A hétvégém? Hááát…. dióhéjban: Elhagytam a melltartómat, írtam egy smst M.-nek ami úgy kezdődött, hogy “Drága pici Túrógombócom!’ és keresztül estem egy benga nagy jégcsapretken…. Kb. ennyi…
Kifejtve meg ehelyt van:
Nnna…. Hm… A megérzések….
Szóval péntek délután találkoztam Judittal…. 10 kg-t fogyott, új frizuja van, csini és ragyog…. Mindezt egy olyan pasi miatt akit még nem is látott. Csak ámultam mit tesz az emberrel egy kis vibráló várakozás. Persze ez a legjobb időszak… még akármi is lehet…El lehet képzelni, hogy milyen lesz…. És persze az ember mindig a legjobbat várja. De mi van ha nem azt kapja? Minden esetre nem pukkasztottam ki a lufiját. Hadd örüljön. És még jól is elsülhet a dolog. Bááár…. a jó is relatív…. A Jocó pld. méltatlankodva hívott fel, hogy miért van a Judit mobilja kikapcsolva és hogy hol vagyunk… Mondtam, hogy egy drogériában, valamint nem tudom és átadtam a Juditot… Na erre elkezdtek vitázni, hogy ki van kapcsolva vagy nincs…. Persze nem volt….. Szerencsére közben kijöttünk a boltból viszont tökig áztunk mivel tele volt a kezünk mobilokkal, táskákkal és esernyőkkel és a legfőbb gondunk az volt, hogy miért van/nincs az a bánatos mobil ki/be kapcsolva….
Szóval mászkáltunk egy kicsit néhány boltban… elhoztam az egy hónapja félretetetett fekete triumph melltartómat a fehérnemű boltból. Persze már nem volt eltéve…kirakták….De szerencsére megtaláltam a polcon. Miután jól kipurcantunk, beültünk a Fő téren a kávézóba, ahol jól eltraccsoltunk… Drága barátném felzúdúlt lelki világát boncolgattuk….. Várt talán valamiféle visszaigazolást, hogy jók a meglátásai…. Na nem mintha enélkül kétségek gyötörnék…. Éppen a “mindenki tehet egy szivességet” állapotában van. Szerintem a hetedhét áradat sem tudná eltéríteni a szándékától…..
Az ember úgyis csak utólag okos. Előre legfeljebb csak felsejlenek benne bizonyos dolgok végkimenetei….. Nem lesz egy fáklyás menet a decembere (sem). Ami viszont kiakasztott: Szombaton találkozik ezzel a jóemberrel…. és kitalálta, hogy hétfőn szabira menne és mi lenne ha feljönnének hozzám…. Mármint úgy, hogy én dolgozom…
Hát kapásból nemet mondtam…. Aztán később ráálltam de mondtam, hogy az ágyam és egyátalán a hálószobám tabu… És azóta is az motoszkál bennem hogy nem vagyok normális…. Mégiscsak egy vad idegen ember…. Éshogy miért nem csalódhatok már egyszer kellemesen is valakiben….? Hát persze hogy ezért akart velem találkozni…..
Mind1…. Elmentünk egy mrminithez bejárati kulcsot másolni….
Naezis megér ám egy misét…. Odaértünk, átadom a kulcsot… Befogta abba a satuféleségbe és egyet köszörült… kivette és aszonta, hogy 689.- Ft
Hűűű…. Néztem mint a vett malac…. Esküszöm nem volt az egész 10 másodperc.
Elképedve közöltem az ürgével, hogy “Azannyát…. ÉNIS itt akarok dógozni !!!”
Persze jót vigyorgott… Annyira elképesztő és felháborító és nevetséges volt egyben, hogy teljesen kész voltam.
A poén: A kávézóban hagytam a frissen vásárolt fekete melltartómat J Khm…khm…
Persze már csak itthon vettem észre… Na mondom felhívom őket… de persze a telefonkönyvem az ég tudja melyik dobozban nyugszik éppen…
Legyen a tudakozó…Deee nem tudom a nevét a kávézónak… Ááááá….. Na erre eszembe jutott, hogy szombaton reggel Anikó beugorhatna érte mikor dolgozni megy… Csakhát annyira kínos volt… szegény örül, hogy lyuk van a seggén még én is rakok a vállára… Felhívtam. Azt mondta oké, de azért most is fel kéne hívni… Elkezdték a Lalával keresni a neten a telefonkönyvben…. A neve sajnos nekik sem jutott eszükbe. Közben hívtam a tudakozót ahonnan átirányítottak a tudakozó pluszhoz, aki végre felsorolta a Fő utca összes éttermét és kávézóját… No a végén azért kiválasztottam, hogy melyik lehet a nyerő… Felhívtam…. mondtam, hogy kb. ½ órája voltam ott és az egyik asztalnál otthagytam egy csomagot… J (Mégse mondhattam, hogy otthagytam az asztalon a melltartómat… J ) Persze a pasi vigyorgott, hallottam a hangján….
Természetesen elteszik…. Természetesen bármikor mehetünk érte…. J
Nem is én lennék….
No aztán Anikó elhozta szombaton de mondta, hogy tök vigyorogtak rajta Ő pedig nem győzte hangsúlyozni, hogy a barátnője hagyta itt…. J
Tök rendes volt hogy bement érte és nem kellett leautóznom innen a hegyről…. Bár aztán meg lelkiismeret furdalásom volt, hogy még ezzel is abajgatom….. merhogy az ő munkahelye is megér ám egy szösszenetet….
Szombat. Anikó szülinapja. Reggel 8-kor küldök neki szülinapi smst, hogy még megkapja mielőtt elmegy dolgozni…. Háááááátpeeerszehogy M.-nek küldtem véletlenül :O
Deee észrevettem és gyorsan megnyomtam, hogy neeeeee…. Be is került az el nem küldött üzenetek közé, kövek legördültek…. verejték fölitatva… elküldtem Anikónak végre….
Az sms: “Drága pici Túrógombócom! Kívánom, hogy az eljövendő éved sokkal szebb és boldogabb legyen mint ez a mai nap! Mert megérdemled! Millió pusszancs neked szülinapodra (is) J “
Oszt mikor ezt így bevégeztem…. hátradőltem…. Megreggeliztem, tettem-vettem…. Eccercsak kapok egy smst M.-től “Szilveszter van? Mit érdemlek meg? J ”
Ááááááááá………. Majdnem meghóttam…. Gondoltam ezt úgysem tudom smsben kimagyarázni, úgyhogy felhívtam… bár a röhögés miatt beszélni sem igen tudtam…..
Megpróbáltam elmondani, hogy nem neki szántam, hanem a barátnőmnek…
– Pedig volt egy jó 5 percem….
– Képzelem mikor olvastál a túrógombócról… J
– Háát arra gondoltam, hogy igaz, hogy buliban voltam az este, de tuti, hogy te egy sokkal jobb buliban voltál mint én…. J J
– Persze ez azért van mert mindig neked irkálok smst és már benne van a csuklóman, hogy sms, küldés, M….. J
– Á! Szóval én vagyok az oka?! Mindjárt kimegyek a konyhába és tökön szúrom magam… J
No miután ezt ilyen szépecskén megtárgyaltuk gondoltam eszek egy mandarint a nagy kavarcra…. És éppen tele volt a szám mikor felhívott…
– Szia! Mondjad….. J
– Mi baj? Rossz kedved van?
– Neeem csak tele van a szám naranccsal…. J
No hát ezért….. mert figyel…..
Egyébként meg azért hívott hogy kérem-e azt a könyet amiről beszéltünk….
Na ezek után csöppet zaklatottan nekiálltam zöldséglevest főzni…. meeeg angolt tanulni…. így együtt…. Közben meg vigyorogtam mint a vadalma…..
Vasárnap. Vekker…. Reggel 7… Elmentünk a parkettámért Juditékkal…. Ugyanis kitaláltam, hogy ha már szivességet teszek neki, akkor tehetne ő is nekem…. Jéghideg adok-kapok…. (Deee ennek még semmi köze a jégcsapretekhez…. J )
Szóval elhoztuk…. Szerencsére a két kocsiba be is fért… sőőt Borisszal még a 2,4 m-es szegélylécet is el tudtuk hozni. Lala meg Gergő segítettek felcincálni a tetőtérbe… úgyhogy mostmár van a csempekupacom mellett egy parkettakupacom is. Sajna az üzleben nem volt ott a lécciléccis pasi…. pedig vittem egy vilmoskörtét neki… Hát így a Jocóé lett…
Szegény olyan fancsali képet vágott mikor mentek el…jajjnemtom úgy megsajnáltam szegényt…..
Aszonta hozzám költözik J Huuuhhh ezmegmég viccnek is rossz…
11 körül mentek el…. Utána gyorsan elmentem bevásárolni éshogymivel annyira gyöszmeteg paprikák voltak vettem egy jólmegtermett jégcsapretket….. Szerintem közelíti az egy kilót…. Jókora példány na….. Szóval ahogy cuccoltam föl….kezem tele szatyrokkal, a vállamról általában már a földszinten lecsúszik a táskám… hónom alatt a jégcsapretek…. beesek az ajtón…. Kulcs… ki…be…. Retek letámasztva a hálószoba ajtó mellé a falhoz…majd jól el is felejtve….. (Azért oda mert az van a bejárati ajtó mellett…. J )
Kipakolok…. Térülök-fordulok oszt mikor jól bemegyek a hálószobába, pendelyem szélével megsuhhintom az reteknek kiálló ficakját ami így bekalamolál a lábam közé… J és penderít rajtam egy akkorát, hogy majdnem a szemközti fal állít meg…. Ezért aztán előszedem a le és felmenőit… úgy retorikailag…. Meg még azt is aki a magját elvetette….
Aztán vasárnap már nem volt más…. Mert nem mozdultam. K
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: