Szöszmókjaim....

Legszívesebben beülnék a kocsimba és világgá mennék…… Nem szólnék senkinek…. Csak mennék, mennék… mittoménhova….. És az se biztos, hogy visszajönnék….

Húúú mekkora volt tegnap a koncert…. Naagyon, naaagyon jóó….
Persze előbb elmentünk koktélt inni de megállapítottuk, hogy nagyon gagyi a mixerük J …. Egy hosszú pohárba összeöntöttek néhány levet, dobtak bele egy kis gyümit és kész…. Se arra nem figyeltek, hogy színes legyen…se esenyőcske meg bizbaszocska nem volt a poháron….. Belevágtak egy hosszú fekete szívószálat amin ráadásul nem volt kanyar (nagyon izgi ám hosszú pohárból kanyartalan szívószállal inni…(hacsak valaki nem 180 centi)
Gondolom a szívószál jelképezte a koktélt…mer’ más aztán nem utalt rá, hogy ez koktél lenne…. Ja! De! Még az ára…. Igen. Az is utalt rá.
A klezmer ½ 9kor kezdődött. Szabadtéri előadás…. Az elején majd’ megpusztultam a röhögéstől….
El kell képzelni egy udvart, ami kb. 10 m széles és kb. 40 m hosszú. Két oldalán épület van, aminek a belső gangos része néz az udvarra…. A 40 méter végén van a színpad, fekete háttérrel, előtte kb 20-22 sorban ül a közönség….
Tulajdonképpen úgy érzi az ember mintha beszorult volna egy hosszú csőbe…. Na de nem is foglálkoztunk ezzel sokáig…. Ugyanis…..
A tetőn elkezdtek gyülekezni a galambok, akik nyomaikból ítélve ősidők óta ott laknak. Már éppen elmondták esti imájukat mikoris észrevették, hogy gyülekezik a nép alattuk. Na hát jól kiakadtak…. Elkezdtek röpködni a fejünk felett egyik tetőről a másikra…. Az épület emeletén a gang boltíve hálóval volt fedve, de sajnos nem állta ki az idők próbáját mert néhány helyen galamb nagyságú lyukak voltak rajta amin 1 galamb remekül befért…. És be is ment!
Persze miután rájött, hogy pont fordítva csinálta és nem kijutott valahonnan hanem be valahová, rögtön vissza akarta csinálni a dolgot…. Nadehát galamb vót a lelkem meg még a szőkébb fajtából is… Nem emlékezett arra, hogy 10 másodperce hol az égben bújt be… Így aztán fél órát röpködött neki a hálónak…. A többiek fejvesztve röppentgettek oda-vissza tetőről tetőre… Szállt a galambtoll meg a pihe… Időközben csatlakoztak a fecskék is, akikmeg akkor fogtak neki a vacsora beszerzésének és vadászbombázóként zúgtak el felettünk….
Ésss amikor rázendített a zenekar…. Huhúúú…. Na az volt ám a poén… Esküszöm néha zenére csinálták…. Néha eccerre indult két galamb két tetőről és helyet cseréltek… Mint a légtornászok…. És a fekete háttér előtt még sokkal jobban láccottak a lengedező puhapihék…
A csúcs az volt, mikor egy érzelmesebb, lassúbb számot jáccott a band, egy galamb (szerintem a lukon bebújó testvérkéje lehetett IQ-1 ) Majdnem lecsúszott a tetőről. Ugyanis rárepült de nem tudott megkapaszkodni a meredek cserepeken és így csúszott lefele. A karmaival kaparta a cserepet, veszettül verdesett a szárnyaival és a közönség figyelmének 100%os elvonásával végül mindannyiunk megkönnyebbülésére, elkapott egy kifeszített drótot. (Igazság szerint a drót kapta el őt… -dee ne szőrözzek má’!)
Hát rég röhögtem ennyit… J
A Bp.-i klezmer band meg nagyon jó volt…. Nehéz volt ülve maradni…
Egy jó nagy téren kellett volna tartani, ahol lehet mocorogni ….
Hja! És mindenhol találkoztam valakivel…. A főutcán szembe jött velem egy gimis oszt.társam akit már 4 éve nem láttam, aztán a mosdóban összefutottam az alsó szomszéddal, a nézőtéren pedig egy régi céges ismerős ült mellettem….
Ilyen nap vót!
Lelkem meg felemás….

Majd este jól elmegyek Anikóval boldogságos koktélt inni… Lesz benne esernyő meg mindenféle színes bizbasz, meg a trutyi is színes lesz benne… Utána meg elmegyünk klezmer zenét hallgatni…. Mer’ az jó…meg a koktél is jó… és most nagyon kell nekem a jó…. K
M. meg itt volt… Matatott egy kicsit a cuccai között és elment… Holnap is jön….
Két hétig még van munkaviszonya de nem kell neki bemenni…
Túlságosan feldobott volt…. Mintha megütötte volna a főnyereményt… Jó, én elhiszem, hogy ez a meló sokkal inkább teher volt neki mint bármi más…. Deee azért nem biztos, hogy ilyen hepinek kéne lennie… Valahogy úgy érzem, hogy még rátesz egy lapáttal…. Nemtom…
Beszélni azt nem tudtunk normálisan….
És nem is fogunk tudni……
Hacsak…..

Megvót.
Felmondott.
Az előbb beszéltünk pár mondatot. Jön hazafele és délben bejön….
Hmmm… Szó se róla, nem vagyok azért túl boldog. Azt mondja, hogy nem lesz semmi gond és jó lesz ez így….
Valahogy én is így érzem….de azért ott motoszkál a motoszka…
Az biztos, hogy nagyon utált ott lenni…. Kb. 10szer akart eddig felmondani….
mostmár meg se kiséreltem lebeszélni….nincs értelme annak, hogy minden nap ott szenvedjen….
Nemtom.

– Felmegyek este…
– Tudod, hogy ott van a barátnőm….
– Ja! Akkor majd …nemtom…
Hát én se’ tom….
Csak jönnek ezek az útelágazások….. K
Jó lenne érzelemmentesen szemlélődni.