Laza vagyok…. majd’ szét esem…

Kialudt a zágyacskámbaaaann….???
Na ez így eléggé hatásvadász…J dehááát….
Szóval mínusz jópár tégla a falamból….. Ajvé…. !!! Vagymi…..
Érdekes 7főm volt…
Skorpiókirály délelőtt elment Pestre…. 11 körül írt egy sms-t, hogy az M0-on ül a dugóban és ott fog lebomlani… Megírtam neki, hogy ne bomoljon… kitartás…!!!
Délután felhívott, hogy ott áll egy mellékutcában… elfolyt a hűtővize a kocsi tele szgéppel … és nem meri otthagyni úgyhogy várja a másik kocsit aki elhozza a cuccot…. Háááát, hogy nem volt nyugodt, az a legenyhébb kifejezés…. Nem is nagyon tudtam neki mit mondani… csak, hogy nyugi… és hogy majd beszélünk, ha visszaért…
Aztán 4 óra fele újabb sms… “Ráérsz valamikor ma?”
Öööö… abban maradtunk, hogy feljön…. Úgyhogy ½ 5 –re hazaértem és sütöttem husit meg csináltam rizibizit, mondván reggel óta nem evett szegény ésss még ráadásul zabos is…(zabos palacsinta kilőve) … jézus mi lesz ebből….. Naggyon ügyi voltam, úgyhogy majdnem kész is lettem mire ideért. Katasztrofálisan nézett ki… aszittem mindjárt összeesik… Hótt fehér volt, baromi fáradt és ideges… tréler hozta le a kocsit.
Kaja közben majdnem elaludt…. Igazából nem is nagyon tudtam neki mit mondani… Tapasztalatom szerint az ideges embert az a szó, hogy “nyugi” csak felbőszíti…..
Szóval úgy láttam, hogy mese nincs, ha nem fektetem le J akkor az asztalnál fog elaludni… asztmegazért mégse…
Tratratrataamm… dobpergés…
-Haaa gondolod, ittaludhatsz….
(szinte hallottam a téglaomlást, deee a hangsúlyom vetekedett egy “-Kérsz vizet?” mondat hansúlyával.)
5 perc alatt átrendeztem az ágyamat, kapott plédet, párnát… főztem neki egy teát és kapott egy aszpyrint is merthogy a feje is fájt….
Lefeküdt…..
Betakartam…….
Mikor behajtottam a hálószoba ajtaját hirtelen egy fémes csattanást hallottam….
háááát ….a glóriám leverte a fejemről a koronámat…. Úgyhogy míg aludt, azt fényezgettem nagy átéléssel a nappaliban…
Kialudta magát. Beszélgettünk még egy órácskát oszt hazavittem, merhogy gyalog zarándokolt el hozzám. A glóriát egy laza mozdulattal visszaküldtem Teréz anyának és most itt vacakolok vigyorogva a koronámmal miközben a “rózsaszín woodoora” gondolok…. Mégiscsak van ebben valami…