Erdélyből….

Nnna…. Meggyöttem….
Az úgy vót, hogy…..
Szerdán reggel fölfegyerkezve valami irdatlan jókedvvel, elmentem és megírtam az angol tesztet… Andi ki is javította ott órán és azt mondta, hogy olyan 90% körül van…
Nna eszt szeretem…. J
Délután a bőröndöcskémmel elindultam Pestre… Háát az …. Az egy órás utat kettő és fél óra alatt tette meg a busz….. Eszméletlen dugó volt. Sikerült egészen Budaörstől araszolgatni… Ráadásul mire odaértem szakadt az eső. Anna kijött elém és elmentünk még bevásárolni, így aztán totál fölpakolva iszonyúan eláztunk… Ekkor először… J
Aztán összepakoltunk…. Öööö …. Háát ….asszem… ha bárki a csomagjainkból ítélt volna, tuti arra tippel, hogy elindulunk és 1 hónap alatt meghódítjuk a Csomolungmát…
Számba véve képességeink határát, reggelre rendeltünk taxit, merthát ha a Csomolungmáig nem is, a korházig, ahonnan indultunk, el kellett jutni…
A csapat: Anna kollegái. Egy 30 fős korházi társaság: orvosok, gyógytornászok, nővérek… és némelyikük hozzátartozója…. J
Volt egy tűzrőlpattant, dupla duracell elemes csajszi aki eszméletlenül pitt-pattra megszervezett mindent Dr B.-vel karöltve, akimeg (töbek között) Erdélyspecialista, idegsebész, orgonaművész, megspékelve valami eszméletlen humán műveltséggel is…
No elindultunk. Egy darabig csendben mendegéltünk de eccercsak hoppá… megjelent valaki egy pálinkás üveggel….aztán eccercsak egy másik egy másik üveggel…. asztán…..
Asztán arra gondoltam, hogy ha a határon kinyitjuk a buszajtót az egész határőrséget egy az egyben vihetik a detoxba….… Azúton írtam M.nek egy smst, hogy … Majd most jól megesz engem a medve Erdélyben és akkor majd sírhat de akkormár késő lesz és bánhatja…
Ezután beszéltünk pár mondatot… Próbáltam kihúzni belőle, hogy mit fog csinálni a hosszú 7végén…de aszonta a kocsit… (az oldtimerétJ ) és mondtam neki, hogy menjen ringlispilezni mert az jóó..deee nemakart…
*
Erdély…. Nem is tudom mit írjak róla, hogy ne legyen elcsépelt. Igazából ez a kirándulás csak egy kis határ menti szeletke volt belőle. A hegyek…vagyis amiket hegyeknek neveztünk “csak” a Szilágyi dombok voltak (nekünk persze hegyek) … Szóval az igazi Erdélyt úgy vélem nem láttuk.
Azért bőven volt látnivaló. Pld. gőzöm sincs miért de a fák törzsét úgy kb. 1 méter magasságig befestik valamivel fehérre… Talán mésszel…. Nemtom…. Először azt hittem, hogy védelem valami fabetegség ellen…. ez azonban rögtön megdőlt mikor megláttam az első fehérre mázolt talpú villanyoszlopot…J Szóval ez egy titok maradt.
Aztán a kábelek… Írdatlan mennyiségű kábelt bírnak felpakolni a villanyoszlopokra, énnemtom mit vezetnek ott a villanyon meg a telefonon kívül de rengeteg mennyiségű különböző vastagságú van belőlük keresztbe-kasba, némelyikük eccercsak végtér és fel van tekerve az oszloptetejére….és tök alacsonyan is vannak….
Volt is ezzel egy kalandunk… Szilágysomlyón a dupla falu templomhoz akartunk felmenni busszal…. Vagyis mentünk is egy daraig…eccercsak fééék…. Nem fértünk át a vezetékek alatt… No pillanat alatt összeszaladt a falu… Egy jóember még egy hosszú “körteverőt” is hozott… deee aztán inkább kiszálltunk és letolatott a busz maga előtt tolattatva még két autót J merthogy annyira keskeny volt a szerpentin, hogy se megfordulni se előzni nem lehetett.
Visszatérve még a vezetékekre: nem valami kapkodósak… a karácsonyi díszkivilágítás még egy csomó helyen fönt van… (deviszont nem világít).
Megtudtam, hogy a házak színével is jeleznek például. A kékre festett ház román lakókat, a zöld magyarokat a barnás meg szász(?)okat jelez. A házak között baromi nagy különbségek vannak…. Általában sajnos rosszak és rosszabbak de már elég sok új ház is épül, amik viszont nagyon nagyok. Gondoltam is rá, hogy itt még biztosan nagyon jól árasítják az energiát. Nademajd mekkora hoppá lesz pár év múlva…
Aztán mi is volt még? Első este paprikás krumplit főztünk bográcsban ….. Jól sikerült bár nekem semmi részem nem volt benne. Valahogy nem tolakodtam oda krumplit pucolni, a főzést pedig az egyik pasi csinálta… Mi pedig fölfedeztük addig a környéket Annával, valamint megvitattuk, hogy mennyiben jó omen az, ha az ember baltával fölfegyverkezett sebésszel találkozik az erdőszélen…. Miután ezen jót vigyorogtunk, fordult a kocka mert Anna elkezdte üldözni a baltásembert a fényképezőgépével…
Másnap szarrá áztunk egy piacon… Reggel korábban indultunk mert B. doktor közölte, hogy ma van a hetipiac és nézzük meg. Hát mentünk, néztük…néééztük…áááztunk…ááááztunk…
Pöttyet zabos lettem, mert azt hittem, hogyez egy ilyen kirakodós piac ahol végre költhettem volna egy kis lejt…de az első percben világossá vált, hogy neeem…ez a hetipiac a hagymás, krumplis hetipiac…(amit speciel még a szülővárosomban is igyexem elkerülni, napsütésben is…) Na mind1. B.dokit lightosan emlegetve visszaindultunk megkeresni a buszt…Merthogy szegény sofőr meg nemigen tudott sehol parkolni… úgyhogy körözgetett és néha megállt…
Ja! Itt volt még egy jópofa dolog. Annánál természetesen volt esőkabát. Naagyon vidám kikericssárga, kapucnis lebernyeg, amiben mindenki jó alaposan megnézte…. Vagy a formáján vagy a színén de mindenesetre valamin nagyon jól szórakoztak… Szóval elmondhatjuk, hogy vittünk egy kis színt a piac életébe J
Sajnos az idő végig elég mostohán bánt velünk… Persze az igazsághoz tartozik, hogy lehetett volna ennél rosszabb is… Megnéztük pld. az erdődi várat… ami olyan volt, hogy sár..sár…sáráár…vár….vár…sááár…sááár…áááá….
Napjainkat erősen felvidította Anna egyik kolleganője. Egy testes szőke hölgy, (nevezzük eccerűen csak Gézánénak) aki egyébként nagyon szimpatikus volt. Esténként jókat scrable-ztunk vele… Szóval ha jól emléxem Szatmárnémediben elveszett a férje(a Géza) meg az Anna. Ettől Gézáné is meg én is pöttyet idegesek lettünk, mert a csoport bement a püspöki palotába, ezeknek meg se hírük se hamvuk…. Aztán a végére előkerültek de innentől kezdve fél óránként éles visító hangon hasított a levegőbe egy-egy kétségbeesett “- Gééézaaa!!?!.. “
kiáltás amin mindenki remekül szórakozott.
A szatmárnémedi bazilikában aztán B doki is kiélhette magát mert megengedték neki, hogy orgonáljon… Sajnos eccercsak elkezdtek csengetni merthogy mise kezdődött… Ja! És itt volt még egy érdekesség. Látjuk ám, hogy a csoportból többen egy öreg bácsi köré tömörülnek…. Nééézünk nagyokat…. Kiderült, hogy az öreg anno ott dolgozott az intézetben csak aztán nyugdíjba ment és vissza költözött és most meg jött misére… Micsoda véletlenek vannak…
Vasárnap visszamentünk Szilágynagyfaluba pálinkáért meg kalácsért amit megrendeltünk már előző napokban, utána pedig tóparti sütögetésre mentünk. Na ez egy jó buli volt! Húúú…
Megérkeztünk busszal egy hegy lábához, ahol gyanúsan várakozott egy traktor, jó nagy platóval, aminek nem volt oldala csak úgy 1,5 méterenként egy-egy vascső állt ki a széléből és körbe volt rakva szalmabálákkal…. Közölték, hogy ezzel megyünk tovább mert akkora a sár, hogy busszal oda nem lehet bemenni. Na átkászálódtunk nagy röhögések közepette a traktorra a sofőr pedig levitte a buszt a faluba és leparkolt a rendőrség elé. J Aztán felhozták dzsippel… Háát… nem egy apró traktorozás volt. Kb. 10 km-t mentünk nagy visítozások közepette… Hol a fejünket kellett lehúzni mert csapkodtak az ágak, hol valamelyik kiálló vasoszlopot kellett elkapnunk mert a sárban vészesen dőltünk erre-arra….
Már éppen arra gondoltunk, hogy tuti, hogy ez a traktor kivisz minket a világból mikor eccercsak odaértünk. A háziak valami miatt már 10 órától vártak bennünket és nagyon izgultak, hogy hova lettünk…. de hát nem vesztünk el csak meg kellett várni míg az atya befejezi a misét, aztán pálinkás-kalácsos mizéria volt, aztán végre indultunk…
A horgásztanya egy tó partján volt. A tó vize fölé pedig építettek egy nagy móló szerű valamit tetővel meg padokkal, asztalokkal. Tök jó lett volna de sajnos annyira fújt a szél, hogy majd meg fagytunk ott a tó fölött. De azért persze beültünk és nagy kajálásba fogtunk. Megettük a tízórait: szalonna, sajtok, töpörtyű, kolbász, paradicsom, hagyma…. Jól bekajáltunk és mivel így meg voltunk csúszva az idővel, még mindenkinek ott billegett az utolsó kenyérmorzsa a szája szélén mikor hozták a babgulyást. Háát az egy pöttyet szétfőtt mert tettek bele krumplit is meg mindenféle húsokat és sztem tovább főtt a kelleténél. Szóval inkább egy jó sűrű babfőzeléknek tűnt de azért ettem abból is. Közben persze meg nyakra főre ittuk a pálinkákat… Még én is. Szerintem életemben összeen nem ittam annyi alkoholt mint most Erdélyben. Igazából úgy voltam vele, hogy kell az a fertőtlenítő…. Eleinte még ügyeltem a kézmosásra, kéztörlésre de aztán már nem foglalkoztam vele, mert hol kalácsot kellett enni, hol túrósbatyut, hol valami nasit a buszon, hol a kenyeret kellett megfogni… Szóval kellett az a pálinka. A vége fele már úgy közlekedtem, hogy a zsebemben volt egy féldecis pohár, merthogy legalább már ne igyak más után és soha nem lehetett tudni, mikor botlik az ember egy pálinkásbutykost szorongató másik emberkébe… J Az út elején még arra gondoltam, hogy ha most nem lesz herpeszem akkor soha…. És nem lett!!!
Aztán miután megettük a babgulyást ejtőztünk a tó patján. Mi az Annával elfoglaltunk egy napozóhintát és ott libegtünk a napsütésben (meg a szélben)… néhányan a tábortűz körül ültek és néhány emberkét meg a pálinkák melegítettek… A pasik 1-2 kivételével jól becsiccsentettek… Pld. eccercsak megjelent Dr B. könyékig feltűrt ingujjal, felfele tartott kezekkel…. Meredek rá… Mondom Annának: – Figyelj már! A B doktor meg kit készül megműteni…?
Hát kiderült, hogy halat készült belezni, mert fogtak ott nekünk azt is egypárat….
Ja! És itt volt még az is, hogy találkoztam az öreg Matulával… Húúú… ez egy öreg bácsika volt borzasztó bukéval…kezében egy pálinkás üveg és mikor meglátott felcsillant a szeme, hogyaszongya: – Aranyoskám! Igyon egykis meggypálinkát!
Nosza nagy vígan előhúztam a zsebemből a féldecisemet, mondván énmár annyiféle pálinkát ittam de meggyet még soha…. Lássuk…. Éééésss….. Ugye pálinkát nem csöppölünk…nagy sluggal nagy kortyot…. És ebben az a szörnyű, hogy sok megy a szádba… és és le kell nyelni, merthogy az öreg meg nézett….. Éééss valami annyira bűn rossz volt, valami olyan ordenáré bagó ízzel, hogy azt elmondani nem lehet…. Még másnap is éreztem a számban… Brrr…
Valaki emlegette is később, hogy ő bizony kiköpte…. Szörnyűűű volt de nem pálinka az tuti.
Ezután még roston sültet is kellett enni ….. És most pld. már két napja kefíren élek. Valahogy iszonyúan kívánja a gyomrom…. Hja! 90 napig szétválogatom az ocsut a lencsétől, a fehérjét a szénhidráttól mostmeg BANG!!! Mintha atomot dobtak volna az édenkertbe…. Kaptam is néha egy-két smst a gyomromtól, amiben érdeklődött, hogy normális vagyok-é?
Szóval lassan alkonyodott és ahogy a nap ment lefele mi egyre jobban fáztunk és mentünk volna de a nótásabbja meg nagyon bele volt merülve a dajdajba…. Aztán eccercsak a legfázósabb a sarkára állt, mondván, hogy menni kéne mert mindjárt tök sötét lesz…
Elborzadva gondoltam a 10 kmes traktortortúránkra… A medvéktől és egyéb állatoktól nem tartottam mert azok délutántól folyamatosan költöztek el a környékről, nem bírván a hang általi állatkínzást…. Halat is azért fogtunk annyit mert néhányan inkább az öngyilkot választották mintsem minket hallgassanak…
Nagy nehezen fölkászálódtunk a traktorra, kivéve B dokit akit képtelenség lett volna bárhogy is oda fölapplikálni, úgyhogy őt levitte a dzsip…ergo a sofőrnek velünk kellett jönni a traktoron (aminek később lesz jelentősége)
Na végre a legmákosabb embert is föltették a szalmára, indulhatunk… Erre felugrik ültéből és elkezd ordítani:
– Tűűűűz vaaan!
Mered rá mindenki….. majd folytatja…
– Testem lázban éééég…!!!
Hát majd meghóttunk a röhögéstől….. Nagy nehezen leültették és elindulhattunk végre a nagy sártengeren kerszetül veszettül énekelve…. Visszafele sokkal hosszabbnak tűnt az út. Alig vártuk már hogy kiérjünk a hegyből meg az erdőből. Aztán rádöbbentünk, hogy hoppá, hát a sofőr meg itt ül velünk, úgyhogy be kell menni a faluba a traktorral….
Mikor erre rájöttünk, megpróbáltuk csitítani a hangosabbját, hogy mégse kerüljünk be a helyi Fókuszba, mondván egy csapatnyi sáros, részeg, tökig szalmás magyar
“- Ki a jobb?
– Magyarok!
– Ki a jobb?
– Magyarok!! “
kántálással zúdult le a hegyről a helyi rendőrség elé….
Szóval hírtelenjébe nem tudtunk mit énekelni, így maradt Micimackó akinek semmi dolga nem akadt…. Húúú…. De gáz volt…. Igaz, már az egész falu aludt! Aki meg nem az szerintem reggel azt hitte, hogy álmodott J
A rendőrség előtt aztán ott volt B. doki meg a helyi yard és megvolt a buszunk is….
Fölszáltunk és egy elhaló – Géézaaa..!!??!! után elindultunk.
Khm…khm… Másnap nem túl korán keltünk. És Anna lefotózta Dr. B-t a fején egy nagy ragtapasszal…. J
Röviden ennyi. Majd még biztosan jut eszembe néhány dolog…..