ennyi…..

Annyi elintézni valóm lenne de nem csináltam a héten semmi érdemlegeset…. Csak tolom, tolom magam előtt a dolgokat, amik csak szaporodnak.
Úgy érzem, hogy folyton falakba ütközöm és már elindulni sincs kedvem. Semmi nem az….. semmi nem olyan……. Nemtom. Félek. Félek, hogy a végén még igazán depis leszek…. Nem tudom mit kéne tennem, hogy kimásszak…. de ez nem jó így. Kellenének az apró örömök, hogy legyen energiám a napokhoz de azt hiszem belém égett a szomorúság és a rosszkedv.
És nem tudom, hogy van-e valami amivel ezt el lehet űzni. Igazából értelmét se látom semminek……
Állítólag azért vannak az ember életében a változások, hogy továbblépésre sarkalljanak de nem tudom merre, hogyan, hova…. Pedig annyit agyalok, elemzek, gondolkodom, hogy az már szerintem nem is normális…. Mi a fenének elemzem állandóan önmagam… Valahogyan élni kéne… Hajamnál fogva kirángatni magam ebből a……..