Szöszmókjaim....

egykis ez,az…

Hát… jóvót…. J
Pénteken délután közöltem Annával, hogy holnap reggel megyek…. ééés reggel 10kor már ott is voltam ….. Teljesen ki volt akadva, merthogy én nem szoktam így pitty-putty beállítani hozzá…. De most mégis… Odafele menet ezembe jutott, hogy felmehetnénk a János hegyre libegőzni, meg a kilátóba…. Éhogy az milyen jó lenne… Évek óta nem voltam libegőzni…
Úgyhogy ez lett. Nagy szerencsénk volt az idővel….mert nem az a dögletes forró meleg volt, hanem fújt egy kicsit a szél és közben meg sütött a nap…. Annácskába is visszatérni láccott az élet… Vigyorgott mint a vadalma… és örült, hogy mentem, mert így gyorsan pitt-patt kiporszívózott és összepakolt, úgyhogy mire odaértem már majdnem kész is volt.
Lelki életet azt nem éltünk de nem is hiányzott… Minden úgy volt jó ahogy volt….
Ja! És még libikókáztunk is! Hoppá, mi? Annát egy kicsit győzködni kellett de aztán végre ráállt… akarom mondani ráült…. Tök jó volt! J
Aztán eccercsak le akart szállni merthogy állítólag mindenki minket nézett… Na és?
Nem láttak még libikókázó Tündérkirálylányokat?
Aztán lelibegtünk mert nagyon éhesek voltunk már és ott fönt meg csak egy gyatra büfé van 3napos pereccel…. Brrrr…. Nemtom, hogy rosszabb volt vagy sósabb….
Azt viszont nem értem, hogy miért csak 5 óráig libeg a gő…. Mikor nyáron simán ellibeghetne legalább 7ig….
Szerintem…
*
Vasárnap elmentünk Anikóékhoz a lakásba, lemérni a konnektor helyét a konyhában, aztán irány Aprajafalva…….
Ebédeltünk és mindenki jól kialudta magát…. J
Már 1 hete együtt lakunk és még bírjuk…. Igaz, hogy eddig még alig találkoztunk…
Csak azé’ nem lesz ez jó mert baromi nehezen szoktam meg, hogy egyedül vagyok és most meg mégsem vagyok egyedül…. Augusztus közepéig azé’ simán hozzá lehet ehhez szokni…. Aztán majd megint nagyon rossz lesz….
Deee nem parázunk előre!!
Minden jó lesz és kész! Punk-tum!!!
*
Egyébként megint fordul a kerék valamerre….
M. holnap reggel beszél a főnökével…. Valószínüleg leszámol….
Nem tudom…
Csak azt, hogy nem szeretném “elveszíteni”…. (persze ami nem a miénk azt nem is veszíthetjük el) Már 10 napja nem láttam és hiányzik. Minden nap emilezünk de az nem ugyan az….
Majd meglátom mi sül ebből ki.
Valahogy nem vagyok olyan ideges meg rossz kedvű mint amikor elment…
Csak kíváncsian pislogok, hogy tényleg volt-e ebben valami vagy csak én láttam bele mindent amit akartam hogy benne legyen….

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!