Szöszmókjaim....

 Jót vigyorogtam. Alaposan lepontoztak itten…. Vagy a Gizus története, vagy a pasikról leszedett keresztvíz válthatta ki az indulatokat…. J Tény és való, elég “súlyos” vélemény volt, deee akkoris van benne valami…. 1ébként meg nekem igazán nincs velük bajom, mert valami fura, egyéni máknak köszönhetően körülöttem asszem az átlagnál normálisabbak vannak….. De az azért soxor elképeszt és megdöbbent, hogy egy nő mit képes elviselni egy pasitól a szinte semmiért cserébe….No, mind1.
Noés azt sem értem, hogy működik pld. ez a nézettség számláló…. Mert amíg az kettővel, hárommal nő, a szavazatok száma meg ugyanez idő alatt 18cal…. Vaaagy az lehetett, hogy valaki elolvasta szegény szöszmókomat és mérgében rögtön 18 db egyest vésett be nekem…. L Whoáá… ezáma zindulat !! Na asszem, elmélkedésből nem kell erre többet pazarolni. Remélhetőleg a közeljövőben ez lesz a legnagyobb bajom……
*
Apropó Gizus. Jelentem szőrén-szálán eltűnt a gerle…. Vaaagyinkább tollán-szálán…. Nem látok bele a fészekbe, de biztosan van benne tojás… vagyis volt az tuti mert rajta ült napokig a szentem… Hogy hova? És mé’? És hogy önszántából-e? Sosenem tujuk meg. L
*
Lilkamilkát felvették a hatosztályos gimibe…. Az este hívott fel tök boldogan… Szóval nem számított, hogy neki nem volt 1értelmű a matekpélda kérdése és fákat meg virágokat képzelt a kertbe…. J
*
M.be visszatért a zélet… Tegnap már aranyhajú királylány voltam….     Deee közöltem vele, hogy neem,  az nemén…   kever valakivel…. 🙂  én a Tündérkirálylány vagyok…                                  (ááááááá….. barbik istene …..)
*
No, jön a hosszú 7vége! Sajnos így net nélkül, kénytelen leszek ebek harmincadjára hagyni szegény szöszmókjaimat…. Úgyhogy hajrá Jasminok, Gregek, Toniok, Peterek és Hannák ne kíméljetek….. Szórjátok csak spamjaitokat ……. Tiétek a terep! Szerdáig. 

Mint ahogy megemlítem néha, tetőtérben lakom, de ez nem azt jelenti, hogy csak tetőtéri ablakaim vannak, hanem van pld. a nappalin egy jó nagy egyenesfali(J ) ablak is. Ezelőtt az ablak előtt van egy nagy fa, amin már jó régóta van egy fészek…. Nem volt lakója az utóbbi pár hétig. Nemtom ki építette…. Sokan nézegették, de valahogy senkinek nem teccett meg… A verebeknek, cinkéknek nagy vót a rigónak csálé…. vagy mittomén mi bajuk volt vele…. A lényeg, hogy senki nem akart beleköltözni. Montam is magamban, hogy “Ejnye de jó lehet madáréknál a lakáshelyzet, ha egy ilyen kis pipec, stabil kérót így parlagon hagynak..”
Pár hete azonban megtörtént a csoda…. Vagy összekapta magát madárország ingatlan irodájának vezetője…. vaaagy végre talált a tulaj egy olyan madarat aki két ingatlanfedezettel kap a banktól annyi pénzt, hogy megvehesse álmai fészkét…. Szóval eccercsak elkezdett a fészek körül piszkosul tenni-venni egy vadgalamb pár. Beledobtak 4-5 fűszálat, hogy azér lássák a többiek, hogy van ott önerő is, nemám csak úgy beleülnek a készbe…. Beköltöztek. Tojást raktak. Oszt elkezdett rajta ülni az egyik (gondolom az annyuk). Eleinte mindig frászt kapott ha megjelentem az ablakban, vagy ha mondjuk kinyitottam-becsuktam. A végén már tök óvatosan nyitogattam, nehogy már miattam legyenek koraszülöttek szegény fiókák. Meg mongyuk én sem szeretném, ha valaki meglepetés szerűen be-be nézegetne a hálószobám ablakán. Persze azért morogtam, hogy mit ijedezik…. meg különbenis én vótam ott előbb…
Tegnap asztán estefele vót egy benga nagy 3-4 perces vihar. Rohantam az ablakhoz megnézni szegény Gizust, hogy kapaszkodik-e eléggé…. Deee nem láttam a fészekben!! Tök ledöbbentem. Hogy hagyhatja magára a tojásokat ilyen zegernyében? Anya a zilyen? Asztán arra gondoltam, hogy bisztosan elment a kocsmába a párjáért, hogy egye má’ haza a fene, oszt segítsen kötteni, ha má’ gyereket akart…. csak közben meg kitört a vihar és nem bírtak visszajönni… Arra még gondolni is rossz, hogy Záhonyig vitte őket tegnap a szél és most ott kapaszkodnak a határvonalba, nehogy végül ukrán galambok legyenek…..
Merhogy még reggel sem voltak meg…. L

No az előbb jól megaszontam…. Szegény pasik… Azér’ van ám kivétel J De hát mit tegyek? Jópár napja a skorpiós énem van felül és nem tudom leszek-e még valaha királylány…. Reménykedem…. És gondolom nem utolsó sorban a környezetem is reménykedik… 🙂
*
Most értem vissza Aprajafalváról (otthonról). Kint volt az értékbecslő a banktól, össze-vissza fényképezett mindent (még a csatornafedelet is ) és aszonta, hogy “Nem lesz gond!”.
Remélem ez az ő olvasatában is azt jelenti mint az enyémben. Szóval innentől megintcsak el lehet kezdeni várni… várni… amit nagyon szeretek.
*
Úgy 11 óra magasságában M. is szóba állt velem. Jó taktika volt ez a “hagyni kell”. Katasztrofális 7végéje volt…. Hm… Néha vagyunk ezzel így pár százezren…
*
Z.től kaptam drukkoló sms-t J . Tegnap küldtem neki egy emilt, hogy én kinéztem a pünkösd utáni 7végét…. Márminthogy akkor jöhetne…. Azt írta, hogy “Szimpi az 5leted ám!” Szerencsére nem mondta, hogy jó távoli időpontot szúrtam ki. Remélhetőleg addigra összeszedem magam. Mindenféle téren. Ma meg délben írt, miközben vártam az értékbecslőt, hogy “Drukkolok! ” Azér’ tök édi… (Ááááá…. Milyen barbis mondat ez….)

Nem tudom minek a hatása (egyelőre a kineziológusra fogom) de annyira üresnek érzem magam… Valahogy nincsenek gondolataim. És ez már így megy 1-2 hónapja. Nem jó ez sem… Igaz, hogy eddig folyton rágódtam valamin de legalább úgy éreztem, hogy hatalmas felfedezéseket teszek, meg olyan ok és okozati összefüggéseket látok meg amiket mások nem biztos. Valahogy megéltem a gondolataimat (lehet, hogy nem ez a legjobb kifejezés) Eddig mindig találtam magamban valami kis kacatot amivel elszórakozhattam, most meg úgy érzem mintha egy hatalmas porszívóval kiporszívóztak volna…. Igazán nem akarom magam hozzájuk hasonlítani, de hány művészről tudunk aki többé-kevésbé zakkant állapotában tudott alkotni. Nemtom, ha kigyógyították volna őket…….
Basszus, elment a tavasz is… Erre is abból döbbentem rá, hogy tegnap az egyik irodában volt egy csokor orgona meg gyöngyvirág és valami fantasztikus illatuk volt…. Beleszagoltam… vagyis inkább megpróbáltam kilopni az összes illatot belőlük J és arra gondoltam, hogy még tavaly is mennyire éreztem a tavaszt. reggel a friss fű meg virágillatot, hajnalban a madarakat. Tudtam hogy tavasz van. Igaz, hogy sokkal inkább magam alatt voltam, de legalább ezekben az egy két másodperces rácsodálkozásokban örülni tudtam….
Mostmeg…. Egy jó ideje beálltam nullára, aztán ebből hol mínusz egy lesz, hol mínusz kettő J és néha-néha plussz egy.
Persze most hogy ezt így írogatom, jutott eszembe, hogy lehet, hogy azért volt ez a nagy söprés, hogy elkezdődhessen az új életem…. Helyet kellett csinálni az új “kacatoknak”.
Ez Jó! Ezt fogom hinni J
JA! A pasikat pedig megfejtettem. Soha-soha nem szabad semmiféle furmányos, neadj isten logikus magyarázatot adni sem a cselekedeteiknek sem a mondanivalójuknak…. Neeem! Nem gondolták azt amire te gondolsz, hogy gondoltak… Nincs olyan, hogy “Mit akart ezzel mondani?” Azt mondta amit akart. Nincsenek rejtett értelmek. Eccerűek, mint a faék.
Kb. 40 éves korukig, viselkedésük, mondataik, hangsúlyaik, nyűgjeik és nyavalyáik 3 probléma köré csoportosulnak: *ni akarnak, éhesek, fáj valamilyük !
Hogy 40 éves kor után mi van azt nemtom, deee szerintem csak a sorrend változik J
Szóval ez van! És szerintem nekünk is sokkal jobb lenne, ha nem akarnánk őket megváltoztatni és nem várnánk tőlük többet mint amire képesek mert csak saját magunknak csinálunk problémát….

Esküszöm, ha eccer megértem a pasikat bedobok Szent Antalnak egy szép összeget….
M. olyan igazi skorpió ma, hogy áááááááá……
Egész nap nem szólt egy kukkot sem pedig máskor azért be-be néz vagy megáll az ajtóban, mosmeg csak megy mint a huzat.
Jólvan. Mondjuk ma én sem a tündérkirálylányos énemet hozom….
Deee akkoris…. Most tehetek én a bajáról?
Tök rossz kedvű, az láccik. Meg hótt taknyos, azt meg hallom….. A többi meg néma homály…
Persze ha ez neki jó… akkó jó!! Ne szójjon! Gondolom ilyenkor hagyni kell.
Igaz, hogy ez meg nekem rossz…. De az meg kit érdekel?

Hát ez nagyon teccik…. Az előbb olvastam.

Három nő balesetben meghal és felkerül a mennyországba. Jön Szent Péter és mondja nekik, hogy itt mindent szabad, csak arra vigyázzanak, hogy ne lépjenek rá a kiskacsákra. A mennyország persze tele van kiskacsákkal, így szinte lehetetlenség nem rájuk lépni. Nagyon vigyáznak de az első szinte rögtön rá is lép egyre. Erre megjelenik Szent Péter, hoz egy rettenetesen ronda pasit és azt mondja: “Ráléptél egy kiskacsára, úgyhogy hozzád bilincselem ezt a férfit örökre.”
A második nő hiába óvatos, sajnos ő is rátapos egy kiskacsára és Szent Péter úgy bünteti, hogy egy még rondább pasit bilincsel hozzá örökre.
Ezt látván a harmadik nő nagyon megijed és elhatározza, hogy nagyon-nagyon fog vigyázni, hogy ne lépjen kiskacsára. Több hónapig sikerül is neki, mikor egyszer csak megjelenik Szent Péter. Hoz egy gyönyörű szép, jótestű, hosszúszempillájú pasit és szó nélkül hozzábilincseli a nőhöz.
A boldog nő azt mondja: – Kíváncsi vagyok mit tettem amivel kiérdemeltem ezt a szép férfit?
Mire a pasi: – Hogy te mit tettél azt nem tudom. De én ráléptem egy kiskacsára!

Tegnap virágkiállítás és vásár volt a budai arborétumban és ott töltöttük Annával szinte az egész napot. Gyönyörű orchideákat láttunk, meg bonsaiokat… de a pálmát nálam a kefevirág vitte. Oltári jópofa dézsás növény. Kis fa és a virága olyan mint egy piros üvegmosó kefe J
Ja! És volt fellógatható cserépbe ültetett eper, tele érett piros eprekkel….
Igazából ide kocsival kéne menni és nem mellékesen elég sok pénzzel… Az egyik ékszeres sátorban vettem egy tiffany üveg medálos szalagot… izé… nyakláncot… ami nem lánc, hanem szalag… Mert megérdemlem! Ezt is!!
A naptól persze totál piros lett a képem. Remélem holnapra legalább bebarnul…
Anna borzasztóan meg van fázva. Mondtam neki szombaton este, hogy ha gondolja akkor ne menjünk, hanem feküdje ki a nátháját…. de szerinte a nap jót tesz neki…
Úgy beszéltük meg, hogy 10re kijön elém a Népligetbe. Beértem, Anna sehol… Felhívom…. Még otthon van… éppen indul… Találkozzunk a Ferenc körúton…. Szóval ettől eléggé rossz kedvem lett, amire az, hogy kb. negyed óráig álltam a villamosmegállóban és bámultam a Corvin mozi bejáratát csak rátett 1-2 lapáttal… Egyébként nemigen beszélgettünk egész nap. Totálisan más ritmusban létezünk… Néha úgy érzem mintha egy teljesen más dimenzióban élnénk…. Asszem kéne már nekünk1-2 nap együtt, hogy összecsiszolódjunk…… Délután, mielőtt eljöttünk, lerogytunk egy padra ahova odasütött a nap. Két nagy hallgatás közben, mondtam neki, hogy jön hozzám a Zoli valamelyik hétvégén.
Reakciók: “Mióta tudod? Mikor beszéltétek meg? Jó hogy megtudom!!”
Nnna…. A kineziológust már meg se említettem ezekután… Nem először járok úgy, hogy mikor elmondanék valamit már inkább nem teszem….. Ismerhetne annyira és már mondtam is, hogy előbb-utóbb úgyis elmondok neki mindent, de én nem vagyok olyan pitty-putty kidumálós fajta. És ha így reagál, azzal csak azt éri el, hogy begurulok és már abszolút nem akarok mondani semmit…. Ezen meg persze ő rág be….. Elvagyunk.
*
Szombaton este nem hagyott békén a dolog… Állandóan M. járt az eszemben…. hogy biztosan nagyon maga alatt van….. Végülis 9re megerőszakoltam magam és küldtem neki egy smst (asszem ez –1 tégla, bár lassan M.nek küldött smseim nem számítanak mínusz tégláknak). Azt írta, hogy “Megyünk tovább” .
Hát igen. Ebből áll az élet. Pofára esünk, feltápászkodunk oszt go …..

Skorpiókirály kinézte magának a nagy Ő-t és mondta, hogy délben beszél vele. Hát ez úgy megindított bennem néhány gondolatot…. Többek között pld., hogy vajon mennyi maradna meg a mi “barátságunkból” ? Az előző kapcsolata alatt is jól elvoltunk, de azóta rátettünk egy lapáttal…. Nem vagyok túl optimista e tekintetben, de tény, hogy értek már meglepetések vele kapcsolatban. No nemtom… A puding próbája is eljön majd bizonyára. J
Egyébként az előbb küldött egy emilt ( két szobával odébbról) hogy a csaj azt mondta, hogy nem az esete. Émmeg gondoltam írok neki valami vicceset és azt bírtam szólni, hogy
“ Hogy pattogna le a festék a körméről!! “
Erre a válasz: “ne bántsuk…”
Nesze nekem. Tőlem asztán nem kell megvédenie.
Szóval most jól maga alatt van és hazament.
Hát ezek mennek, meg a bárányfelhők. Bisssztoss jó 7végéje lesz. L

Kineziológus másodszor….. most közel sem volt olyan “rossz” mint először. Igaz, tán annyira mélyponton sem voltam, így most sikerült elkerülnöm, hogy bőgjek… J Azt mondta, hogy merjem megélni, kimondani és kimutatni az érzelmeimet, az érzéseimet….
No mindenki fedezékbe! Atyaég! Most aztán mindenki kap hideget-meleget…. J
Annyi minden kavarog bennem…. amiből megint nem lesznek épkézláb mondatok. Talán majd pár nap múlva….
Kb. a második mondata az volt, hogy: – Pasi?
– Hát, a holdban….
Nemtom. Fixa ideája, hogy nekem pasi kell. Így aztán most feloldottuk az összes gátlásomat ami csak volt ezzel kapcsolatban. Így utólag már tudom mi a fenével ment el a két óra. (Szóval reszkessetek kukucok!!! Gyövök!! J ) Persze az igazsághoz tartozik, hogy ha körülnézek a világban, a környezetemben, beleolvasok a blogokba….. nem vagyok meggyőződve arról, hogy az a nagyobb rossz ha valakinek nincs párja… Inkább az van, hogy ez is egyfajta bugyra az életnek, amit meg kell tapasztalni. Az biztos, hogy egy kapcsolat felszínre hoz az emberben néhány -eddig még önmaga előtt is rejtve maradt- tulajdonságot.
Jót és rosszat egyaránt. Az már egyéni szerencse kérdése, hogy kinek melyikből jut több.
Amikor elköszöntünk, adott egy névjegykártyát, hogy dobjak neki egy sms-t vagy emilt, ha férjhezmegyek…. és majd ő fogja szórni a virágszírmot a lábunk elé, vaaagy eljön koszorús lánynak….
Ööööö…. Férjhezmenés?? Mi vaaan?? Erről azért nem volt szó!
No. Ezekután elmentem a plázába elemet venni a fényképezőgépembe… ééésss az egyik boltba benézve láttam ám, hogy egy csomó nő nyüzsög bent…. Gondoltam benézek én is. Éss olyan történt velem, ami már 100 éve nem… pontosan 5db felsőt találtam magamnak ami teccett… No vonultam vele a próbafülkébe erre megállított a biztonsági őr aki mellette állt, hogy csak 4!! db ruhát szabad bevinni….
– Miért?
– Ez a szabály.
– Dee hadd vigyem be, lécci… Levetkőzök, próbálok, felöltözök, kijövök, beviszem, levetkőzöm…. Megmutatom mikor kijövök, hogy megvan mind az 5.
– Nem lehet. 4 a szabály!
No itt elöntött a pulykaméreg és egy olyan “nesze b*meg” mozdulattal a kezébe nyomtam az egyik inget vállfástul.
– Csak nem gondolja, hogy én ezt fogom? – totál megrökönyödött.
– Jó, akkor leteszem ide az asztalra, de vigyázzon rá legyen szives, mert nagyon mérges leszek, ha elviszik…..
És biztos láccott is rajtam, hogy irdatlan lehet királyi haragom, mert elvigyorogta magát… és aszonta jó!!!
Mikor kijöttem a fülkéből olyan büszkén mondta, mintha az angol koronagyémántokat őrizte volna, hogy : – Szemmel tartottam ám..!
Szóval vettem 2 inget meg egy pólót, asztán még elámokfutottam a bizsushoz és megleptem magam a kék inghez egy ezüstláncon függő kék medállal… ami tök szép. Summa-summárum elköltöttem egy valag pénzt…. De nem érdekel, MEGÉRDEMLEM! J
Az más kérdés, hogy egy rahedli csekk van a táskámban…. No azt majd hétfőn.
Most pedig nekiállok dolgozni, mert igaz, hogy szombat van de azért jöttem be mert egy csomó mindent meg kell csinálnom.

Mostmár tényleg az agyamra mennek ezek a spam-ek…. Tegnap délután óta 244 viagravásárlásra buzdító üzenet érkezett az üzenőfalamra. Az a kis kütyü jutott róla eszembe amit néhány éve minden kisiskolás nyomorgászott… Tamagocsi (ch?) vagy mi volt a neve és folyton etetni kellett, hogy meg ne haljon… Na kb. ez van itt a blogokkal is… Ha ne adj’isten két napra magára hagyod, jobb ha csak nyugodt fejjel nézel bele….
*
Tegnap délután ahogy hazaértem és kiszálltam a kocsiból rájöttem, hogy lassan nem fogok tudni beülni… Na nem azért mer kihízom, hanem tele van mindenféle izébigyóval….
Miközben pakolásztam az jutott eszembe, hogy “Ha én ezt a klubban elmesélem….”
Szóval most megpróbálom, a teljesség igényével, felsorolni mi minden vót az Ödiben:
Esrenyő, váza, alma, tescosinterspáros katalógusok, metszőolló, spárga, cipő, törlőrongy, aprópénzek imitt-amott, alma az ülés alatt, gumikesztyű, ajándéktáska, porszívófej, rúzs, mákgubó (ez kb. 5 éve bent van…kabala. Így tkp. nem számít ide), hajcsat, tollak, kiolvasott és kiolvasásra váró könyvek, gyertya, illatahagyott légfriss, üres epilátoros doboz, rágó.
Asszem nem hagytam ki semmit.