mindenféleségek….

 Pénteken szabin voltam végre…. Délelőtt Anikóval beültünk a McCaféba és egy jót traccsoltunk… Pont jó volt, mert ő ½ 1-re ment dolgozni én meg fodrászhoz Aprajafalvára.
Fodrász után bementem Ilonka nénihez a legfrissebb aprajafalvai pletyikért… J (már olyan régen beszélgettem vele) Miután megtudtam, hogy kivel mi történt… ki halt meg, kit vittek öregek otthonába, miket csinál a zúj polgármester…. elmentem Judithoz. Azt terveztük, hogy szombaton kimegyünk sétálni a határba merthogy jó időt jósoltak Na persze az egészből nem lett semmi mert akkora szél fújt mint a zállat és félő volt, hogy miután így lefogytam még felrak valami fa tetejére… J Ámdeviszont jól kialudtam magam… Vicces volt… délelőtt is aludtam egyet meg délután is… Hiába, ez a friss vidéki levegő J .
Szóval nem nagyon csináltunk semmit…. Tulajdonképpen hasznosabb lett volna ha otthon takarítok… de persze nem jobb…. Így legalább kialudtam magam… J
Vasárnap pedig Anikóékkal elmentünk a svéd bútorboltba…. Azt mondták, hogy menjünk tökön, tanyán de én ragaszkodtam a sztrádához…. Vééégre meghajthattam egy kicsit Boriszt… Na nem nagyon. 120 km/h volt a legtöbb amivel mentünk.
Ja! Előtte elmentem tankolni a szokott kutamhoz (mármint nem az enyém –még álmomban sem)… Jön is a kutasfickó és vidáman pöcögteti szegény Borisz orrát….
– Naaa ! Új kocsi..!!??
– Ööö.. hát annyira nem új….
Aztán kifejtette nekem, hogy milyen jó típus ez… meghogy milyet akartam…. Meeeg megbeszéltük az ő opeljét… sőőőt meg is mutatta(!)…. mondta a hengereket meg a lóerőket…. émmmeg bólogattam…. Felmerült bennem, hogy a fickónak baj van a szemével. “Nem látja, hogy szőke vagyok?!”
Dee asszem azzal tévesztettem meg, hogy tudtam hányas motor van a Boriszban, mert így simán azt hitte, hogy szakértője vagyok a témának….
*
Jajjj ez a svéd design meg nekem nagyon nem jön be… Néhány darabjuk olyan “ipari” … a színeik sem igazán tetszenek…. A neten kinéztem egy bútorcsaládot, aminek a darabjai relatíve tetszettek… már úgy formára…. Ámde “élőben” … ááááá…. Ez a csomósfa… hááát…
Ámdeviszontellenben…. A piacterük….. Whoááá… Ott el tudnék lenni külön egy napot….
Vettem kávéskanalakat, késeket, ééés TEJHABOSÍTÓ bizgentyűt !!! Lépten nyomon bele botlottunk egy kupacba és azt mondtam, hogy ha méégegy kupacba belemegyek veszek egyet!! És lőn! Most van nekem….. De tejhabosítani még nemtok…(pedig ma fehérjenapom van)….mert KÉT ceruzaelem kell bele és otthon meg csak egy van. Illetve ha feltúrnám a hetven doboz hetvenedik legalját akkor lehet, hogy előbukkanna mégegy…. Szóval most itt állok egy élettelen tejhabosítóval…. De ami késik az nem villa… (Áááá… fáradt vagyok J )
Ésmég vettem ilyen hullámos tükröt az előszobába amit nyolc kisebb hullámból kell összerakni… és tökjó! Szerintem. Ééésméég hiperszuper nadrágfogast is vettem….
Mást nem.
És csak eccer kavartunk majdnem el… hazafele majdnem rámentem az M1-re vagy M0-ra má’ nemtom….. Anikó visított, hogy balra!balraaaa!!. Még éppen jóvót J
Aztán jót röhögtünk, mert mondtam, hogy 4 napos a matrica úgyhogy akár hajnalig kóborolhatunk itten a sztrádán… Ja nemis eccer kavartunk el mert a 3 lehajtóból amin lejöhettünk volna a legutolsón sikerült lejönnünk merthogy beszélgettünk… a Lala meg herrypottert olvasott hátul…. Eccercsak felnéz….
– Túlmentünk
– Ááááá….
– De.. már a 62-es táblánál járunk….
– Deneeeem….
– De!
– Jé. Télleg. Mer’ nem figyelsz… hanem olvasol!!!
Na így, hogy Ő lett az oka, szépen haza is értünk.
Mostpedig már kezd megfájdulni a fejem. Reggel 8 óta nézem a monitort és már ½ 6 !
Hhhaaazaaa…..
*
Még M. J
Hergelgettem itten magamat pénteken, hogy igazán írhatna egy-két sort…. És vasárnap írt is meg küldött képeket…. Sőt tegnap volt egy laza emilváltásunk. Éppen gép előtt volt és megkérdezte, hogy miért is kap a fejére…
Az úgy volt, hogy: azt írta, hogy megköszönték neki a rendőrök, hogy segített elkapni 1-2 fickót akik végig rabolták a partot.
Erre írtam neki, hogy ha hazajön majd kap a fejére.
(A családi szállóige jutott eszembe róla, miszerint apuska mikor gyerek volt lekéredzkedett a kanálisra fürödni. A mama meg nem akarta engedni, de az apu addig könyörgött míg a mama ilyet bírt szólni: “Nem bánom, de ha belefulladsz, haza ne gyere!!’)
Szóval kérdezte, hogy miért is kap a fejére…
Úgyhogy elimélezgettünk egy ideig. Éppen készült lemenni a tengerpartra !
Na. Jóvót!
Mostmár hazamegyek.