X

 Az valami katasztrófa mit össze álmodtam….. Komolyan mondom egy kő esett le a szívemről mikor felébredtem, hogy csak álom volt…. Azt álmodtam, hogy anyu meghalt és apuval ketten maradtunk illetve csak én egyedül, mert apám meg elköltözött egy másik lakásba és azt sem tudtam hova. Soha nem jelentkezett és rám se bagózott. Én is elköltöztem és árultam a házat, egyedül…. És baromira föl voltam háborodva, hogy rám hagyja az egészet, de a legrosszabb az az érzés volt, hogy magamra hagyott… 
Lehet, hogy bele fogok gárgyulni ebbe a házeladásba…. Meghát ez a tegnapi nap azért igencsak megérintette a lelkem…
Fel is keltem és 1/2 8-kor már itt virítottam a cégnél…. Éssss ez milyen jó volt, mert így legalább korán a szemem elé került a naptáram amibe be volt vésve mára, hogy: “Z. szülinapja!!”
Ajjaj… dejó, hogy beírtam…!!! (Akinek rövid az esze, cetlizzen 🙂 )
Elkezdtem valami épkézláb, nem sablonszövegű sms-t fabrikálni, de aztán bevillant, hogy inkább hívjam fel…. Na, ja! Miért nem hívom fel?
Felhívtam (-1 tégla 🙂 )
Örült nekem. Mondta, hogy a hétvégén viszi az anyját Pestre…. 
Nem mondtam neki, hogy akkor gyertek  hozzám is… (+1 tégla) Pedig várta. Éreztem.  Deee basszus, legalább tégla ügyben egálban vagyok. 🙂