Szöszmókjaim....

Gábor, ma formában van…..
Fogorvoshoz kéne mennie…. Meeeg nekem is… Mivel ő egy tökös pasi, jól kitalálta, hogy menjek előbb én. Mérjem föl a terepet, milyen a rendelő, milyen a doki…. Aztán majd ő is elmegy…
Na ezt úgy húzzuk egy ideje…. A múlt héten már azt mondta, hogy én leszek az oka, ha tovább romlik a foga… J Ma aztán T. kollégánk elment, de egy másik fogorvoshoz és beszélgettünk, hogy mennyire drága a fogászat… Erre G.:
– Lefényképezem a fogamat. Elküldöm emilben, azt’ kérek árajánlatokat….
Vazze… hogy ez nekem nem jutott eszembe! Versenytárgyalást is írhatnánk ki !!!
*
Az egyik nő a szomszéd folyosóról, hozott nekem diabetikus kenyeret… ami jó a fogyózóknak is… (merhogy ő 15 kilót ledobott sec-perc alatt, nekem meg má csak kettőt kéne, de nagyon nehéz… ) No, mivel az ebéd nem volt valami jó, ráfanyalodtunk itt a kenyérre…. Esszük, eszegetjük…
–  Jó ez.
– Vagy legalábbis nem rossz….
– Egy kis só kéne rá….
– Inkább téliszalámi… J
*
G.-t szerintem rögtön a sebészetre kell vinni… Mindjárt lenyeli a telefonját…. J
Hát igen. Bölcsesség fogat nem eccerű fényképezni….
Elkérte az én telefonomat, de nem kapta meg…. Hooogyne.. azt’ várhatnám mikor jön ki belőle…J
Este meg hívna Z. és G.-ben csörögne… J J

Olyan rossz hosszú 7vége után újra felvenni a munkamenetet. Főleg, hogy még rá is húztam egy napot.… Na mind1, holnap már péntek és jön a 7vége….
Z.ről semmi hír, pedig a hét közepe az olyan szerda magasságában van…. Nem?! Én annyira utálom ezt… Ha nem akar jönni akkor miért nem mondja azt…. Most ezzel csak az a gond, hogy már morcos vagyok. És sajnos ez látszódni is fog rajtam…. És tudom, hogy egy morcos skorpióval nem egy leányálom együtt lenni. Már ezzel az egész hacáréval megbántott …..
Közel állok hozzá, hogy azt mondjam neki, hogy ha ez neked ekkora gond, akkor ne gyere…
Csakhát ez meg bunkóság lenne. Francba az egésszel! A téglákkal se tudom mit csináljak. Betegyem vagy kivegyem…. Vagymi…!?! Azt hiszem a heti Tündérkirálylányságom el van cseszve de legalább most jól kifüstölögtem magam. J *
Tegnap meló után elmentem Judithoz, onnan meg átmentünk az öccséékhez…. A kapujukban van egy meggyfa és nagy csodálkozva látom, hogy érik a meggy…. Gondoltam megdézsmálom az érettebbjét … Leszedtem vagy tíz szemet… és azt szemezgettem míg beértünk. Adtam a Juditnak is és közben vigyorogva megjegyeztem neki, hogy… “Amilyen mákom van, tuti, hogy a Zsolti most permetezte….J “
Beérünk… Mondom a Mariannak.. – Loptam a meggyetekből…
– Ööö…. Most permeteztem….
– Miiikooor?
– Tegnapelőtt…. levéltetű ellen….
Hát ez van. Most legalább nem lesz levéltetüm… J Viszont lehet, hogy ezért vagyok mérges… Van itt magyarázat mindenre… kéremszépen….

Megtoldottam egy nap szabival a hosszú 7végét. Átírattuk a közműveket… Lehet, hogy mégiscsak eljutunk eccer Európába….. Egy helyen lehetett átíratni a gázt és a villanyt is…. és az egész nagyon kultúráltan pitt-patt történt, laza fél óra alatt….. Nnna… hát mégiscsak haladunk …. Aztán még kimentünk Aprajafalvára is mert 9re várta a Zsuzsa a gázszerelőket. Át akarja tetetni a gáztűzhelyet a másik falra. Fél órás késéssel meg is érkeztek a mesterek, mi meg otthagytuk őket hadd dolgozzanak… Már a kapuban voltunk, mikor mondom a Zsuzsának, hogy “Nem kéne a kazánház kulcsát odaadni nekik? “ Na, visszaszaladt…. persze, hogy kellett…. Megint elindultunk kifele mikor újabb 5letem támadt…. “ Zsuzsa, ha ezek csövet fognak vágni meg hegeszteni, nem kéne elzárni a gázt? Odaadtad nekik a gázóra kulcsát?” Újra visszament….. Persze, hogy ez is kellett. Hát milyen mesterek ezek? Nem ezzel kellett volna indítaniuk, hogy “Hölgyem, hol lehet elzárni a gázt?” Ilyenkor mindig csak lesek. Mert az ember nem akar okoskodni… de hát mikor ilyenek történnek…….
Jajjj és volt egy tök ciki dolog is…. K Mondja a Zsuzsa, hogy képzeljem el, hogy tegnap mikor az az irdatlan vihar volt befolyt a víz az egyik szobaablakon…
Tök kellemetlen volt… Nem is értettem, hogy tudott befolyni a dupla ablakon… eddig még soha nem történt ilyen. Igaz, hogy 1,5 éve nem lakom ott, de azért hétvégeken csak észrevettem volna hogy vizes a szőnyeg vagy a parketta…. És a parkettán se látszott, hogy vizes lett volna valaha is… Mondta, hogy nem gond ám, leengedték a redőnyt…. Erre odalépett, fel akarta húzni és csatt… elszakadt a felhúzó gurtni…vaaagy miaz… Ááááá…. Mondtam neki, hogy menjünk gyorsan el innen, mert most míg itt vagyok összedől az egész ház…… Húúúú …..
*
Dél körül, a nagy mászkerálások közepette, rájöttem, hogy ma csak egy bögre csalánteát ittam úgyhogy beültem a mekibe …. No itt nyilallt belém békés salátázgatás közepette valami….
Tegnap mikor Z.-vel telefonoztam, bevágtatott hozzá az anyukája egy tál eperrel…. és persze ott maradt…. (“Puszillak !!!” “Csókolom…!!! Én is…!”)
Pont a hétvégét beszéltük meg, Z éppen azt taglalta, hogy “akkor meg lehet ejteni ezt a 7végi kirándulást”, majd ilyet szól, hogy “Anyu itt hümmög…”
Ahogy letettem a telefont, az jutott eszembe, hogy: Mi az, hogy hümmög? És miért? És vajon milyen hümmögés volt az…. Fejingatós hmm…hmm… Vaaagy menjél csak ühümmm…  vaaagy kérdő….hmmm???
Ma viszont egy uborka és egy paradicsomszelet között megvilágosodtam….
Lehet, hogy ő is jönni akar?? És ha ez egy …igen, menjünk, ühüm… volt?
(Tény és való, imád autózni…)
ÁÁÁÁÁ…!!!! MI VAAAN??? A KEDVES MAMÁRÓL NEM VOLT SZÓÓÓ..!!!!
Esküszöm megállt a salátalevél a számban a gondolatra. Hát ha elhozza az anyját én elmegyek itthonról! K
Szerdán vagy csütörtökön felhív… Mondjuk azt nem kérdezhetem meg, hogy
 “-Figyu… hozod anyádat?” Persze nem ártana tudni…. Merthogy ez egy abszolút nem elhanyagolható momentum… Szerintem… Vaagy neki ez evidens? Vaagy megint én vagyok a gyagya?
No majd valahogy kipuhatolom, ha felhív. Ajjjjjjjj…. Istenem…. Ahelyett, hogy itt bambulva bámulnám a plafont ezen törpölök….
Aaaa bambulásról jut eszembe…. Miután hazaestem hótt fáradtan, elterültem az ágyon és gondoltam bámulom egy kicsit a plafont…. merazjóóó… meg gondultam kiokumlálom a tündérkirálylánnyá válásom menetét….
Szóóval akkor ….. Rámcsörgött M. J J ….. Mit csináltam ma… meg hogy’ vagyok…. ő meg Dunaujvárosban volt…. holnap meg szabin lesz…. Sokat nem traccsoltunk mert vezetett …..
Hmmm…. megint eltalálta a pillanatot…. J Jók ezek a pillanatok. MOST. ( Tudom, Bruni… visszarakom a helyére…. csaaak egy picit még nézegetem…. J )
*
Kaktuszka nagyon hálás az új cserépért meg azért, hogy nem hagytam ott… és nagy vigalmában még hozott 4 bimbót!! Majd ha kivirágzik, jól lefényképezem…

Ma újult erővel vonultam ki Aprajafalvára… MÉG tudtam elhozni dolgokat…. Pld. Van egy incifinci kaktuszom, amit eddig mindig tudományosan teleltettem…. És ezt minden évben meg is hálálta 25-30 virággal…. Hááát az idén elmaradt a teleltetés… sőőőt ha belegondolok… szegény még vizet se igen kapott…. Gondoltam otthagyom…. Asztán ma ahogy utoljára végigmentem a házon… ráesett a szemem az ablakban árválkodó szegény kis tüskésre…. No, mondom kapsz egy kis vizet utoljára… És látom ám, hogy az idei ridegtartás ellenére 9 bimbó van rajta, ami valószínüleg mára jött ki, mert tegnapelőtt még sehol semmi. Szóval teljesen elérzékenyültem és tök lelkiismeret furdalásom volt, hogy ott akartam hagyni szegényt…. Elhoztam…. Kapott vizet és egy nagyon pipec pici sárga cserepet… bocsánatot kértem tőle…és most büszkén feszít itt mellettem az ablakban….. J
Most pedig mindjárt felhívom Z.-t…. csak húzom az időt….. Igazából nemtom miért…Nem tudom mitől tartok jobban… Attól hogy azt mondja jön… vagy attól, ha nem…. Ha nem jön, rosszul fog esni…. ha jön akkor pánik ezerrel….
*
No felhívtam…. Lehet, hogy el kell neki menni hétvégén segíteni az egyik ismerőséhez. Majd hét közepe fele kiderül. Ha nem kell mennie akkor most jön, ha mennie kell akkor jövő 7végén… Nemtom mit gondoljak…. Asse tudom kell-e egyáltalán gondolni valamit.
Megkérdeztem tőle, mit csinált a hétvégén….. Kirándulni volt… és kihangsúlyozta, hogy nem is egyedül. Hmmm…. És most mi bajom van ezzel? Már megint skorpió vagyok. Mit akarok? Akarok valamit? Valahogy helyre kéne rakni magamban a dolgokat. Hát minden esetre a jövő szombat-vasárnap is jó lesz valamire. Jajj annyira jó, hogy kreálok magamnak problémákat. J Meg kellene valahogy tanulnom lazítani.
No jólvan! A héten királylány leszek!!! A jelszó pedig: Take it easy!!!!

Szombaton lezajlott a nagy költözés…. Húúúú… nagyon elfáradtunk….. Szerencsére, azon kívül, hogy a teherautó letörte a kapu kilincsét, felfele hozván egy szekrényt a tetőtérbe eltörték vele a folyosói lámpa búráját,
Én: – Lámpa!
– Lámpaa!!
– Fiúúk…. Lámpa…!!!!
– Vigyázzatok a lámpára!!!!
– A láááámpaaa!!!!!
Lámpa: – Csatt….plotty…. !!!!
és a szekrénynek is letört egy kallantyúja… szóval ezeken kívül szerencsére semmi gáz nem volt…. J Hát jópár felé szétszortíroztuk a család életét…. Vilma nénihez, meg a Judithoz ment a nagyja…. És szerencsére a Judit el tudta adni a szekrénysort, a fotelokat meg az üvegasztalt, náluk a faluban… úgyhogy az is hozzájuk ment. Vittünk egy fordulót a szeméttelepre is….. meg a veszélyes hulladék lerakóba a hűtőládát, a 200 éves tv-t……. Juditnak, külön taps és fanfárok…. Rengeteget segített a pakolásban is és a költözésben is…. Szerencsére, mindenről tudta, hogy melyik doboz, melyik zsák hova megy így olyan volt mint egy hadvezér….. Dél körül végeztünk. Akkor hazajöttem és folytattam itthon….. Merthogy itt csak lepakoltunk a nappali közepére…. letörülgettem a szekrényeket…. és bepakoltam… Közben elindítottam egy mosást is….. Este 11kor adtam meg magam…. De akkor már a hamut is mamunak mondtam.
Ma sztán betáraztam a porszívót és újfent kivonultam Aprajafalvára…. Kiporszívóztam az egész házat meg felmostam…. ÉS még összeszedtem 1,5 zsák kidobni valót…. Meg még megtöltöttem a kispolszkit tökig…. Csak tudnám, hogy honnan az égből szedtem össze ezt a temérdek mindenfélét… Jövök megyek… hoppsz egy olló… egy fénykép…. egy váza…. Egy tokaji aszú… (?) …. jééé a papucsom… a fürdőszobában lóg a köntösöm…..
Délután kivasaltam amiket tegnap kimostam… és ötször fordulva felhoztam a pár millió csekélységet a kocsiból… újra pakoltam….. Áááááá….. már nagyon unom…. Alaposan kipurcantam ma is ….. Délután kidőltem mint egy krumplis zsák…. Gondoltam alszom egyet, ami valamennyire sikerült is. An ikó telefonjára ébredtem…. és hogy nem voltam teljesen beszámít6ó az abból is láccik, hogy azt bírtam tőle kérdezni…. “-Dolgozol?”
Öööööö…. Tény, hogy nem egy tündérképző a munkahelye… deee… azért pünkösd vasárnap délután hatkor , hogyismongyamcsak…. Szóval eléggé mélyen aludtam….. J És ebből a kérdésből ő is rájött, hogy nem kéne momentán nagy dolgokat várni tőlem….

 Énnemtom mivel váltom esztet ki…. deee ma mindenki velem kekeckedik….. 🙂
G. egész nap szkanderozni akar velem… De megmondtam neki, hogy vazze, addig hergel míg megkapja a magáét…. lerajzolom, széttépem, oszt majd les mint a luki nyúl. No jól megijedt, mert azóta nem emlegeti, viszont időközönként papírgalacsinokkal dobál….
Átmegyek a másik szobába adatbázist menteni dvdre, merhogy azt csak M. gépe melletti gépről lehet…. Erre őmeg vehemens karatemozdulatokkal próbál eltéríteni a tárgytól…. Neki is beígérem a nagy verést, mire megszólal T.
T: – M., virággal kell udvarolni.
Én: – Hol volt itt a zudvarlás..???
T: – Hát ez a ti nagy bajotok (értsd -nőké), hogy nem látjátok meg a lényeget….
meg a fától az erdőt… mega…. mittomén…. -mondta mint Lajos a misét…..
Csak néztem, hogy ennek meg mi baja….
Asszem mindenkinek jót fog tenni a hosszú 7vége!!!  :))
*
Hajókormány ügyben oltári nagyot léptem előre…. Azér mongyuk ha nem lenne net, eléggé meg lennék lőve…. 🙂 Dee mostmár pld. aszt is tudom, hogy Pesten van kifejezetten hajóalkatrész bolt… Ha jól emléxem 18-45 ezerig lehet hajókormányt venni… Deee van hajókormány barométer…. meeeg fiókkal kombinált hajókormány… az is jó ha-jó… húúú…
       

Szóval választék az van…. Dilemmázhatok. De meg azon is, hogy most télleg vegyek egy hajókormányt? Mongyuk jó messze van október vége… Addig még kitalálhatom… 🙂 Tengerre, Tündérkirálylány!!!!
No, asszem én se vagyok ma 100as!

Tegnap belém nyilallt, hogy jövő héten jön a Zoli…. Na nem mintha nem tudtam volna, csak eddig ha eszembe jutott , mindig elhessegettem, mondván, hogy messze van az még….. Szóval … Tuttam…tuttam….csak nem sejtettem…. Azon gondolkodom, hogy mit csinálunk… hova megyünk…. mi lesz ha esik…. mi lesz ha nem esik…. mi nem lesz ha esik…. és mi nem lesz ha nem esik….. J Asztán arra jutottam, hogy nem kell ezt túlagyalni…. Majd esik ami esik…. és nem ami nem…. Hmmm… ez jóó!!
Ráadásul anno megígértem neki a vakondtúrás tortát…. Háááát…. Még megjöhet a kedvem a sütéshez addig…. J . Igazából nem is beszéltünk erről. Pedig nemrég értekeztünk laza 2 órát… hétfőn 200 sms…. Pedig előbb utóbb csak ki kell deríteni, hogy jön-e? Asszem felhívom valamelyik nap… Jah! Meg hogy itt alszik-e? Ezt se beszéltük meg….
Na hétvégén kipöckölök 1-2 téglát a falamból és nekiszegezek néhány kérdést… Elvégre szóból ért az ember.
*
Ma kaptam egy emilt a MESTER-től …. Szavazzak a macskájára az egyik macskaeledel gyártó által indított fotópályázaton….. Erre mondják jobb helyen, hogy “Eszem, f*om, megáll!” Persze majd ha lehiggadok, lehet, hogy meg is teszem….. Az, hogy nem szeretem a macskákat, egy dolog…. Hogy ennek a gazdáját se igen csípem…. az is egy dolog… Attól még nyerhet ez a mircike…. Hadd egyen rogyásig….
Érdekesek ezek a fotópályázatok is ….. Némelyek beneveznek, aztán őrült módon elkezdik bombázni az ismerőseiket, hogy szavazzanak rájuk…. (Már egy csomó ilyet kaptam az iwiwen. ) Tulajdonképpen így nem is az szavaz akinek teccik a kiállított “portéka”, hanem akinek több az ismerőse…. Hát nemtom. Van akit ez boldoggá tesz. De számomra tök fura.

Tadam….tadam….tadammmm….. Elattammm…. Tadammm….. Tegnap szabin voltam. Hajnali nyóckor a Péternél aláírtuk a szerződést Vevőzsoltival, asztán beszáguldottam a zótépébe a pénzzel… J Na itt ért azért egy kellemes meglepetés… A hölgy akivel ügyeztem nagyon kedves volt… pld. a keresztnevemen szólított, amitől olyan volt mintha ezer éve ismernénk egymást és javasolt valamit ami nekem nem jutott eszembe. Igazából neki sem kellett volna vele foglalkozni de nagyon örültem, mert nagyon jó ötlet volt és abszolút az én érdekeimet szolgálta… Szóval végre azt éreztem, hogy: igen, ez Európa…. ő tudja, hogy hol dolgozik és érti is amit csinál… Remélem ez a módszer eccer majd jól elterjed ebben a kis kárpátteknőben…
Miután ezt elintéztem, elindultam szandált vagy papucsot keresni magamnak…. Ebből az lett, hogy vettem egy ..hmmm…selyem köntöst és két szoknyát….. J Kétmillió éve nem volt rajtam szoknya…. Nem is tudom miért. Eccer úgy kitaláltam, hogy nem áll jól…. Mosmeg valahogy rámjött a szoknyálhatnék… Ahogy aztán hazaestem, az előszobába bezúdítottam a cuccot amit Aprajafalváról hoztam, majd irdatlan nagy ruhapróbálgatásokat tartottam… Tele volt a nappali…. kis túlzással még a csillárról is ruha lógot…. közben még ettem is, úgyhogy a konyhát hamarjában egy bizottság katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította különös tekintettel a mosogatóra és környékére….. asztán hírtelen jött egy benga nagy vihar és vödröt kellett tenni az ablak alá….. de közben elkezdtem lakkozni a lábkörmeimet….
Lezuttyantam a kanapéra és elszörnyedve néztem, hogy mit bírtam véghez vinni bő ¾ óra alatt…… mikoris megcsörrent a telefon ….. éééés …… M. hívott….. Az ütő megállt bennem… Most éppen nem tudtam volna fél perc alatt pitt-patt rendet csapni….. Hacsak ki nem szórok mindent gyorsan az ablakon…. Látványnak nem lett volna utolsó.… J
Szegénykének leállt a zúj kocsija….. ééés várta a haverját aki elhúzza a szervizbe…. Beázott valami izé benne…. Szinte láttam lelki szemeim előtt, ahogy kiszáll és ott dühöng az úton. de mondta, hogy abszolút nem mérges úgyhogy jól elvigyorogtunk míg odaértek a felmentő seregek….. Aztán hívott később, hogy útközben láttak egy másik octáviát is amit húztak…. J És még az én kocsimon szórakoztak Gáborral, merhogy télen nem indul…. Höhö… Esőben viszont megy !!!! Hoppá! Hoppá!!
*
Délután voltam Vilma néninél is… merhogy a szombati költözésem őt is érinti, ugyanis náluk fogom lerakni egy csomó cuccomat… merhogy ha itt parkettázok… meg mittomén… akkor innen is ki kell pakolnom…. Úgyhogy a cuccaim jó része ideiglenesen nála állomásozik. Szokása szerint fölpakolt mindenfélével… savanyúsággal… frissen sült csokis kaláccsal…. és minden tiltakozásom ellenére kimentünk a kertbe epret szedni is…
Az jutott ma eszembe hazafele jövet, hogy lehet, hogy kellene erről Anikóval beszélnem. Mármint, hogy nem zavarja-e, hogy ennyire “beépültem” a családjába. Mindigis nagyon kedveltem a szüleit, Vilma nénit meg különösen…. és hogy így elanyátlanodtam….. lehet, hogy csöppecskét túltengek náluk….
Nemtom …….
*
Meglett a néhány bejegyzéssel ezelőtt említett “birtoklevél” J
“ BIRTOKLEVÉL
amely az ideiglenes nemzeti kormánynak a nagybirtok megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M. E. számú, Debrecenben, 1945 március 15-én kelt rendelete alapján állíttatott ki.”
Tök sárga és ilyen szépséges cirádás.. J

 Abszolút nem mellékesen…. deee az jutott eszembe, hogy múlik az idő és még nem szereztem hajókormányt…. A francba…. Hogy mehetett ki az eszemből?
Ráállok a témára… :))

Húú már nagyon várom, hogy legyen végre otthon is netem…. Akkor nem fordulna elő, hogy 3 napig nem tudok ránézni ezekre a szegény szöszmókokra és elönti őket a spam…. 457 db…
Meg el tudnám olvasni néhány emberke blogját normálisan, vagy többször hozzá tudnék szólni némelyikhez…. mert itt a melóhelyen nem igazán van erre idő…. Arról nem is beszélve, hogy az ajtóra néz a monitorom J
*
Pénteken tényleg nagyon magam alatt voltam. De a 2x-est nem kell komolyan venni… Egyébként szerintem aki mondogatja az úgysem csinálja meg… Az nem is akarja megcsinálni.. az azt akarja, hogy lebeszéljék….. Akinek meg eccerűen nem megy tovább vagy feladja az meglépi…. ésss semmi esetre sem ír róla… J
Egy kicsit bánom is, hogy ilyet írtam.….
Merthát az igazi kihívás, ha valaki sz.ból épít várat. Nem? Sőt! Meeg ripsz-ropsz Tündérkirálylánnyá tud változni…. Na az se semmi…
Az az igazság, hogy ez a “családi birtok” piszkosul leamortizált. Úgy tünik megoldódott a telek ügy. Tegnap este felhívott Vevőzsolti, hogy akkor szerdán menjünk az ügyvédhez. Hát nem kérdeztem meg tőle, hogy mit csinált…. Nem is érdekel. Utálom hajtani a napokat, de a holnapin már azért túl lennék… 3 éjszaka nem aludtam. Bele gondolni is rossz, hogy mit csináltam volna egy 900 nm-es telekkel a falu közepén, amire nem lehet építeni…. Az ilyen dolgoktól kerülök a padlóra… amikre nem tudok hatással lenni és csak tehetetlenül állok…..
*
Szombaton annyira elfáradtunk… Judittal pakoltunk délután 5 ig. Pedig már azt hittük, hogy csak egy-két apróság van hátra…. Hát apróságok voltak ugyan, de nem egy-kettő, hanem száz-kétszáz…. Megtaláltam pld. a moncsicsimet… éss jól ki is dobtuk szegényt… meeeg ilyen nagyonfontos dolgokat, mint például kindertojásban levő szörprájzok nagy tömege…. Persze nem ebben fáradtunk el. J
Azért annak nagyon örülök, hogy pld. a múltkor Judit jól összebalhézott a Jocóval és nálam aludt, mert végre visszazökkentünk vele egy majdnem olyan kerékvágásba amiben voltunk régen…. És ez jóóóó….. És most csokit ennék boldogan…. Ha lenne…. DE nincs… L
Eccer felhívtam az anyukámat és kérdeztem tőle…
– Micsinász mami?
– Tejet iszok, boldogan…!!!
Éss ez úgy megmaradt mert utána mindig mondogattuk. Fagyit is ennék most boldogan…. Vaaagy bármi jóóót!!!
ÉS AZ ANYUKÁMAT AKAROM!!!!!!
*
Vasárnap délelőtt mostam, meg takarítottam és közben meg felhívtam olyan 10 óra magasságában az Anikót….
– Nincs kedved átjönni….??
– Moost?
– :))))  Neeem…. Délután….
– OK.
És ebben az a jó, hogy ha azt mondtam volna neki, hogy igen, most szeretném, akkor tuti, hogy jött volna… pedig főzött éppen….
Nagyon szeretem!!