Hétfő.
Minden zuhanóban. A hőmérséklet, a kedvem…. Igaz, nem mind1, hogy mi honnan zuhan… A hőmérő 40 fokról, a kedvem meg 0-ról….
Nem tudom kialudni magam. Este ½ 1- 1 körül alszom el…. reggel meg olyan vagyok mint akit agyon vertek….
A hét végén letettem róla, hogy valaha is visszakapom a régi önmagam… (Milyen érdekes, hogy már azzal is beérném..) Igen, igen. Minden relatív….
A történések…. igazából említésre sem méltóak. Dehamár az ember ilyennel egzecírozza magát, mint a blogírás… akkor írjon!
Pénteken Aprajafalván voltam fodrásznál, ahol találkoztam Házvevőzsuzsával. Mondta, hogy ha végzek, menjek be, nézzem meg mit csináltak. Hááát tök fura volt… Az egyik szobát összenyitották a konyhával…. Nemtom…. Nem lett rossz, de ettől valahogy olyan kicsi lett az egész. Tudom, hogy ez hülyeség de akkoris…. Sötétbarna a konyhabútor és másik falra tették… Kicsi lett na! Ja és a férje leesett a diófáról! Merhogy fölmászott! Permetezővel a hátán!! Csak néztem nagyokat, merhogy életemben nem hallottam olyat, hogy valaki diófát permetezett volna….. Ráesett szegény a téglarakásra és eltört 2 bordája… Még mákja volt, hogy ennyivel megúszta.
Az érzéseim meg…. A fene tudja hol vannak…. Szerintem olyan kemény vagyok mint a kő…
Otthon jártam…. És úgy mentem be az udvarra, a házba mintha a szomszédhoz mentem volna… Semmi de semmi…. Tuti, hogy ez nem normális dolog.
Telekvevőzsolti meg már a falat rakja. (Ő nem képletesen, hanem igazából J )
*
Szombat-vasárnap majdnem úgy volt, hogy eljön az Anna… deaztán mégsem…. Nem tudtam semmi épkézláb programot kitalálni…. így inkább hazament napozni…. Csütörtökön spontán rázúdítottam Juditra a gondolataim amik Annával kapcsolatban is igazak…. Annyira jó lenne, ha egyszer felhívnának, hogy “Figyu… találkozzunk, mert tökre hiányzol…. “
És nem azért mert kitaláltam, hogy menjünk el valahova…. Hanem csak a két szép szememért.. a sajgó lelkemért… magamért… mittomén…. Naív vagyok megint. Úgy érzem, hogy teleraknak tüskével és csodálkoznak ha szúrok….
K. Hmmm… Hát télleg igaz, hogy minden csoda 3 napig tart… No jó! Ez egy pöttyet hosszabb volt… Lehetett vagy 10 is… Ma már visszament a csigaházba… Úgy is mondhatnám, hozza az eredeti formáját.
Múlt héten csak néztünk…. Beszélgetett, poénkodott, velünk járt ebédelni, pénteken elimélezgettünk a nem létező új kocsimról és a majdani lottónyereményünkről…. Szóval örültünk az új kollégának J
Erre ma: Pontban 12kor szoktunk menni ebédelni. Szegény G. 10kor már olyan éhes volt, hogy közölte, hogy mostmár még a karalábélevest is megenné….. Végre 12 óra. Menjünk enni!!! Nade hol van K.? Várjuk meg, biztos mindjárt előkerül!
G. egyre éhesebb… menni akar…
Mondom, nehogy már itt hagyjuk K.t….
Várunk….
G. közli, hogy hívjam fel K.t, mert mostmár tuti, hogy nem pisilni van… Kérdezzem meg, hogy mikor jön…
No jól van. Felhívom.
……Otthon volt…… Hazament ebédelni…..
Hááát azért beszólhatott volna mikor elment, hogy “Figyu, ma otthon kajálok.”
Szóval K. sem erősíti a szabályt…. neeem… Az emberek alapvetően nem változnak. Képtelenek rá. Vagy szegény rájött, hogy faltörő kossal bontotta az őt körülvevő építményt és egész hétvégén pakolászta vissza a ledöntött matériát.
Persze akár át is mehetnék, hogy “-Mizu?”
És akkor a héten magamnak adhatnám a szörprájz díjat…. J deee… momentán nincs meg se a glóriám..se a koronám… a skorpiófullánkkal meg csak nem megyek szomszédolni… J
No jó. Lehet hogy eccerűen csak töketelehétfő van… Mer pld. nálam az van.
Kap még egy napot. Asztán már nem is törpölök rajta.
*
Pénteken elmentünk G-vel és M.- el kocsit nézni. Illetve kinéztem egy pözsót oszt jól megnéztük. Hááát…. Karcolt és horpadt… majd’ 2 milláért… Betegek!
M. tök jó fej volt! Nézte, tapogatta, tárgyalt, alkudott, elkérte a kulcsot, állítgatta nekem az ülést…. Úgy éreztem, hogy tényleg fontos neki, hogy legyen kocsim.
Annyira imádtam érte!
*
Szombaton nálam volt építőzsolti…. Végre. Jól föl is bosszantott. Mutatom neki a konyhában a taposót. Eeezt te föl akarod szedetni? Miinek? Tök jó! Eeezt a fürdőszobát szét akarod szedni? Méééé…??
Komolyan a végén már úgy éreztem magam, mint valami hülye liba, akit fölvet a pénz és jódógába nem tuggya mire költse…
Nem is értem, hogy jön ahhoz, hogy ítélkezzen… Nem gondolja, hogy keresztbe, kasba átgondoltam már az egészet? MOST van rá valamennyim. Ha nem csináltatom meg ez a pénz el fog fogyni…. És eccercsak ott állok pár év múlva, hogy hoppá…. Meg kéne csináltatni a fürdőt… Eszem megáll.
Ráadásul, próbáltam kiszedni belőle, hogy kb. ilyen munkadíjjal számoljak. Merhát nagyon nem mind1. Erre azt mondja: “-Majd megegyezünk!”
Mondom neki, hogy ne szórakozzon, nekem ezt azért kb. tudni kéne….
Ne izguljak, majd megegyezünk…
Kész. Passz.
Majd jól bevásárolgatok, oszt megmondom neki, hogy “- Zsolti, maradt egy ötezresem. Megegyezünk?”
Jajjj… Csak mesterekkel ne kezdjen az ember….
*
Másik…. Szerelőzsolti… (Minden ismerősöm zsolti… vagy az lesz… vagy az vót 🙂
Mondom neki, lejár a műszakim… Hát 50 alatt tuti nem úszom meg de vigyem ki hozzá és megnézi… Mondom, hogy másik kocsi…. blabla….
– Milyen?
– Pözsó 206
– Ááááááá…… Állandóan szereltetni akarod? Mit néztél még?
– Korza…
– Na! Az a másik!
– Akkor mit nézzek?
– Szuzukit! Azt nem kell javítani jó ideig.
– B*meg!
*
Elegem van.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: