hogy nem nagyon töri le a dolog. Olyan fura….. Mikor azt hiszem tök rossz kedve lesz akkor vigyorog, máskor meg nem értem, hogy amin felhúzza magát azon miért húzza (annyira) fel magát….
Vasárnap Judittal találkoztam volna de megint lemondta (délelőtt 10-kor). Dettó mint a múlt héten. Hát most elkezdhetnék itt elmélkedni de nem teszem. Momentán az egész csak annyiból fontos, hogy nem használt a jókedvemnek. És hogy lehetnek nagy beszélgetéseim a Judittal, de értelme tulajdonképpen talán csak annyi, hogy néhány napig úgy érzem, hogy érti a problémámat…. De hát még ez sem fontos igazán. Nem is kell neki érteni.
Szóval nem találkoztunk vasárnap, helyette viszont átjött M. J
Beszélgettünk…… Hát úgy látszik nem az én bolygóállásaim voltak a nyerők vasárnap…..
Mesélt a terveiről……
Vannak tervei. Tudja, hogy mit akar és mit nem akar…..
Félek, őt is féltem és mert önző vagyok, magamat is….
Mennyire igaza volt a kártyajósnak.
És Julika néni….. Hmmm, drága Julika néni…. Vissza kell, hogy menjek hozzád…. Több kérdés van bennem mint egy matekkönyvben…..
*
És még valami JÓ:
MEGINT kaptam egy levelet az APEH-tól. Valami számlakivonat….. Merthogy mostmár ilyen is van a jónépnek. Rajta van azon minden nyavalya….. szja befizetés, gépkocsiadó….. ÉS A VÉGÉN mi figyel ottan??
Na mi? Úgyse találná ki senki. A 687.000 Ft adóhátralékomnak a kamata 19.000 Ft és fizessem be szeptember akárhányig…..
Hát én nemtom….. 1,5 éve megy a mizéria a lakásvásárlási illetékemmel kapcsolatban, amit első körben rosszul állapítottak meg, második körben pedig nagyon rosszul állapítottak meg….. Harmadik körben eltalálták, kifizettem….. Mindeközben, persze levelek, bementem, közölték, hogy behajtják, bementem, törölték, múlt héten még VÉGZÉS-t is kaptam róla…..
Erre tegnap megint ott figyelt a postaládámban a levél….
Mondtam, hogy ki sem veszem….
Mostmár tényleg azt mondom ám, hogy szakadjon rájuk az ég! Hányszor és hányféleképpen kell valamit törölteni és egyáltalán miért nekem kell ezután futkosni, időtlen-idők óta… Itt egyik osztály nem kommunikál a másikkal? Külön hálózaton vannak? Mi a p*ra költik a befolyó adót, ha ennyire balfékek?
Hú. Na jól felhúztam magam.
Nem is mentem ma be. Majd valamikor. De most megint én kajtassak utána és ráadásul most ügyintéző sincs a levélen mert ez egy számlakivonat…..
Tököm tele.
*
Visszaköltöztünk a helyünkre. M. kiköltözött az aurámból. K
Pitt-patt átzsinóroztuk a berendezést és mostmár élvezzük az új iroda minden szépségét….
Poén: Eléggé gömbölyded pénzügyes kolleganő és K. ráültek a kisszekrényre miközben a szobánk berendezésén morfondíroztak…éééés a kisszekrénynek ez már egy fenékkel több volt mint amennyit elbírt volna, úgyhogy egy kedves nyekkenéssel leszakadt az egyik sarka olyan furamódon….. J Most várjuk az asztalosokat J
De ettől eltekintve tök jó lett a szobánk….
Ja!
G.-vel még csatázunk, mert nem akarja a monitorát az asztal sarkára tenni. Most középen van neki de így meg nem látok G.ből semmit. Töxar úgy beszélgetni valakivel, hogy nem látom csak egy nagy fekete műanyaglapot…. De hát nem jutottunk dülőre…. Meraz nem egészséges ha oldalra fordul…. Áááááá…..
Aszonta ragasszak fényképet a monitor hátuljára….. Vicces…..
Most itt löki a hülyeségeket és ültében ágaskodik, hogy lásson…… De a monitort azt NEM fordítja semerre….
Jusztse!!!
*
Pénteken kaptam egy smst az angol tanártól, hogy nem lát a listáján…..
Visszakérdeztem, hogy “Miért? Van lista?”
Persze ez nem volt ilyen eccerű, ugyanis tök angolul írt két körmondatot….. Pislogtam rá egy darabig de aztán rájöttem, hogy nem addig van az. Értem én eztet…. A “pls.”-ről rögtön vágtam, hogy a please rövidítése viszont az “asap” –on azért fennakadtam. Bevallom, azt hittem egy általam ismeretlen szó és csak azért nem álltam neki megkeresni a szótárban mert enélkül is tökéletesen érthető volt a mondat.
Aztán megvilágították nekem, hogy az “asap” az az “as soon as possible” rövidítése.
Hát jóvanám….
Szóval most jól kivackoltuk itt T2-vel, és G.-vel, hogy megyünk angolra jisoráz….
Mer’ az annyira jó, mikor télen, hétfőnként, hajnali ½ 7-kor felkelhet az ember…. Tudunk élni na !
Meg a házi írás is hiányzik piszkosul…..
De majd lassan hódolhatok ennek a szenvedélyemnek is. J

kellett nekem itt pár bejegyzéssel ezelőtt ” tökjózni”……
francba…..

A változatosság kedvéért most M. karambolozott….
Nemtom hogy volt pontosan mert jön-megy futkos…… Bent volt vagy 5 percre…….
Mindenesetre behorpadt az oldtaimer oldala….

Annyira sajnálom, szegényt….. nem egyszerűek a napjai mostanában….. Munkahelyi mizéria, apja infarktusa, most meg ez ….. Nagyon mocorognak körülötte az energiák….
Annyit vacakolt ezzel a kocsival, építgette, szerelgette, úgy örült neki mint kisgyerek az új játéknak… és akkor most paff…. belemennek….
És utálom, hogy nem vagyok ott most vele….. Bár mittomén hol van….
Az előbb elkezdtem írni egy sms-t de aztán mégsem küldtem el…. remélem előkerül még ma….
Biztosan nagyon maga alatt van ..…. L

 Mindig tudtam és úgy látszik, ez nem változik az évek során: nem tanácsos a hullám tetején nagyon viháncolnom mert egy másodperc alatt lezuhanok…. Azt hittem, egyszer megváltozik végre de úgy látszik ez már velem marad……

Igen, volt egy kijózanító perc. Kellett. Pont most.
Hogy vége legyen a légvárépítésnek….
Nem volt több csak egy szomorú perc. És az is igaz, hogy ilyenből nekem mindig minimum kettő kell, hogy megerősítsen, mert néha félregondolom a dolgokat.

*
Jó lenne most az esőben egy erdei házikó teraszán ücsörögni valakivel, aki átölelne…. forró teát szürcsölnénk és néznénk a zöld leveleket, ahogy csöpög rajtuk a víz…. nem beszélnénk…..csak élveznénk a csendet, az esőillatot…..és egymás biztonságát…
Azóta ezen jár az agyam mióta esik…..

 De….. hááát……
Azé’ k*va kellemetlen tud az lenni, ha az embernek nem szexuális céllal matatnak a szájában…… 🙂