majdnemkoktél….

Húúú mekkora volt tegnap a koncert…. Naagyon, naaagyon jóó….
Persze előbb elmentünk koktélt inni de megállapítottuk, hogy nagyon gagyi a mixerük J …. Egy hosszú pohárba összeöntöttek néhány levet, dobtak bele egy kis gyümit és kész…. Se arra nem figyeltek, hogy színes legyen…se esenyőcske meg bizbaszocska nem volt a poháron….. Belevágtak egy hosszú fekete szívószálat amin ráadásul nem volt kanyar (nagyon izgi ám hosszú pohárból kanyartalan szívószállal inni…(hacsak valaki nem 180 centi)
Gondolom a szívószál jelképezte a koktélt…mer’ más aztán nem utalt rá, hogy ez koktél lenne…. Ja! De! Még az ára…. Igen. Az is utalt rá.
A klezmer ½ 9kor kezdődött. Szabadtéri előadás…. Az elején majd’ megpusztultam a röhögéstől….
El kell képzelni egy udvart, ami kb. 10 m széles és kb. 40 m hosszú. Két oldalán épület van, aminek a belső gangos része néz az udvarra…. A 40 méter végén van a színpad, fekete háttérrel, előtte kb 20-22 sorban ül a közönség….
Tulajdonképpen úgy érzi az ember mintha beszorult volna egy hosszú csőbe…. Na de nem is foglálkoztunk ezzel sokáig…. Ugyanis…..
A tetőn elkezdtek gyülekezni a galambok, akik nyomaikból ítélve ősidők óta ott laknak. Már éppen elmondták esti imájukat mikoris észrevették, hogy gyülekezik a nép alattuk. Na hát jól kiakadtak…. Elkezdtek röpködni a fejünk felett egyik tetőről a másikra…. Az épület emeletén a gang boltíve hálóval volt fedve, de sajnos nem állta ki az idők próbáját mert néhány helyen galamb nagyságú lyukak voltak rajta amin 1 galamb remekül befért…. És be is ment!
Persze miután rájött, hogy pont fordítva csinálta és nem kijutott valahonnan hanem be valahová, rögtön vissza akarta csinálni a dolgot…. Nadehát galamb vót a lelkem meg még a szőkébb fajtából is… Nem emlékezett arra, hogy 10 másodperce hol az égben bújt be… Így aztán fél órát röpködött neki a hálónak…. A többiek fejvesztve röppentgettek oda-vissza tetőről tetőre… Szállt a galambtoll meg a pihe… Időközben csatlakoztak a fecskék is, akikmeg akkor fogtak neki a vacsora beszerzésének és vadászbombázóként zúgtak el felettünk….
Ésss amikor rázendített a zenekar…. Huhúúú…. Na az volt ám a poén… Esküszöm néha zenére csinálták…. Néha eccerre indult két galamb két tetőről és helyet cseréltek… Mint a légtornászok…. És a fekete háttér előtt még sokkal jobban láccottak a lengedező puhapihék…
A csúcs az volt, mikor egy érzelmesebb, lassúbb számot jáccott a band, egy galamb (szerintem a lukon bebújó testvérkéje lehetett IQ-1 ) Majdnem lecsúszott a tetőről. Ugyanis rárepült de nem tudott megkapaszkodni a meredek cserepeken és így csúszott lefele. A karmaival kaparta a cserepet, veszettül verdesett a szárnyaival és a közönség figyelmének 100%os elvonásával végül mindannyiunk megkönnyebbülésére, elkapott egy kifeszített drótot. (Igazság szerint a drót kapta el őt… -dee ne szőrözzek má’!)
Hát rég röhögtem ennyit… J
A Bp.-i klezmer band meg nagyon jó volt…. Nehéz volt ülve maradni…
Egy jó nagy téren kellett volna tartani, ahol lehet mocorogni ….
Hja! És mindenhol találkoztam valakivel…. A főutcán szembe jött velem egy gimis oszt.társam akit már 4 éve nem láttam, aztán a mosdóban összefutottam az alsó szomszéddal, a nézőtéren pedig egy régi céges ismerős ült mellettem….
Ilyen nap vót!
Lelkem meg felemás….